Egészség

Esemény utáni tabletta: marad a receptért kuncsorgás

Majdnem vénymentessé vált a sürgősségi fogamzásgátló Magyarországon. Megint. Aztán egy tollvonással újra megszüntették a lehetőséget. Ugyanez történt 2011-ben is.

Pár nappal ezelőtt az Európai Bizottság az Európai Gyógyszerügynökség javaslatára az ellaOne sürgősségi fogamzásgátlót levette a receptköteles készítmények uniós listájáról, azaz gyakorlatilag kimondta: az Európai Unió tagországaiban a szer recept nélkül forgalmazható.

Csakhogy a magyar minisztérium másképp rendelkezett. Az EMMI gyorsan reagált, és január 14-én már meg is jelent a rendelet a közlönyben. A minisztérium nyilatkozott is az ügyben: azt mondják,

betegbiztonsági szempontok indokolják

minden hormonális fogamzásgátló vényköteles körbe tartozását, így a 72 órán belül alkalmazható esemény utáni tabletta is csak orvosi rendelvényre adható ki, ahogy eddig is.

Magyarországon kívül csak hét ország van a 28 tagú Európai Unióban, ahol orvosi rendelvényre adják csak ki a patikusok a sürgősségi fogamzásgátló tablettát. A legtöbb uniós tagállamban már jó régóta nem szabnak ilyen szigorú feltételeket. Szinte minden nyugati országban bárki ingyen vagy recepttel, de alacsonyabb térítés ellenében bármikor megveheti a szert, ha mondjuk úgy járt, hogy aktus közben kiszakadt az óvszer. 

“SÍRVA TÉPTEM KI A DOKI KEZÉBŐL A RECEPTET”

A tabletta az aktust követően 72 órán át hatásosan akadályozza meg a megtermékenyített petesejt beágyazódását, ám megbízhatósága óráról órára csökken. Nem mindegy hát, hogy mennyi idő, míg az ember lánya talál egy nőgyógyászt, aki felírja, majd nyitva tartó patikát, ahol kiválthatja a tablettát. 

Hallottunk olyan esetről, hogy a nőgyógyászati ügyelet főorvosi utasításra nem írt ilyen szerre receptet hétvégén, és a saját fülünkkel hallottuk azt is, hogy egyes egészségügyi dolgozók miként beszélnek a tablettára váró nőkkel. Maradjuk annyiban, hogy nem szépen.

“Miért nem vigyázott jobban?”

De miért ez a zsigeri ellenállás idehaza az esemény utáni tablettákkal szemben? Miért kell arra kényszeríteni a magyar nőket, hogy gyógyszertárakban kuncsorogjanak a nem kívánt terhességtől rettegve az egyébként nem olcsó, ötezer forintos patikaszerért, miközben mindenki borzong, hogy itthon 35 ezer abortuszt végeznek el évente? 

Nem, nem vallási okból. A katolikus Írországban, ahol abortuszt csakis akkor végeznek, ha az anya életveszélyes állapota indokolja, a sürgősségi fogamzásgátlást nem kötik előzetes orvosi vizsgálathoz, ahogy Ausztriában és Spanyolországban, de még Törökországban is csak a patikussal kell konzultálnia a vevőnek.

A magyar gyógyszerészeti intézet a nőgyógyászati szakmai kollégiummal együtt több év alatt kidolgozott, elfogadott, majd visszavont stratégiájában az állt, hogy a 16 év feletti nők a gyógyszertárakban a fentiekhez hasonló módon, egy anonim kérdőív kitöltése után vásárolhatták volna meg a tablettát. A kérdőív célja pedig az lett volna, hogy segítsen a szakembereknek a fogamzásgátlással kapcsolatos felvilágosítás pontosabb megtervezésében.  

Esemény utáni tabletta: marad a receptért kuncsorgás

Az alaptanterv szerint a gólya hozza?

Vitathatatlan, hogy a kockázatok gondos mérlegelése egyáltalán nem mellékes kérdés, sőt életbevágóan fontos lehet, de az sem jó megoldás, hogy itthon pont az általános tájékozatlanság miatt az emberek védelmében a kormányzat megtiltja, amit máshol már szabad. Pedig úgy fest, pont ez történik. 

A szexuális felvilágosítás, pláne a családtervezési ismeretek oktatása fájóan hiányzik az iskolákból. Ez nem titok senki előtt. Az eredmény pedig lesújtó. 2010-ben vizsgálták utoljára a nyolcadikos és tizedikes tanulók tájékozottságát,  akkor a szakemberek így összegezték az eredményeket: “Nincs olyan téma, amely esetben az ismereteik szintje elfogadható mértékűnek mondható. Különösen súlyos hiányosságok mutatkoznak azokon a területeken, amelyek feltétlen szükségesek a harmonikus, biztonságos szexuális élethez.” A helyzet pedig valószínűleg nem lett jobb azóta. Az etika- és erkölcstanórák bevezetésével, amelyek célja hangsúlyozottan a családi életre nevelés, a Nemzeti alaptantervben sem szerepel a biztonságos nemi élettel kapcsolatos ismeretek átadása. 

