Rögtön az elején leszögezném: nincs drámaian nagy súlyfölöslegem, épp csak annyi, amit én már látok, és engem zavar. Még jók rám a 40-es ruhák, van amiből a kisebbek is, meg mégiscsak 36 éves vagyok, sőt ez az igencsak korainak mondható változókor is már öt éve boldogít.
Az ok, hogy van egy súlyos betegségem, amivel meg kellett tanulnom együtt élni. Négy és fél éve diagnosztizáltak áttétes mellrákkal. Bár most úgy mondják, tünetmentes vagyok, nem egyszerű a helyzetem, erről már többször írtam. Most maradjunk az edzésnél.
Szóval látom a tükörben a gondokat, rosszul érzem magam tőle, és muszáj valamit csinálnom. A BMI indexem rendben van, viszont magamhoz képest, ahhoz, amennyi néhány éve voltam, most szörnyen sok a túlsúlyom. Nehéznek érzem magam, és alaktalannak. Ezen pedig változtatni kell. Azt mindenki tudja, én is, hogy a kellemesebb külsőhöz nem elég sportműsorokat nézni. Viszont hiába van meg az elmélet, ha a gyakorlat akadályokba ütközik.
A gond ott van, hogy általában nem az képezi az akadályt, hogy mondjuk el van törve az ember lába, hanem például ezek:
- egész nap rohanok, a fene fog még este nekikezdeni;
- aaaaannyi dolgom van, hogy semmi időm rá;
- nekem már úgyis mindegy; akinek nem tetszik, az ne nézzen;
- nem vagyok én sportoló; annyit úgyse bírok, ami ér valamit;
- inkább nézem a Barátok köztöt;
- ááá, az előbb vacsiztam, evés után nem ugrálunk…
Én teljesen megértem. Állandóan azt nyomják mindenhol, hogy ha naponta nem edzel minimum fél vagy egy órát, akkor totál lusta vagy és megmozdulnod is fölösleges, mert úgyse fogsz elérni semmit, és különben is csak az a jó mozgás, ha pattogsz mint a gumilabda, legalább akkora mosollyal közben, ami körbeéri a fejed. Teljesen abszurd. Persze könnyen mondja, akinek eleve az a munkája, hogy egész nap ezt csinálja, de legtöbbünknek nem. És sokan vagyunk, akiknek tényleg komoly akadályaik vannak, de le tudjuk őket győzni.
A terv
Szóval úgy döntöttem leszámolok a túlzó kényszerekkel, és megnézem, mit lehet azzal elérni, ha csak annyi időt szakítok mozgásra egy hónapon át, amennyi mondjuk két buszmegállónyi sétát jelent, és még éppen jól is esik. Nem feltétlenül annak kell a legfontosabb célnak lennie, hogy milyen gyorsan tudod leedzeni és lekoplalni a bármekkora kicsi vagy nagy többleted, hanem annak, hogy jobban érezd magad, és egészségesebb legyél. Akkor a fogyás is sokkal könnyebb.
Ezen fellelkesülve arra gondoltam kipróbálom mire megyek rendszeresnek mondható, de elég minimális kis mozgással. Nekem ez megy. A terv: heti 4-5 nap, 15-20 perc edzés. Aztán meglátjuk mi lesz egy hónap múlva.
Az előzmény az, hogy mióta elérte az energiaszintem a szükséges minimumot, időnként eljártam már futni, de sajnos ez nem megy rendszeresen, hidegben az ízületeim miatt, nagyon melegben meg azért, mert három perc alatt 200 lesz a pulzusom, és azt nem díjazzák itt. Ettől viszont én rosszul érzem magam, szóval a családom megelégelte a nyafogásom, és kaptam egy elliptikus trénert, ez a teszt eszköze is. Nem a legmenőbb, teljesen egyszerű, de a célnak tökéletesen megfelel. A terv az volt, hogy hetente ötször edzek vele. Általában 15 percre állítottam, viszont cserébe erősebb programra, néha, ha éreztem az erőt, akkor ment 20 is. Olyankor elég büszke voltam.
És az áldásos hatások igen gyorsan jelentkeztek
Először is. Megfigyeltem, hogy pár nap után enyhült a hátfájásom. Egész nap a billentyűzet vagy a varrógép előtt ülök, borzasztóan görnyedt tudok lenni, és szörnyen fáj a hátam. A futás, gyaloglás, és minden ehhez hasonló mozgásforma az egész testedre hat, így a hátadra is. A rendszeres mozgás segít, hogy a napközben kialakult görcsöket kilazítsd, és ami nagyon fontos, javítja a tartásod is. Ebből pedig rögtön következik, hogy ha nem fáj a hátam, és képes vagyok többször kihúzni magam, mint eddig, akkor jobban is érzem magam a bőrömben.
