Tegye fel a kezét, akinek szokott fájni a válla, háta, dereka! Valahol olvastam mostanában, hogy a felnőttek közül ötből négyen rendszeresen panaszkodnak hátfájásra. Azért az nagyon sok. Nálunk is hónapok óta ez a probléma. Gyógyszerek, krémek, gyógytorna körforgásában élünk, reméljük most már sikerül kikerülni belőle.
A hátunk legtöbb problémája a munkánk miatt van. Akik egész nap irodában ülnek, azoknak pont ez okozza a gondot, akik pedig nehezebb fizikai munkát végeznek, azok állandóan túlterhelik magukat. A hátunk, gerincünk pedig nagyon érzékeny, fontos lenne, hogy tudjuk, mit és hogyan csináljunk, hogy megóvjuk. Mivel ez a téma rengeteg embert érint, Schaffer Juditot gyógytornászt, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület alelnökét faggattam hátproblémákról, mozgásról és gyógytornáról.
Mi a hospice területén végzett munkád során ismertük meg egymást. Melyik volt előbb?
Én nem gyógytornásznak készültem, de mindig is szerettem a mozgást és a biológiát. Sokat jártam gyógytornára, mert gerincpanaszaim voltak. A pályaválasztás idején megkérdeztem a gyógytornászomat, miért jó gyógytornásznak lenni? Azt mondta, mert a magad ura vagy az egészségügyi hierarchiában és egész nap másoknak dirigálhatsz. Megtetszett az érvelés, bár időközben rájöttem, ez koránt sincs így. Belevágtam, kitanultam és megszerettem ezt a munkát. Nem volt utolsó szempont az sem, hogy tudtam, a gerincpanaszaimmal folyamatosan foglalkoznom kell, és ha nem kísérné minden mozdulatomat a saját „belső gyógytornászom”, már biztos sokkal rosszabb fizikai állapotban lennék.
Otthoni rehabilitációban dolgoztam kezdetben gyógytornászként, mely azóta is megmaradt, majd ebből nőtt ki a saját vállalkozásom, melyben jelenleg 18 munkatársammal közösen dolgozunk. A hospice, vagyis gyógyíthatatlan betegek ellátása pedig egy érdekes kihívásnak indult, hivatás lett belőle, de ez már egy másik történet.
Schaffer Judit (Fotó: Hernád Géza)
Ha jól gondolom, a legtöbb gerincproblémánkat a rendszeres, sok ülés okozza. Hogyan tudjuk megvédeni a gerincünket az egész napos munka közben?
Ezt a kérdés valójában két témakört fed le. Az egész nap irodában vagy autóban ülőkről feltételezhető, hogy egy pozícióba gémberednek bele naponta több órán keresztül. Fontos lenne, hogy ilyen esetben az asztal, a szék, a kormány, a monitor vagy az alkalmazott munkafelület fiziológiásan, vagyis kényelmesen, a gerinc normális görbületeit követve, megtámasztva, a terhelést szimmetrikusan eloszlatva legyen beállítva. Ebben segíthet az ülésen vagy széken elhelyezett deréktámasz vagy ékpárna, a vállöv és karok tehermentesítését alátámasztással szolgáló asztal vagy az azon elhelyezett könyök vagy csuklóalátét. A nyak terhelését csökkentheti a középen elhelyezett monitor. Az adott testhelyzetben való elmerevedést megelőzhetik levegővel vagy szilikonnal töltött ülőfelületek, dynair párna, esetleg irodában alkalmazható gimnasztikai labda, melyek használatával minden mozdulatunk a gerincünk balanszírozó mozgását váltja ki, így biztosítja a folyamatos aktív testtartást.
Nem kényelmetlenek ezek a furcsa párnák vagy a labda?
