Egyre kevesebb a pedagógus, egyre többen mondanak fel, mert nem hajlandók tovább ezen a pályán dolgozni, ha a státusztörvény életbe lép. A törvényt pénteken tárgyalják a képviselők, ráadásul annyira nagyon komolyan veszik ezt a törvényjavaslatot, hogy lezárták a Parlamentet annyira, senki se ki, se be: nem mehetnek be a turisták, nem érvényesek a már kiadott napi belépők, és még a parlamenti pártok vendégei is ki vannak tiltva. Nyilván a tüntetéstől félnek, ami a Kossuth téren zajlik a státusztörvény tárgyalása alatt is.
A tanári szakma kivéreztetése
Tócsa kollégánk így írt a bosszútörvényként is emlegetett státusztörvényről: „Ha a kormány tartja a terveit és a nyáron bevezetik az úgynevezett státusztörvényt (a tanárok közalkalmazottból köznevelési foglalkoztatott jogviszonyba kerülnek), akkor minden eddiginél rosszabb lesz Magyarországon tanárnak lenni.
A helyzet leginkább arra hasonlít, mikor egy cégnél a munkavállalók évek óta panaszkodnak a rendkívül alacsony fizetéseikre, de a panaszkodásuk eredménye végül nem fizetésemelés, hanem a munkavállalói jogaik alapos megnyirbálása, több túlóra és egy totálisan reménytelen helyzet lesz.
A státusztörvény jelenlegi formájában gyakorlatilag a tanári szakma totális kivéreztetése, és ha a nyári felmondási hullám után valami csoda folytán marad annyi tanár, hogy tovább működtesse a már most is borzalmas állapotban lévő közoktatást, a színvonal még mélyebbre süllyedhet, a tanári pálya vonzereje pedig teljesen megszűnik, garantálva, hogy az utánpótlásnak még a lehetősége is teljesen eltűnjön a rendszerből.”
Úgy tűnik márpedig, hogy valóban bevezetik, még ha kisebb változtatásokkal is, mint az eredeti tervek szerint, ám lényegi fordulat nem történt a törvényjavaslatban, amit kedden terjesztett a Belügyminisztérium az Országgyűlés elé. A nedolgozzingyen.hu oldalon lévő összefoglaló táblázat segítségével összeszedtük azokat a főbb pontokat, melyek miatt a státusztörvény ennyire botrányos, hogy az utcára vonulnak miatta a diákok, szülők, tanárok, vállalják a könnygázt, és inkább elhagyják a pedagógus pályát.
1. Felmondási idő és végkielégítés
Az első és legsúlyosabb talán az, hogy megfosztják a pedagógusokat a közalkalmazotti jogállásuktól, helyette köznevelési foglalkoztatottak lesznek, amivel elvesztenek a közalkalmazottsággal együtt járó jogosultságokat. A tervezetben először 2 hónapról 6 hónapra változott volna a felmondási idő, ami lényegében röghöz kötést jelent, ezt változtatták most 3 hónapra a kedden benyújtott javaslatban – ez még mindig hátrányosabb, mint ami jelenleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályban szerepel.
A pedagógusok végkielégítéséhez is hozzá akarnak nyúlni: ha mondjuk végkielégítésre jogosult egy tanár, megkapja a neki járó háromhavi végkielégítést, de 90 napon belül elhelyezkedik egy másik iskolában szintén tanárként, akkor vissza kell fizetnie a végkielégítésből két havi összeget. Ám itt még nincs vége a végkielégítéssel szórakozásnak: aki nem fogadja el a státusztörvényt, az ne számítson normális végkielégítésre sem. „Aki nem szeretne az új, átalakult jogviszony keretében dolgozni, az a kinevezési okmány közlését követő 5 munkanapon belül írásban kérheti felmentését. Ám csak egy hónapnyi végkielégítésre jogosult akkor is, ha 20 éve közalkalmazott!”