A következő szuper dolog, hogy kikapcsolja az agyad. Mondjuk főleg azért, mert ha arra koncentrálsz, hogy ne törd ki a bokád, akkor másra már nem tudsz közben. De amúgy tényleg, az edzés határozottan oldja a stresszt, és serkenti az agyműködést. Úgyhogy akár arra is jó, hogyha valamit meg kell oldanod, közben tuti kitalálod, hogyan.
Egyébként a mozgásnak van ezen kívül más nagyon hasznos hatása is, például serkenti az immunrendszert, így a szervezet öngyógyító folyamatait is, és megelőzhet egy csomó betegséget. Szerintem ezek már elegek kellenek, hogy legyenek, hogy szánjunk rá egy kis időt. De tudom, nem ezt vártátok.
A lényeg
Nos, nekem nem az volt a célom, hogy sokat fogyjak, inkább főleg alakformálásra szorulok. A hasamon van egy kis plusz, állítólag nem is olyan borzasztó, de én utálom. Viszont nem sokat tudok tenni ellene, el kell fogadnom, hogy erősen köze van hozzá a gyógyszereknek. Annyit viszont tehetek, hogy próbálok rajta javítani. Erre pedig ez a heti 4-5 alkalom, kis mozgás nekem szuperül bevált.
Az egy hónap alatt a súlyomat tekintve kb. két kilót fogytam, tudom nem sok, de több, mint a semmi. Viszont érezhető az átalakulás. Elég durva, mert a tükörben nem igazán látom, valószínűleg mert mindennap nézem, inkább a ruháimon érzem. Például már sokkal kényelmesebb a szűkebb farmerom. M-es pólókat vettem, pedig eddig mindig nagyobbat választottam, hogy eltakarjon. Rájöttem, hogy egészen jó lábaim vannak, gondolkodás nélkül veszek sortot is. Szűk cuccokat azért még nem, de nem is az a cél, hanem, hogy a normális méretűekben jobban nézzek ki. És mondhatom, a folyamat elindult, és egész jól halad.
Szóval ennyit ér egy hónapnyi mozgás. Csodát nem tesz, de elindít egy úton, amin ha kitartóan haladsz tovább, idővel a csoda is megtörténik. Egyáltalán nincs rá szükség, hogy erődön felül teljesíts. Nem vagyunk egyformák. Van, akinek 3-4 km futás semmi, és van, akinek ennyi maximum gyaloglással megy. Sőt lehet, hogy tényleg nincs időd, vagy kedved egy-egy nap, és ezzel semmi baj nincs. Lehet, hogy nem tudod a kisgyereked otthon hagyni, hogy elmenj futni, de például gyalogolni, jó tempóban babakocsival is lehet. Csak elhatározás és tervezés kell. A kifogásoktól fogyni, formálódni sosem fogsz.
Amúgy megsúgom, hogy pár hét laza kis mozgás után a szervezeted rájön, hogy ez neki jó, egyre többet fog igényelni, és meg fogsz lepődni, de egyre többet fogsz bírni, és egyre jobban fog esni. Nekem elhiheted. Szuper jól lehet fejlődni, amitől szuper jól tudod magad érezni.
Az edző véleménye
„Légy önmagad legjobb verziója!” – biztosan sokan hallották már ezt a motiváló mondatot, főleg akkor, ha valamilyen edzés, vagy életmódváltás kerül szóba. Ebben a mondatban számomra a leghangsúlyosabb az ÖNMAGAD, nem hiszem, hogy ki kell bújni a bőrünkből, és olyasmit csinálni a kevés szabadidőnkben, amit nem szeretünk, vagy amit tehernek, túlzásnak érzünk. Azt gondolom, minden mozgásba, edzésbe, sportba úgy érdemes belekezdeni, hogy szeressük, amit csinálunk, és szeressük magunkat azért, hogy csináljuk. Ne csak a cél lebegjen a szemünk előtt, hanem maga az út is, és ha ez az út hosszabb, mert olykor csak napi 15-20 perc jut rá, akkor is tartsunk ki, magunkhoz mérten értékeljük a fejlődést, akár a fogyás, akár a jobb állóképesség, akár a hajlékonyság, vagy csak csupán a stressz elűzése a cél. Mindenkinek, aki harmóniába szeretne kerülni önmagával, bátran ajánlom például a jógát, mert nemcsak fizikailag erősít és nyújt, de képes mentálisan is rendbe tenni. (Oresko Renáta preventív gerinctréner, jógaoktató)
