nlc.hu
Egészség
Asztma? Van megoldás!

Asztma? Van megoldás!

Sokkal jobb most az asztmásoknak, mint harminc éve. A légszomj persze ugyanúgy leselkedik rájuk, mint régen, de ma már kezünkben a megoldás. És az orvosok is azt mondják, határ a csillagos ég.


A mai gyógyszerek, gyógymódok megjelenése előtt sok éjszakát sípoltak végig a betegek – e sorok írója is. Még ma is emlékszem az asztmával való első találkozásomra, pedig több mint harminc éve történt. Előttem az a vékony, hatéves kislány, aki már akkor visszatérő vendég volt különböző kórházak gyerekosztályain arcüreg- és tüdőgyulladásai miatt.

AsztmatesztAsztmás vagyok-e?

Ezt valójában orvosi vizsgálat nélkül senki sem állíthatja, hiszen van néhány olyan tünet, ami másféle betegség esetén is megjelenhet. A légszomj a szív betegségeinél is előfordul, a sípoló légzés tüdőgyulladást is kísérhet.

Mégis, ha az alábbi megállapítások egyike is igaz, rdemes felkeresni orvosát.

1. Néha fulladok, nehézlégzésem van.
2. Lépcsőzés, futás után „alig kapok levegőt”.
3. Dohányosok társaságában, erős forgalmú városi utcában vagy szőrös, tollas állatok ársaságában nehezen lélegzem.
4. Éjjel rendszeresen köhögök, sípol a tüdőm.
5. Megfázásaim az átlagnál tovább tartanak, nehézlégzéssel járnak, amit a köhögés tovább fokoz.

Ez is úgy kezdődött, mint minden szokásos betegség. Kis nátha, köhögés. De aztán minden megváltozott. Karácsony este volt, anya meggyújtott egy ajándékba kapott, ártalmatlannak tűnő indiai füstölőt. A különös illat szétkúszott a lakás minden zugába, a gyerekszobába is. Egyszer csak azt vettem észre, hogy alig kapok levegőt, sípol a tüdőm és köhögök. Anya kitárta az ablakokat, takaróba bugyolálta a kis fuldoklót, és hívta a doktor nénit, aki eddig is minden betegséget végigkísért. Ő nem sokat teketóriázott, bedugta a bebugyolált kislányt az autójába, és meg sem állt a Madarász-kórházig.

A többire nem emlékszem pontosan, csak a riadalomra, hogy nem tudok levegőt venni, hiába próbálkozom. És elindult az akkor szokásos asztmás pályafutás: torna alól fölmentve, folyamatosan szedett hörgőtágító és nyákoldó tabletták, nem kaphattam hideg italt, fagyit, nem szaladgálhattam a többi gyerekkel, sőt egy kiadós kamaszos röhögés is fulladásba torkollott.
Ha idegen helyen aludtam, bármikor jöhetett az asztmaroham, hol a házban lakó macska, hol a penészes falak, hol a tollpárna, hol a virágpor miatt. Pedig épp azért küldtek a hegyekbe, vízpartra, hogy a jó levegő meggyógyítson. Mégis minden nyaralás közben megismerhettem a Balaton- és a Tisza-környéki kórházak gyerekosztályait, végül a Szabadság-hegyi Állami Gyermekszanatórium vendégszeretetét élvezhettem másfél évig, de megoldás itt sem született.
Az akkor használt gyógyszereket nehezen lehetett megfelelően alkalmazni, mivel nagyon közel volt egymáshoz a hatékony és a mérgező dózis. Csak néhány év múlva lélegezhettem fel, amikor megjelentek az inhalálható hörgőtágító és gyulladásgátló szerek. Az allergia és az asztma természetesen megmaradt, de kordában tudtuk tartani. A legnagyobb veszteség számomra, hogy állatszőr-allergiám miatt kettétört (a valójában el sem indult) állatorvosi és zoológusi karrierem, amire óvodáskorom óta készültem. Remélem, olvasóink nem bánják…

Az asztma azóta is velem van. Hol előtérbe kerül, hol háttérbe vonul. Ami állandó és mások számára titokzatos tulajdonságommá vált, hogy száz méterről megérzem a cigarettafüstöt. Érdekes még, hogy több beteget „diagnosztizáltam” már hallás alapján. Ugyanis ha nehezen lélegző asztmást hallok, úgy érzem, magam sem kapok levegőt.

