Ötéves stratégiai programot indít 2019-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy visszaszorítsák a világon az emberiséget leginkább sújtó betegségeket és egészségügyi problémákat. A 3 milliárd embert érintő program 10 kulcsterületre fókuszál, amelyek a legnagyobb egészségügyi kockázatot hordozzák 2019-ben. Mi pedig hozzátettük, Magyarországon hogy állunk ezekkel – ha érint minket a probléma.
1. Légszennyezés és klímaváltozás
A világon 10 emberből 9 szennyezett levegőt lélegzik be, ezért a WHO szerint ez a legnagyobb egészségkárosító környezeti kockázat 2019-ben. A mikroszkopikus szennyező anyagok behatolnak a légző- és keringési rendszerbe, károsítják a tüdőt, a szívet és az agyat, és más betegségeket okozva évente 7 millió ember idő előtti haláláért felelősek világszerte.
Az Európai Unióban Magyarország az egyik olyan tagállam, amelyet leginkább sújt a légszennyezés miatti korai halálozás. Becslések szerint évente 10-15 ezer magyar hal meg a lakossági fűtés, az autók és az erőművek kibocsátotta szennyezett levegő miatt.
A légszennyezés az egyik legfőbb okozója klímaváltozásnak is. Az előrejelzések szerint 2030 és 2050 között a felmelegedés miatt 250 ezerrel többen halnak majd meg a világon évente. A növekedés hátterében nemcsak a hőség, hanem az alultápláltság, a malária és a hasmenés áll.
A klímaváltozás miatt Magyarországon olyan egzotikus betegségek is megjelenhetnek, amelyeket korábban a trópusi tájakhoz kötöttünk. Észak-Olaszországban 2017-ben egy kislány meghalt maláriában, pedig sosem hagyta el az országot. Innen már nem sok kell, hogy a Kárpát-medencében is megjelenjen, majd elterjedjen a szúnyogok által terjesztett betegség. Arról nem is beszélve, hogy a klímaváltozás kedvez a kullancsoknak is, és az allergiaszezon is meghosszabbodhat.
2. Krónikus betegségek
A nem fertőző, krónikus betegségek – mint a rák, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség – a halálozások több mint 70 százalékáért, 41 millió ember haláláért felelősek világszerte.
Különösen aggasztó a hazai helyzet: a magyaroknál átlagosan 8-10 évvel korábban alakul ki krónikus betegség, mint a többi uniós ország lakóinál. A nyugdíjas éveinket már betegen töltjük.
De nem ez az egyetlen riasztó adat: az Eurostat szerint regionális összehasonlításban Észak-Magyarországon halnak meg a legtöbben krónikus betegségben egész Európában. Százezer lakosra vetítve 1169 ilyen haláleset történik, míg az uniós átlag 549. Az észak-alföldi régióban is aggasztó a helyzet, az 1064-es halálozási ráta az ötödik legrosszabb az unióban.
Lesújtó a rákstatisztika is: évente 32-33 ezer magyar hal meg rosszindulatú daganat miatt, ami arányaiban a legrosszabb az OECD országok között.
3. Globális influenzajárvány
A járványügyi szakemberek egyetértenek abban, hogy a világon újabb influenzajárvány fog pusztítani. Csak azt nem tudják, hogy ez mikor következik be, és mennyire lesz súlyos. A várakozások azonban nem túl jók, százmilliók halhatnak meg a globális fertőzés miatt. A szakértők folyamatosan figyelik a kórokozókat, amelyekből kialakulhat a pandémia, hogy az új vírus felbukkanására minél előbb reagálni tudjanak.
4. Válságos életkörülmények
Több mint 1,6 milliárd ember, a Föld lakosságának 22 százaléka él olyan helyen, ahol az elhúzódó nehézségek – aszály, éhínség, fegyveres konfliktus, elvándorlás – és a gyenge egészségügyi rendszer miatt nem kapnak alapvető egészségügyi ellátást sem.
5. Szuperbaktériumok
Az antibiotikumok túlzott és nem megfelelő használata miatt olyan baktériumok alakultak ki, amelyek ellenállóvá váltak a gyógyszerekkel szemben. Világszerte 700 ezer, az Európai Unióban 25 ezer ember hal meg évente a szuperbaktériumok miatt, amelyek ellen nincs hatékony antibiotikum.
