A videojátékoknak az agyra gyakorolt hatásait kutatva kanadai kutatók arra jöttek rá, hogy a játékosok a képernyőn navigálva az agytörzs dúcaiban található szürkeállomány egyik alkotórészére támaszkodnak, ami a szürkeállomány csökkenését idézheti elő. Azaz a videojátékosoknak ugyan sokkal hatékonyabbak a vizuális megfigyelési képességei, ám navigációs stratégiájuk során inkább az agytörzs jutalmazási rendszerére (nucleus caudate) támaszkodnak, és nem az agy térbeli tájékozódásban, összetett információk, események memorizálásában szerepet játszó rendszerére, a hippokampuszra. Ez azt jelenti, hogy azoknál, akik sok időt töltenek videojátékkal, csökkenhet a hippokampusz integritása, ami neurológiai rendellenességek, mint például az Alzheimer-kór növekvő kockázatával állnak összefüggésben.
A felmérés során a kutatók olyan felnőtt játékosokat teszteltek, akik hetente legalább 6 órát töltenek videojátékkal. A 26 játékos eredményeit összevetették 33 olyan emberével, akik nem játszanak videojátékot.
A videojátékosok hetente világszerte hárommilliárd órát töltenek a képernyő előtt. Becslések szerint egy átlagos fiatal több mint 10 ezer órát tölt el videojátékkal, mire 21 éves lesz.
Még több cikk a videojátékokról az NLCafén:
- Videojátékban kérte meg barátnője kezét
- Tombolni kezdett egy tini, mert elzárták előle a netet
- Csókra csábít a videojáték