Rettegett betegség - az asztma

Ezután már így lesz?

Az asztmára jellemző, hogy befelé még szabad az út, de a kilégzés már akadályozott, ezért a beteg mindent bevet, hasizommal is présel, hogy megszabaduljon az elhasznált levegőtől. Ettől a beszéde olyan ritmusú lesz, mintha Gobbi Hildát hallanánk. De mi történik odabent? Az asztmás légútjainak fala folyamatos gyulladásban van, állandóan duzzadt, és nyákot termel. Bizonyos hatásokra (hideg, allergén, kórokozók, stressz) a duzzanat fokozódik, a hörgők szinte megtelnek váladékkal, ráadásul a hörgőket körülvevő simaizmok görcsbe rándulnak, így alakul ki az asztmaroham. A beteg légszomjjal küzd, van, aki köhög, sípol a tüdeje, szorítást érez a mellkasán.

Ettől jobb lesz!

Megfelelő környezet: Ha allergiás, teremtsen allergénmentes környezetet, vagyis szükség esetén távolítsa el pehelypárnákat, -paplanokat, pollenszezonban ne szellőztessen, derítse fel, hogy nem költözött-e lakásába a szokásosnál több penészgomba (dísznövények földjén, falakon, hőhidaknál).

Gyógyüdülés:
Kísérletezze ki, hol érzi legjobban magát: a tengernél, vízparton, pollenszegény nagyvárosban?
Töltsön el ott egy hetet évente.

Ússzon! A hűvös, párás uszodák gyógyírt hoznak a legtöbb asztmás bajára. Persze van, akinek éppen ettől rándulnak össze a hörgői. Ő inkább jógázzon!

Irány a barlang!
Sok helyen találhatunk már „városi sóbarlangot”, de az igazi óbányák és igazi barlangok is jót tesznek.

Hűvös, tiszta levegőre kívánkozik, szeretne megszabadulni magas nyakú pulóverétől, sáljától, szoros nadrágjától, mindentől, ami akadályozza a légzésben. Ha fekszik, inkább félig ülő helyzetbe kívánkozik, karjaival támaszkodik, hogy a vállizmaival segítse a légzést. Lehet, hogy ösztönösen hasra fordul, a lábát maga alá húzva összekuporodik, így saját testsúlyával segíti a tüdejét abban, hogy ki tudja préselni a levegőt. A gyakorlott szülő vagy rokon ránézésre meg tudja állapítani akár már az enyhébb nehézlégzést is: a kulcscsontok fölött kétoldalt található árok, és középen a szegycsont alatti bemélyedés lélegzetvételkor mélyen behúzódik, mert a beteg a légzéshez a segédizmokat is kénytelen használni. Sokaknak roham előtt vagy alatt viszket a nyakuk, mellkasuk. Nem ritka, hogy a nehézlégzést hurutos köhögési rohamok kísérik, kisgyerekeknél ez öklendezésig, hányásig fajulhat. Ha szeretne tapasztalatot szerezni a nehézlégzés élményéről, lélegezzen szívószálon át néhány percig. Milyen megkönnyebbülés utána szabadon levegőt venni! Erre vágyik az asztmás. És milyen rémisztő elképzelni, hogy ezután már mindig így lesz… Talán ez a legrémisztőbb a betegségben.

Szenved a lélek!

