Miután véget ér a tanév, évről évre fejtörést okoz a szülőknek, hogyan oldják meg a gyerekek felügyeletét. A nyári táborok és a munkahelyi szabadság mellett gyakran a nagyszülők jelentik a legnagyobb segítséget, akik ilyenkor sokkal gyakrabban és akár több napra vagy akár egy egész hétre is vállalják a gyerekek nyaraltatását. Ez viszont olyan helyzetet teremthet, amely során előjöhetnek a családi feszültségek, és a nagyszülők felnőtt gyerekeikkel kerülhetnek konfliktusba.
Annak érdekében, hogy a nyári szünetben a szülők és a nagyszülők között ne mérgesedjen el a viszony, a HuffPost szakértők segítségével gyűjtötte össze, melyek azok a tipikus megnyilvánulások, amelyeket érdemes kerülniük a nagymamáknak és nagypapáknak, ha nem akarnak vitát az unokáikkal és a gyerekeikkel. Arra is adnak tippeket, hogy mit csinálj, ha mégis olyat tettél, amit megbántál.
Ne adj olyan ajándékot, amit a szülők nem hagytak jóvá!
A nagyszülők imádják elhalmozni az unokáikat ajándékokkal, ami jól is van így, de a meglepetések feszültségek forrásává is válhatnak, ha a szülők és a nagyszülők nem értenek egyet abban, mi számít megfelelő ajándéknak. Néha az unokák túl drága vagy túlzó, esetleg olyan „tiltott” dolgot kapnak, amelyet a szülők nem hagynának jóvá, és máris kész a konfliktus.
Fotó: Pexels
Ez könnyen megelőzhető, ha nagyszülők világosan elmondják, mire készülnek. Például elmennek az állatkertbe, a gyerekek ehetnek egy kétgombócos fagyit, az ajándékboltban pedig választhatnak maguknak egy apróságot egy meghatározott összegért.
Ha a nagyszülők pénzt ajándékoznak, akkor is jó előre tisztázni, mire szánják, így nem lesz csalódás, hogy esetleg a gyerek vagy a szülő másra használta fel az összeget. Például nagyiék mondhatják, hogy a pénzt abba a biciklibe adták bele, amire már egy éve gyűjt a gyerek, vagy egy másik esetben például az iskolai eszközökre adták a hozzájárulást.
Tartsd tiszteletben a szülők időbeosztását!
Bejelentés nélkül még a saját gyerekeidhez sem túl jó ötlet beugrani, mert ez azt üzeni, hogy a te kényelmed a legfontosabb, és nem számít, hogy ezzel esetleg megzavarod a család életét. Tartsd tiszteletben a szülők időbeosztását, mert akármennyire is szívesen látnak, nem mindig van idejük arra, hogy meghívjanak magukhoz, mert egyszerűen fáradtak vagy csak élik a saját életüket, hiszen már a saját családjuk az elsődleges.
Természetesen az is alapvető, hogy a szülők is tiszteletben tartsák a nagyszülők programjait. Nem gondolhatnak rájuk úgy, mint akik bármikor bevethetők egy gyerekfelügyeleti vészhelyzet esetén – még ha ez gyakran elő is fordul. De ilyenkor is a legjobb a tiszta beszéd: érdemes előre egyeztetni a hetet (vagy még hosszabb időt), kinek milyen elfoglaltságai vannak, és mikor ér rá vigyázni a gyerekekre. Máskülönben nem lesznek egyértelműek a keretek és az elvárások, és neheztelés alakulhat ki.
Ne kritizáld a szülők nevelési stílusát!
Onnantól, hogy az unokák megszületnek, talán ez jelenti az egyik egyik legnagyobb kihívást. Nagyszülőként nem könnyű csendben maradni, ha úgy érzed, a felnőtt gyerekeid hibákat követnek el, de ha túlzásba viszed a kritikát, az éket verhet a kapcsolatotokba. Úgy érezheted, hogy a gyerekeid nem értékelik a tapasztalataidat, de ne feledd, hogy a fiatalabb generáció sok szempontból másként közelíti meg a gyereknevelést, végső soron pedig a szülőknek kell meghozniuk a gyerekeikkel kapcsolatos döntéseket, és ők vállalják a felelősséget is.
A legjobb, ha előre megbeszélitek a legfontosabb otthoni szabályokat és a fegyelmezéssel kapcsolatos kérdéseket, így világosak lesznek az elvárások. Anyósként vagy apósként pedig különösen ügyelj arra, hogy ne kritizáld a gyereked házastársát vagy partnerét, mert könnyen elmérgesedhet a viszony.
Ne lépd át a szülők által kijelölt határokat!
A szülők tekintélyének és kéréseinek figyelmen kívül hagyása szintén olyan nagyszülői megnyilvánulás, amely konfliktushoz vezethet. Ha a szülők úgy érzik, nagymamáék magasról tesznek az otthoni szabályokra, semmibe veszik az időbeosztást vagy az ajándékozásra vonatkozó szokásokat, ez a feszültség a szülő-nagyszülő kapcsolat más részeire is átterjedhet, és általában véve alááshatja a bizalmat.
Ha részt akarsz venni az unokáid életében, akkor ezt olyan feltételekkel kell megvalósítanod, amelyekkel te és a gyerekek szülei is egyetértenek. Minél erősebb a kapcsolatod a felnőtt gyerekeddel, annál kisebb az esélye, hogy vitás helyzet alakuljon ki. De ebben is a kommunikáció a legjobb módja annak, hogy kiderüljön, mi az, ami elfogadható az unokákkal kapcsolatban, és mi nem fér bele.
Beszéljétek meg a problémákat!
A gyerekfelügyelet sokszor embert próbáló feladat, sok kisebb-nagyobb döntést kell meghozni gyors egymásutánban. Elkerülhetetlen, hogy a legnagyobb igyekezet ellenére a nagyszülő olykor a szülők kívánságával ellentétes dolgot tegyen. Az viszont, hogy ezt hogyan kezeled, meghatározza a kapcsolatotok további alakulását.
Nagyon fontos az őszinte bocsánatkérés, és hogy vállald a felelősséget a tetteidért, valamint találj ki valamilyen tervet, megoldást arra, hogy a jövőben nem fordul elő hasonló. Például legközelebb állíts be egy időzítőt, hogy emlékeztessen, mikor kell a mesenézést abbahagynia a gyereknek. Előfordulhat, hogy nem érzed hibának azt, amit tettél, és hogy a szándékaid jók voltak, de ilyenkor is tisztázd, hogy figyelembe veszed a szülők kéréseit.
Hidd el, ha megmutatod a felnőtt gyerekeidnek, hogy tiszteled az idejüket, a szabályaikat, és általában a szülői szerepüket, az segít megszilárdítani az unokáiddal és a gyerekeiddel a szeretetteljes kapcsolatot, te pedig imádott nagymama vagy nagypapa lehetsz.
