Az orgazmus színlelése az egyik leggyakoribb és legmélyebb titok, amit a hálószobák falai rejtenek. Szakértők szerint a nők többsége életében legalább egyszer eljátszotta már, hogy eljutott a csúcsra, sőt ez a férfiak körében sem ritka a jelenség. Mégis kevesen beszélnek róla, pedig a kutatások szerint komoly érzelmi és kapcsolati összefüggései vannak annak, ha valaki megjátssza az orgazmust.
Inkább a béke fontos, mint az élvezet
A leggyakoribb magyarázat egyszerűnek tűnik: sokan azért tettetik az orgazmust, mert így hamarabb véget ér a szex, ha épp fáradtak vagy nincs kedvük, és nem akarnak kellemetlen helyzetet teremteni. Mások a párjuk érzéseit óvják és nem akarják, hogy ő csalódottnak vagy sikertelennek érezze magát. A hamis orgazmus tehát sokszor nem is önmagunkról szól, hanem a másik védelméről, az összhang fenntartásáról.
A valódi probléma a szakértők szerint azonban nem maga a színlelés, különösen nem akkor, ha mindez csak ritkán és alkalmilag fordul elő. Sokkal inkább az, hogy a párok gyakran nem mernek őszintén beszélni róa, mi esik jól nekik, mi hiányzik számukra, mihez volna kedvük vagy miért nem sikerült eljutniuk az orgazmusig. Így az együttlétek ugyan látszólag rendben vannak, valójában viszont csak nő általuk a távolság a pár tagjai között.
Meg Ryan legendás színlelt orgazmusa a Harry és Sally c. filmben (Fotó: Profimedia)
Öt fő ok, amiért megjátsszuk
Egy nemzetközi kutatás részletesen vizsgálta, hogy pontosan milyen motivációk húzódnak meg a színlelés mögött, és öt fő okot különített el.
1. A partner megerősítése
Sokan azért színlelnek, hogy a partnerük elégedett legyen, és azt érezze: nagyszerű szerető. Az üzenete lényegében egyfajta pozitív visszajelzés: „mindent remekül csináltál”.
2. Az élmény fokozása
Előfordul, hogy valaki abban reménykedik, a színlelés segít megőrizni a szenvedélyt vagy a hangulatot, sőt akár közelebb is vihet a valódi orgazmushoz. Az orgazmus színlelése tehát nem ritkán fűszer, inspiráció, vágyfokozás.
3. Kellemetlenség elkerülése
Ez az egyik leggyakoribb ok: ha valaki fáradt, ha túl hosszúra nyúlt az együttlét, vagy ha fél a vitától, a színlelt orgazmus gyors lezárásnak tűnik. Ráadásul anélkül, hogy a másik felet megbántanánk vagy kellemetlen élményt okoznánk neki.
4. Megtévesztés
Ritkább, de létező motiváció, amikor valaki tudatosan azt akarja elhitetni a partnerével, hogy minden a legnagyobb rendben van. Ilyenkor a színlelés nem béketeremtés, hanem egyfajta „taktika”. A cél ezekben az esetekben nem a másik fél megnyugtatása, hanem manipulálása, gyakran azzal a céllal, hogy szorosabbá váljon a kapcsolat.
5. Unalom vagy rutin
Bármennyire is szeretnénk ezt elkerülni, mégis előfordul, hogy a szex megszokássá válik, sokan pedig ilyenkor az orgazmus megjátszásával próbálnak egy kis színt vinni a helyzetbe. Igen, még azon az áron is, hogy ők maguk tudják: mindez csak illúzió.
Harry és Sally (Fotó: Profimedia)
Személyiség és önbizalom kérdése is
A kutatás vezetői azt is megállapították, hogy a színlelés mögött nemcsak helyzetek és szokások állnak, hanem a személyiségjegyeknek és kapcsolati mintázatoknak is lényeges a szerepe. Akik bizonytalanabbak önmagukban, gátlásosabbak vagy önértékelési problémákkal küzdenek, ők hajlamosabbak arra, hogy a másik kedvéért eljátsszák az orgazmust. És hogy miért döntenek így? Mert legbelül attól tartanak, hogy orgazmus híján nem bizonyulnak elég vonzónak, kívánatosnak, szenvedélyesnek és kielégítőnek. A csapda azonban sajnos éppen az, hogy a színlelés miatt éppen ezek a gondolatok válnak nyomasztóvá és kezdik el felőrölni a már eleve alacsony önértékelést, még jobban megnehezítve a valódi élvezet elérését és megélését.
A valódi intimitás ott kezdődik, ahol véget ér a színjáték
A szakértők egybehangzó üzenete világos: nem maga a színlelés a legnagyobb gond, hanem az, ha emiatt nem születik valódi beszélgetés a vágyakról, a hiányokról és az igazi örömről. A jó szex a legkevésbé sem csak az orgazmusról szól: lehet meghitt, izgalmas és kielégítő úgy is, ha nincs benne hangos csúcspont.
Az orgazmus színlelése tehát elsősorban jelzés, jelentős részben önmagunknak is: arról árulkodik, hogy valamiért félünk az őszinteségtől, vagy nem merjük elmondani, mire van szükségünk igazán. És amíg ez a félelem bennünk él, a színjáték fontosabb szerepet kaphat a valódi intimitásnál is.