Mindezek ellenére még örülhetünk is, mert annak ellenére, hogy az átlagos magyar fiatal sem otthon, sem az iskolában nem kap elégséges tájékoztatást, és már 14 éves kora előtt kezdi a szexuális életét, európai viszonylatban így is alacsony a tinédzserterhességek száma. Mindez persze nem csak a tinédzserek gondja, sok felnőtt is döbbenetesen tájékozatlan ezekben a kérdésekben, és ami még rosszabb, a felmérések szerint a felelősségérzetük sem sokkal nagyobb a fogamzásgátlás terén.

Sajnálatos tény, hogy a fogamzásgátlás még mindig elsősorban a nők felelőssége. Nekünk kell védekeznünk. A legtöbb tizenéves, ha védekezik, ma óvszert használ fogamzásgátlásra. Ez sok szempontból jó, például a nemi úton terjedő betegségek ellen, de gumi óvszerrel annál könnyebb “balesetet szenvedni”, minél gyakorlatlanabb használója. De bizony többgyerekes családanyák is jártak már úgy, hogy bizony hiba csúszott partnerük óvszerhasználati technikájába.

Kockázatok és mellékhatások

Mi sem vitatjuk, hogy a hormonális szerek kockázatokat is rejthetnek, de bármilyen statisztikát is nézünk, a terhesség vagy egy művi abortusz – ez műtét ugyebár, mert az abortusztablettaként elhíresült orvosi készítmény alkalmazását szintén nem engedélyezték itthon – kockázata sokszorosa a gyógyszerek mellékhatásainak. 

Erre hivatkozni aránytévesztés.

Ezzel szemben nagyon keveset hallani arról, hogy az 1992-es magzati élet védelméről szóló törvényben ugyan feketén-fehéren szerepel az, hogy az állam feladata elősegíteni a fogamzásgátló készítmények és eszközök rászorultságtól függő kedvezményes igénybevételét. Ebből 23 éve nem lett semmi. Csak az abortuszra jelentkezők kapnak kedvezményt rászorultsági alapon.

 

A nő dolga, oldja meg. Kuncsorogjon receptért, kenyerezze le a patikust, vagy ha futja rá, hát irány Bécs, ahol kérdés nélkül a kezébe nyomják a szükséges gyógyszert, vagy akár – a megfelelő klinikán – az abortusztablettát is. Mindazok után, hogy még mindig (párja bénázása esetén is) a nő viseli a nem kívánt terhesség megelőzésének minden kockázatát, férfiak döntenek róla, miként védekezzen, miként védekezhet. 

Ezeket kérdezzük a döntéshozóktól:

  • Miért maradt ki az alaptantervből a szexuális felvilágosítás és a fogamzásgátlás oktatása?
  • Hol vannak a mindenki számára könnyen elérhető, megfizethető, sőt a rászorulóknak akár ingyenes fogamzásgátló eszközök?
  • Hol vannak a kampányok, a “Fogadj örökbe” plakátok helyett a biztonságos nemi életről férfiaknak és nőknek egyaránt szóló üzenetek?

Ezeket javasoljuk mi:

  • A hatékony fogamzásgátlás nemcsak az abortuszok számát csökkentené, de a szegénység elleni küzdelemben is hatásos fegyver lehetne. Csak ehhez az kellene, hogy a kormányzatban ne rettegjenek a szexualitás témájától. Ha az oktatási és egészségügyi kormányzat nem tagadná, hanem felismerné ezeknek az ismereteknek a felnőtt élethez való szükségességét, akkor atyáskodni sem kellene felettünk, és úgy érezhetnénk, a nőket is emberszámba veszik. 
  • Ha az iskolákban kiegészítenék vagy pótolnák a családban a kutatások szerint elmaradó szexedukációt, akkor nem lehetne a magyar nők szabadságának korlátozását sem azzal magyarázni, hogy mennyire tudatlanok vagyunk ezen a téren. Akkor talán nem nyilatkozna olyat az egyik kereskedelmi tévé által megszólaltatott nőgyógyász sem, hogy elvben egyetért a tabletta vénymentességével, de sajnos “a magyar egészségkultúra nem elég fejlett” a bevezetéséhez.

Ilyen egyszerű ez.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top