Az első időben fárasztó és megerőltető is lehet a használatuk, izomlázat is okozhat a test megtartásában résztvevő mély hátizmokban. Fontos lenne a rendszeres ülőmunkát végzőknek gyakran testhelyzetet váltani, időnként felállni, mozogni kicsit, megnyújtózkodni, majd a munka végeztével valamilyen testmozgást is végezni. Remekül átmozgatja izmainkat például az úszás, a jóga, a nordic walking vagy a pilates gyakorlatok.
És mi a helyzet azokkal, akik nehezebb, fizikai munkát végeznek?
Akik gerincet megterhelő fizikai munkát végeznek, ők elsősorban a súlyokat emelő munkakörökben dolgozók, raktárosok, költöztetők, rakodók, de ide sorolhatók a bölcsődei, óvodai gondozók és a betegmozgató munkakörben dolgozók is, vagy azok, akik sokat hajolgatnak pl. a mezőgazdaságban, hobbikertekben, a takarításban vagy akár az építőiparban tevékenykedők. Náluk a fő szempont, hogy a gerincet érő, egészségtelen irányba ható terhelést próbáljuk csökkenteni.
A súlyok emelésének három szabálya van:
- hajlított térddel, combizommal segítve,
- egyenes és nem görbén tartott vagy megcsavart gerinccel
- és testhez közel, vagyis rövid erőkarral emeljünk.
Combizommal és karizommal szintén sokat könnyíthetünk a gerincet érő nyíróerők elkerülésében. Tehát ebben az esetben a helyes technika és mozgásminták alkalmazása lehet segítségünkre, és természetesen munka előtt célszerű bemelegíteni, utána pedig könnyű levezető mozgással felfrissíteni az izmokat.
Fontos lenne a rendszeres ülőmunkát végzőknek gyakran testhelyzetet váltani, időnként felállni, mozogni kicsit, megnyújtózkodni (Fotó: hernád Géza)
Amíg nincs baj, hajlamosak vagyunk ezekre a dolgokra nem figyelni. Mik azok a problémák, amikkel egy gyógytornász leggyakrabban találkozik?
A gyógytornászok nagyon gyakran találkoznak az életmódból adódó gerincpanaszokkal, de gyakoriak az életkorral vagy sérülésekkel összefüggő gerincbántalmak, a fejlődési rendellenesség, izomgyengeség vagy csigolyákat, porckorongokat, ízületeket érintő megbetegedések által okozott panaszok. Ezek java része fájdalommal, súlyosabb esetben mozgáskorlátozottsággal, bénulással is járhat.
A munka következtében kialakulhatnak fájdalmas kis izomcsomók. Csaknem mindenki találkozott már ilyen, elsősorban a nyak-váll vonalában vagy lapockák között megbújó fájdalmas gumócskákkal, melyek képesek aztán nagyobb területek, izomcsoportok fájdalmas, merev feszülését is maguk után vonni.
Korunk egyik új diagnózisa pl. az sms-nyak, mely a telefont magunk elé tartó kézzel, előrebillentett fejjel való tartós és egészségtelen terhelés kapcsán tud kellemetlenségeket okozni.
Mikor kell elkezdeni fokozottan vigyázni a gerincünkre?
A gerincünkre születésünktől kezdve érdemes figyelni, a babáknál ez a megfelelő keménységű megválasztott vízszintes fekhely, mindkét irányból érkező impulzusok, melyek a babát mindkét irányba nézelődésre inspirálják. Fontosak a megfelelő időben, jól megválasztott játékszerek, melyek a mozgásfejlődést támogatják.
Az iskolakezdéskor jól megválasztott iskolatáska, asztal és szék, melyeknek majd követnie kell a testmagasság változását is. Szülőnek is jó szórakozás megtanítani a kisgyermeknek a testmozgás örömét és szeretetét, követni az ügyessége fejlődését, megtalálni azt a sportot, amit a gyermek vagy kamaszkorban örömmel végez, vagyis rászoktatni és beépíteni az éltébe, hogy a testmozgás az életformája része legyen.