2. Feladatellátási hely
Az eredeti tervezetben a pedagógusokat át lehetett volna vezényelni a jelenlegi munkahelyükről olyan iskolákba, ahol épp tanárhiány van. Ezt annyiban enyhítették a mostani verzióban, hogy „nem lehet alkalmazni azoknál, akiknek alsó tagozatos vagy fiatalabb gyermeke van. Csak járáson belül lehetne másik munkahelyre átirányítani, de ez is rendkívül hátrányos a jelenlegi szabályozáshoz képest, amely szerint a munkavégzés helyét csak közös megegyezéssel lehet módosítani.”
3. Heti és napi munkaidő
A munkaidő körüli kavarás az egyik legfelháborítóbb része a státusztörvénynek, tulajdonképpen épp csak a pedagógusok alvásidejét nem akarják kontrollálni és előírni a javaslatban. A neveléssel töltött előírt heti munkaidő eddig 32 óra volt a pedagógusoknak, de ezt első körben heti 40 óra (vagy akár 48 óra) munkaidőre akarták változtatni, az első javaslat óta pedig kivették ezt a 48 órás felső határt, ezáltal még több is lehet az elrendelt munkaidő egy héten. Az eddig kötetlen munkaidőt – ami heti 8 óra volt – gyakorlatilag megszüntetnék, mert az intézményvezető, de a tankerületi igazgató is a „szabad felhasználású” munkaidőre elrendelheti az intézményben történő munkavégzést.
A napi munkaidőt is megváltoztatnák: eddig 8 óra volt maximum, amit 12 órára akartak felhozni, most pedig eltörölték a felső határt úgy, ahogy van, úgyhogy bármennyi órát rákényszeríthetnek egy nap a pedagógusokra majd. És hogy még hajmeresztőbb legyen a helyzet, elrendelhetik a vasárnapi munkavégzést rendezvények, intézményen kívüli programok esetén. Illetve a helyettesítésnél is megemelték a határt: az eddig kötelezhető heti hat óra helyett akár 28 óra is lehet egy héten.
4. Sztrájk és meghosszabbítható tanév
Sztrájk esetén az osztályok összevonhatóvá válnak, ami nyilván ellehetetleníti a gyerekek oktatását. Az eredeti tervben át is akarták vezényelni a gyerekeket másik iskolába, ha sztrájkolnak a tanárok, de ezt végül kivették a jelenlegi tervezetből. A sztrájk alatt kiesett órákat kötelező lesz pótolni, ami miatt a tanév meghosszabbítható július 15-ig, és a pedagógusok nem kapnak túlórát érte. A miniszter rendelheti el április 30-ig rendeletben a tanítási év hosszának növelését.
5. A Nagy Testvér figyel
„Az új státusztörvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a pedagógusok magatartása technikai eszközökkel ellenőrizhető, illetve laptop, telefon (saját is) átvizsgálható. Ha már külön jogállási törvénybe vették ezt a rendelkezést, figyelemmel kellett volna lenni arra, hogy a pedagógus munkaköréből fakadóan számos szenzitív adatot, bizalmas információt kezel” – olvasható a nedolgozzingyen.hu táblázatában.
Ha pedig már a megfigyelésről van szó: a szólásszabadságot is elveszi a pedagógusoktól a státusztörvény, munkaidőn kívül sem nyilatkozhatnak majd negatívan a közoktatásról, „nehogy a közoktatásba vetett közbizalom gyengüljön”.
Ez pont olyan, mint amikor a gyereknek megtiltja otthon a bántalmazó apja, hogy elmondja, mennyire megverte tegnap este, mert nem keltheti a család rossz hírét.
Maradjunk annyiban, hogy nem csodálkozunk rajta, hogy a pedagógusok a státusztörvény miatt inkább elhagyják a pályát, csak nagyon aggódunk, hogy mi lesz a gyerekeinkkel. Ahogy Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa írta: „42 százalékkal nőtt egyetlen év alatt a közalkalmazotti jogviszonyából lemondással vagy közös megegyezéssel távozó pedagógusok száma. (…) Amennyiben ez a törvényjavaslat átmegy, a következő hetekben 4972 pedagógus állhat fel egyszerre miatta, így több mint 20 ezerre dagasztva az amúgy is jelentős tanárhiányt.” Ki fogja tanítani a gyerekeinket az iskolákban?