Magyarországon egy felmérés szerint 10 ezren betegedtek meg 2015-ben szuperbaktérium okozta fertőzés miatt, 543-an pedig meg is haltak. Becslések szerint 2050-re Európában évi 400 ezer, globálisan pedig 10 millió haláleset írható majd az ellenálló kórokozók számlájára. Ez azt jelenti, hogy 2050-ben többen fognak a rezisztens baktériumok miatt meghalni, mint rákban.
6. Ebola
Tavaly a Kongói Demokratikus Köztársaságban két különálló Ebola-járvány tört ki, a vírus pedig nemcsak vidéken jelent meg, hanem milliós városokban is. A járvány elleni küzdelmet nagyban hátráltatta, hogy az érintett tartományok egyikében háborús konfliktus zajlik.
7. Gyenge egészségügyi ellátórendszer
Az alapellátás az egészségügyi ellátórendszernek az a szintje, amellyel a betegek többnyire első körben kerülnek kapcsolatba. Ideális esetben egész életen keresztül átfogó, megfizethető ellátást kapnak, ami a legtöbbször le is fedi a szükségleteiket.
Magyarországon 332 betöltetlen háziorvosi és 231 fogorvosi praxis van az év eleji adatok szerint. Ezekbe a körzetekbe legalább fél éve nem találnak orvost, de nagyjából 70 praxis több mint 10 éve betöltetlen. A sürgősségi osztályok azért is annyira leterheltek, mert az alapellátás nem működik hatékonyan, szervezetten, ami nem csak a létszámhiány következménye. A betegnek pedig fogalma sincs, merre menjen az egészségügy útvesztőjében.
8. Oltásellenesség
A védőoltás a betegségek elkerülésének az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb módja. Jelenleg évente 2-3 millió ember köszönheti az oltásoknak az életét a világban, és további 1,5 millió halálesetet lehetne megelőzni, ha nagyobb területen lennének elérhetők a védőoltások.
A fejlődő országokban főleg az oltóanyag hiánya okoz gondot, Európában viszont az oltásellenes mozgalom jelenti az egyik legfőbb veszélyt. Tavaly csak az év első hat hónapjában több mint 41 ezer kanyarós megbetegedést regisztráltak, és 37-en meghaltak.
Az oltásszkeptikusok száma Európán belül Franciaországban, Romániában és Olaszországban a legmagasabb. Sokan arra hivatkoznak, hogy a védőoltás autizmust okoz, miközben kiderült, hogy az ezt hangoztató kutatás hamis adatokon alapult.
Magyarország nagyon jól áll az oltások terén, kanyaró ellen nálunk 95 százalék fölötti az átoltottság, ami csak három másik európai országról mondható el. Oltásellenes hangok azonban nálunk is vannak, volt olyan eset is, amikor a szülők minden oltást és orvosi ellátást megtagadtak, és meghalt a két hónapos babájuk.
9. Dengue-láz
A szúnyogok által terjesztett, influenzaszerű tünetekkel járó betegség akár halálos is lehet, a súlyos esetek 20 százaléka halállal végződik. A Föld lakosságának 40 százaléka van kitéve a fertőzés veszélyének, évente 390 millióan kapják el a kórt, a legtöbben Bangladesben és Indiában.
Ahogy a klímaváltozás hatására megjelenhet a malária Közép-Európában, úgy a fájdalmas Dengue-lázt terjesztő szúnyogfaj felbukkanására is lehet számítani a térségünkben.
10. HIV
Bár a HIV-vírus elleni kezelések nagyot fejlődtek az elmúlt időszakban, még mindig egymillió ember hal meg HIV/AIDS miatt a világban. A járvány kezdete óta több mint 70 millióan fertőződtek meg, nagyjából a felük pedig meghalt. Jelenleg 37 millió HIV-fertőzött van világszerte.
Magyarországon 1700 HIV-pozitív beteget tartanak nyilván, minden évben 200-300 új esetet regisztrálnak, és 10-15-en halnak meg. Becslések szerint legalább 4 ezer HIV-fertőzött lehet az országban, de sokan nem is tudnak a betegségükről.