Nem szabad lebecsülni a lelki rombolást sem, amit a betegség okoz. Mert az asztmának számtalan mellékterméke lehet, amelyeket csak a környezet segítségével kerülhet el a beteg. A „tornából felmentett” kisgyerek sose futkározhat, nem nyer a kidobóban a csapattal, nem mehet táborba, biciklitúrára. Ha asztmája és gyakori légúti betegségei miatt állandóan hiányzik az oviból, iskolából, nem tud beilleszkedni, nem tudja megismerni, megszokni az óvó nénik, tanár nénik és a kortársak szokásait, az íratlan szabályokat, képtelen átlátni a hierarchiát, megtanulni a normákat, emiatt gyakran „cikis” helyzetbe kerül, de legalábbis elveszettnek érzi magát. A hiányzások miatt lemarad a tananyaggal, folyton pótolnia kell, mire behozná, újra beteg lesz. Ha osztálykiránduláson vagy tornaórán, játszótéren lepi meg a roham, azt érezheti: velem mindig baj van, más vagyok, mint a többiek. A fentiek biztos nem tesznek jót az önbizalomnak, a kortárs kapcsolatoknak. De az idejekorán felfedezett asztma a mai kezelési módok segítségével annyira visszaszorítható, hogy ezek a mellékhatások szinte egyáltalán nem jelennek meg.

Tévhitek az asztmáról

• Ha eddig nem lettem asztmás, már nem is leszek!
Sajnos bárki bármikor csatlakozhat az asztmások népes táborához. Gyermekkorban valóban nagyobb a veszély, de a felnőttek sem védettek. Van, akinél a foglalkozásával járó környezet vagy vegyi anyagok váltják ki az asztmát.

• Gyerekkoromban asztmás voltam, de kinőttem, szóval: kutya bajom.
A gyerekkori asztmát iskoláskorra vagy kicsit később valójában „kinövik” a gyerekek, de sajnos az a tapasztalat, hogy az asztma ragaszkodó krónikus betegség. Fiatal felnőttkorban vagy kicsit később általában visszatér. Az első gyanús jeleknél keressünk fel tüdőgyógyászt, asztmaambulanciát, hogy ne is kelljen újra szembenéznünk a sípoló rémmel éjszakánként.

• Ha az anya terhesség és szoptatás latt diétázik, és a kicsit is diétára fogja, gyerek asztmája kivédhető.
Sajnos erre nincs garancia. Igaz, hogy a tehéntej vagy más allergén ételek fogyasztása akár már magzat- vagy csecsemőkorban is fokozza az asztma megjelenésének valószínűségét, de sajnos úgy tűnik, az asztmások sorsa aligha kerülhető el. A diéta inkább kitolja, mint megelőzi az allergiás megbetegedések megjelenését.

• Az asztma allergiás betegség.
Nem minden allergia okoz asztmát, és nem minden asztmás allergiás. Persze nagyon nagy az átfedés, de sokan nem allergénekre, hanem vírusfertőzésre, hidegre, fizikai terhelésre, stresszre reagálnak asztmarohammal. Ami biztos: aki babakorában allergiás bőrbetegségben szenved, nagyobb eséllyel számíthat később asztmás pályafutásra, mint az, akinél nincs ilyen probléma.

• Az asztmaroham megelőzésére biztosan jó a szénanáthára kapott gyógyszerem!
Nem jó. A szénanáthára szedett antihisztaminok sajnos legföljebb csak kis mértékben csökkentik a nehézlégzést, de nem előzik meg.

Nem szabad várni!

Enyhe légszomjnál hajlamosak lennénk azt mondani: ugyan, ez semmi, majd elmúlik! Pedig a szapora, felszínes légzés és az erőltetett köhögés tovább fokozza a simaizmok görcsét, amitől a légutak még jobban beszűkülnek
– így egyre súlyosabb roham alakul ki magától a rohamtól. A nehézlégzés jelentkezésekor inkább azonnal vegyük elő a hörgőtágító gyógyszert (többnyire spray), és alkalmazzuk. Ha még nem áll kezelés alatt, forduljon mielőbb orvoshoz. A kezeletlen asztma, még ha igen enyhe is, egy sor tevékenységben korlátoz, és szép lassan, de biztosan rontja légútjai állapotát.

A WHO felmérése szerint a ’70-es évek közepétől a ’90-es évek közepéig 200 százalékkal nőtt az asztmás gyerekek száma az európai régióban. Ebben közrejátszhat a klímaváltozás is, amire a növények hosszabb virágzással reagálnak: a pollenszezon 10-11 nappal lett hosszabb az utóbbi harminc év alatt.

