A pozitív pszichológia segíthet javítani a gyerekek életminőségét és elérni a nagyobb boldogságérzetet olyan egyszerű módszerek gyakorlásával, mint a hála, a kapcsolatok kialakítása vagy a meditáció. A pozitív érzelmekre, erősségekre összpontosítva a pozitív pszichológia jobbá teheti az egyének és közösségek, köztük a családok életét.
A pozitív pszichológia rövid története
A pozitív pszichológia az 1990-es évek végén alakult ki válaszként arra, hogy a pszichológiában az emberi tapasztalatok negatív aspektusaira, például a mentális betegségekre és a traumákra összpontosítottak. Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály, a pozitív pszichológia megalapítói úgy vélték, hogy a pszichológiának hangsúlyt kellene fektetnie az emberi tapasztalatok pozitív oldalainak megértésére és ápolására, mint a boldogság és a rugalmasság, különösen a szülői szerep terén. Azt állították, hogy a pozitív pszichológia segíthet a család és az egyén mentális jólétében. Azóta a pozitív pszichológia széles körben elismert részterületté vált, a kutatások a hálára, a pozitív érzelmekre, az optimizmusra és a rugalmasságra fókuszálnak, amelyek mindegyike jelentős hatással van a gyereknevelésre.
Hála és optimizmus
A szülők sokszor akaratlanul is a stressz, az útmutatás hiánya vagy a gyerekkori minták ismétlése miatt negatív nevelési módszerekhez nyúlnak. Az ilyen káros gyakorlatok közé tartozhat a kritika, a túlzott védelem vagy a teljesítményre való összpontosítás az érzelmi jólét rovására. A pozitív pszichológia elveinek elfogadása azonban segíthet a szülőknek kiszabadulni ezekből a mintákból, és egy jobb megközelítést adhat a nevelésben. A hála, az odafigyelés, az optimizmus tudatos beépítésével a szülők olyan gondoskodó környezetet teremthetnek, amely elősegíti a gyerekek boldogságát.
A fókuszváltás képessé teheti a gyerekeket arra, hogy egészséges kapcsolatokat alakítsanak ki, elfogadják a kihívásokat és erős önértékelésük legyen, ami végső soron hozzájárul az általános jólétükhöz és megalapozza, hogy felnőttként teljes életet éljenek.
Mindezt ma már több kutatás is alátámasztja. Egy 2019-es tanulmány megállapította, hogy azok a szülők, akik a gyerekeik erősségeire és tehetségére összpontosító megközelítést alkalmaztak, jobb szülő-gyermek kapcsolatról, a gyermek jólétének növekedéséről és a szülői stressz csökkenéséről számoltak be. Más kutatások kimutatták, hogy azok a szülők, akik gyakorolták a mindfulnesst és az öngondoskodást, alacsonyabb szintű szülői stresszről és magasabb szintű elégedettségről számoltak be a szülői szerepükkel kapcsolatban. Emellett a gyerekeik kevesebb magatartásproblémát mutattak és gyorsabban tudtak alkalmazkodni a változásokhoz.
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
10 pozitív pszichológiai alapelv a gyerekneveléshez
1. A hála elengedhetetlen a boldogsághoz: Tanítsd meg hálát adni azokért a dolgokért is, amiket természetesnek érezhet. A közös hála javítja a fizikai állapotot és erősítheti a családi kapcsolatokat.
2. A tudatosság csökkenti a stresszt: Tanítsd meg a gyereket relaxálni, meditálni, hogy ezek használatával tudja csökkenteni a szorongást, depressziót és a stresszt. A mindfulness meditáció különösen ajánlott, ugyanis javítja az immunrendszer működését, fokozza az érzelmi szabályozást és növeli a rugalmasságot.
3. A kapcsolatok számítanak: Tartsd a kapcsolatot a családtagokkal, akik jó hatással lehetnek a gyerek érzelmi fejlődésére. A társas támogatás kritikus fontosságú a mentális és fizikai egészség szempontjából, a családon belüli – legyen az vér szerinti vagy választott család – erős érzelmi kapcsolat pedig enyhítheti a stressz káros hatásait.
4. A kedvesség fokozza a jólétet: Bátorítsd a gyereket, hogy kedves legyen másokkal, és lepje meg a hozzá közelállókat apró figyelmességekkel, gesztusokkal, mert ez növelheti a boldogságérzetet és a jólétet mindkét fél számára.
5. Az optimizmus javítja az eredményeket: Az optimizmus szerencsére tanulható, és érdemes megtanítani a gyerekeknek is, ugyanis nagyobb lesz tőle az ellenálló képességük fizikailag és lelkileg is. Az optimistáknak jobbak a megküzdési készségeik, mint a pesszimistáknak és alacsonyabb a halálozási kockázatuk is.
6. Az erősségek kiemelése sikerhez vezet: Segíts a gyereknek azonosítani a tehetségét, összpontosítani a saját erősségeire, mert ezzel megágyazol a sikernek és elégedettségnek az életében.
7. A flow-élmény boldogságot hoz: Terelgesd arra a gyereket, hogy olyan tevékenységekben vegyen részt, amelyek kihívást jelentenek a képességei számára, és a kiemelkedő, egyedi tudás érzését nyújtják, ami flow-élményhez vezet.
8. A pozitív élmények fokozzák a jólétet: Tanítsd meg a gyereket arra, hogy élvezze és értékelje a pozitív élményeket, legyenek azok kicsik vagy nagyok. Azok az emberek, akik képesek értékelni és élvezni az életükben a pozitív élményeket, nagyobb életelégedettségről és kevesebb depressziós tünetről számolnak be, mint azok, akik nem.
9. A növekedési gondolkodásmód (growth mindset) elősegíti a tanulást: A növekedési gondolkodásmódban a kihívásokat a tanulás és a fejlődés lehetőségének tekintik, ami nagyobb sikerhez és jobb teljesítményhez vezethet.
10. Egy ügy vagy közösség célt adhat: Segíts a gyereknek megtalálni a céljait és a kapcsolódást valami nála nagyobb dologhoz, például egy ügyhöz vagy egy közösséghez. Ez nagyobb életelégedettséghez és jóléthez vezethet.
A pozitív pszichológia értékes meglátásokat és gyakorlati módszereket kínál a nevelési elveink fejlesztéséhez, és segíthet erős, rugalmas és boldog családot építeni. A hála, az odafigyelés, az optimizmus és a növekedési gondolkodásmód elősegítésével képessé tehetjük gyerekeinket arra, hogy magabiztosan és rugalmasan nézzenek szembe az élet kihívásaival. Továbbá, az erős kapcsolatok, a kedvesség és a céltudatosság előmozdításával az összetartozás és a kötődés érzését kelthetjük gyerekeinkben, ami hozzájárul az általános jólétükhöz.