Sajnos gyógytornászként azt látom, sok gyermeknek ez kimarad az életéből. Sokakat beszippant a számítógép virtuális világa, mely maximum a klaviatúra vagy a joystick kezelésében részvevő izmokat fejleszti. Sok gyermek jön gyógytornára „hanyag tartás” diagnózissal és sajnos rosszabb izomállapotban, mint mondjuk 15 évvel ezelőtt. Ezek az első figyelmeztető jelek, a kiskamaszok hajlott háta, előreeső vállai, előreszegett feje. Aztán jönnek a nyak-, hát- vagy derékfájdalmak, amihez persze szépen hozzá is lehet szokni.
Gyakran elcsodálkozom, mikor megkérdezem a betegeimet, mióta vannak panaszai és azt mondják 3-4 hónapja, de az is gyakori, hogy több év a válasz, amit aztán gyorsan követ a magyarázkodás: azt hittem elmúlik magától. Itt is igaz a mondás, minél előbb kezdjük gyógyítani, annál jobbak az esélyeink.
Gerincnyújtó gyakorlatokat akár ülve is végezhetünk (Fotó: Hernád Géza)
A gyógytorna egy speciálisabb mozgás. Ez inkább a gondok kezelésében tud segíteni, vagy megelőzésre is alkalmazható?
A gyógytorna mozgással gyógyít, de része a súlyosabb állapotok megelőzése, a prevenció is. Hozzánk általában már valamilyen panasszal fordulnak a betegek, így a megelőzés leginkább a panaszok súlyosbodásának elkerülésére irányul. Kevesen vagyunk, akik egészséges emberekkel foglalkozhatunk, inkább csak életmód klubokban, magánrendelésen szokott a klasszikus megelőzésre lehetőségünk nyílni. Azt gondolom, egy egészséges embernek nem is biztos, hogy gyógytornászhoz kell járnia, viszont az fontos lenne, hogy ha „mozgásra adja a fejét”, azt ne felkészületlenül, hanem hozzáértő edzővel vagy trénerrel kezdje el. Persze itt is az lenne az ideális, ha kiskorától kezdve folyamatosan sportolva, felnőttként már kiforrott mozgás és testkultúrával rendelkezve önállóan is mozgásban gazdag életmódban élne.
Áruld el a titkot: a gyógytorna miért sokkal fárasztóbb, mint amilyennek látszik? Mert ránézésre olyan, mint valami laza torna.
A gyógytorna gyakran nagyon egyszerű mozdulatok sora, nem is maga az adott mozgás a lényeg, hanem a „háttérmunka”, mert minden gyakorlatnak pontosan a helyén kell lennie. Minden gyakorlatnál ügyelünk a megfelelő testtartásra, beállítjuk a kiinduló és a véghelyzetet, a kettő között precíz mozdulatra törekszünk. Például, ha azt kérem, fordítsd hátra a fejedet, arra is kell figyelned, hogy egyenes háttal ülj, mindkét lábad talpon legyen, a vállaid ne mozduljanak el és a fejed fordításának a tengelye is függőleges maradjon. Szerintem ez a nehéz benne, nem a hátranézés.
Fotó: Hernád Géza
Az egészségmegőrzésben, így a gerincünk egészségének a megőrzésében is fontos szerepe van a mozgásnak. Milyen testmozgást végezzünk fiatalon, és milyet idősebb korban, hogy az tényleg hatékony legyen?
A gerincnek általában a szimmetrikus mozgás tesz jót, amikor egyformán használjuk karjainkat, lábainkat. A testtartásnak nagyon jó a már említett úszás, nordic walking, jóga, pilates, vagy akár az evezés, sífutás, tánc, de jól beállított gépekkel hasznos lehet az edzőtermi edzés is, aerobic, lovaglás.
Én azt vallom, ki-ki olyan mozgást végezzen, amiben örömét leli, ami után felszabadultnak, felfrissültnek érzi magát. Nem hiszek abban, hogy összeszorított foggal, az edzés végét várva, külső vagy belső kényszerből jót lehet edzeni. A mozgással nemcsak a testet, a lelket is fel kell tölteni.