De szerencsére a gyógyítás is sokat változott. A mai asztmás már folyamatosan kézben tarthatja betegségét. Az orvos az előzmények, az életmód és a leletek ismeretében rendeli el a gyógyszerek adagolását. Akinél gyakori rohamokra lehet számítani, annak folyamatos inhalációs szteroidot javasol, amivel magát a hörgőgyulladást, ezáltal a rohamkészséget csökkenti. Ha ritkán lehet számítani enyhe rohamra, vagy az allergén csak egy időszakban van jelen a beteg életterében, akkor fölösleges az állandó gyulladáscsökkentés, elég lehet csak a rohamoldó, hörgőtágító szer belélegzése.
Van, akinél mindkét fajta gyógyszerre szükség van, ő kombinált szert kap, amelyet egy tartályból kell kiszívnia. A mai modern gyógyszereket rögtön a tüdőbe porlasztják, így szinte minimálisra csökkentették a mellékhatásokat, és maximálisra növelik a hatékonyságot. A hörgőtágítók a szippantás után egy-két perccel oldják a rohamot, szó sincs már a végeérhetetlennek tűnő félóráról, amit a kúpok, tabletták korából én még olyan jól ismerek. És ami ma már szerencsére az én életemből is eltűnt.

Sikeres sportoló asztmával: Cseh László

Rettegett betegség - az asztmaSzörnyű heteket éltem át, amikor kiderült, hogy asztmás vagyok. Éjszakánként arra ébredtem, nem kapok levegőt, fulladozom. Pont valamilyen korosztályos seregszemle előtt lettem rosszul, három hétig voltam kórházban. Kijöttem, és mindenáron el akartam indulni a versenyen. Levertek, semmi erőm nem volt. Madridban is előfordult, hogy rám jött az asztma. Van egy spray, ha azt használom, kicsit mindig jobb – nyilatkozta a kataca.hu sportportálnak Cseh László, a pekingi olimpia háromszoros ezüstérmes úszója.

Ha Laci egy generációval hamarabb születik, szinte biztos, hogy az asztma kettétöri sportkarrierjét. Ma már jobban ismerjük ezt a betegséget, a megelőzésre és az asztmaroham oldására kifejlesztett új gyógyszerek segítségével a „jól kezelt asztmás” általában teljes életet élhet, akár az emberi teljesítőképesség határait is feszegetheti. Kevesen tudják, de nem csak Cseh Laciból lett asztmával együtt is sikeres sportoló. Ebbe a társaságba tartozik Zala György olimpiai bronzérmes kenusunk vagy a válogatott kézilabdás lányok: Pálinger Katalin és Pigniczki Krisztina is.

Hogyan vizsgálják?

Csúcsáramlásmérés (PEF): Ez a legegyszerűbb vizsgálat, melynek során egy készülékbe kell hirtelen, teljes erőből belefújni. Azt vizsgálják, milyen gyorsan jut ki a levegő a tüdőből. A csúcsáramlásmérő készüléket otthon is használhatják az asztmások a saját állapotuk felmérésére, ez olyan, mint a diabéteszeseknek a vércukorszintmérő.

Hörgőtágító teszt:
Az előző vizsgálat ismétlése, melynek során hörgőtágító használata előtt és után mérik a csúcsáramlást. A mért különbség segít meghozni a diagnózist.

Spirometria (FEV1): Ennek során egy készülék méri a kilélegzett levegő mennyiségét az első másodperc alatt. Az asztmás betegek kilégzése nehezebb, sokszor még akkor is, ha az illető nem érez nehézlégzést.

Allergiavizsgálat: Vérvétel vagy bőrteszt. Megmutatja, mely allergének válthatnak ki nehézlégzést. Érdemes elvégeztetni, mert bár némi felszíni karcolással jár, de megtudjuk, kerülnünk kell-e a macskát, penészt, porszívót.

Tüdőröntgen
: Segít elkülöníteni az asztmához hasonló betegségeket – például a tüdőgyulladást.

5 kérdés a szexről, amit feltennélA szeptemberi szám tartalmából:

• Minilabor otthon
• Nők, akik sohasem betegek
• Öt kérdés a szexről, amit feltennél
• Zeneterápia
• Szépítő hormonok

Fizess elő a Nők Lapja Egészségre!»

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top