A Covid-19 koronavírus már Magyarországon is megjelent, és bár a fertőzöttek száma egyelőre alacsony, biztosra vehetjük, hogy gyarapodni fog az érintettek tábora. A vírus terjedése miatt egyre szigorúbb rendelkezéseket hoznak, például rendkívüli jogrendet jelentett be a kormány, aminek első lépéseként az egyetemi oktatás mostantól távoktatás formájában lehetséges. A tömegrendezvényeket – például a március 15-i központi ünnepséget – lefújják, de egy egész sor koncert, díjátadó gála és megemlékezés is elmarad a koronavírus miatt.
„A magyar egészségügy egy gyenge lábakon álló kártyavár”
A járvány korlátozásában kulcsszerepet játszanak az orvosok és az ápolók, az országszerte tapasztalható szakemberhiány miatt azonban sok helyen már az alapellátás is akadozik, és akkor még nem jelent meg a rendszerben több száz fertőzésgyanús eset. Az egészségügyi dolgozók tehát a védelem első és legfontosabb vonalában közdenek, egy olasz orvos a napokban a Facebookon számolt be róla, hogy az azóta teljes karantén alá vett országban szabályos háború zajlik a fertőzöttek ellátását tekintve. Ehhez képest a Magyar Orvosi Kamara elnöke nemrég egy sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy az orvosokat, ápolókat semmilyen eszköz nem védi a koronavírustól, így a járvány megfékezhetetlen lesz.
A koronavírus halálozási arányát kezdetben 2 százalék körül becsülték a szakértők, jelenleg a 3-3,5 százalékot tekinthetjük nagyjából átlagosnak, igaz, ezek az értékek még sokat fognak változni, ahogy a járványügyi szakemberek pontosabban feltérképezik, hogy hány fertőzött lehet – mivel előfordulhatnak olyan, láthatatlan fertőzöttek, akik lábon kihordják a megbetegedést. A leginkább veszélyeztetettek a legyengült immunrendszerű, esetleg más egészségi problémával is küzdő idősebb generációk. Vagyis a legkomolyabb gondot a koronavírus megjelenése miatt az jelentheti, hogy az egészségügyi rendszerben hirtelen megjelenő betegektől egyszerűen megbénul az ellátás.
A Magyar Orvosi Kamara szerint az egészségügyi ellátórendszerben dolgozóknak nincs megfelelő védőfelszerelése a koronavírus ellen (Fotó: Getty Images)
Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a helyzetről, megkérdeztünk egy Budapesten dolgozó orvost, aki neve elhallgatását kérve nem túl rózsás képet festett az egészségügyben uralkodó állapotokról.
„Röviden és tömören: nem túl rózsás a helyzet – mondta –, Magyarországon és Budapesten eleve nagyon kevés az intenzíves hely, ezekre pedig nagyon nagy szükség lesz, mivel a koronavírus nagyobb eséllyel okozhat olyan légzési elégtelenséget, amihez intenzív ellátás és lélegeztetőgép kell. Az viszont még a koronavírus nélkül is előfordul, hogy például a fővárosban egyáltalán nincs hely az intenzív osztályokon.”
A neve elhallgatását kérő orvos ezért azt javasolja, hogy most célszerű lenne halasztani a potenciálisan intenzív osztályt is igénylő, de halasztható, úgynevezett elektív műtéteket – például egy csípőprotézis-műtétet, vagy idősebb embereket érintő, de nem életmentő beavatkozásokat.
A dél-koreai mentők ilyen biztonsági intézkedések mellett szállítják a koronavírusos betegeket. Magyarországon kórházi férőhely sincs elég (Fotó: Getty Images)
„Az lenne a jó, ha eleve a kórházba sem kellene bemenni, mert még sima férőhelyből sincs elég, nem csak az intenzívesekből – hangsúlyozta –, nincs elég ember a betegek ellátására, az orvosoknak pedig nincs megfelelő felszerelésük, sajnos csak a filmekben kerülnek elő ilyenkor az egész testet befedő gumiruhák. Egy orvosi szájmaszk meg nem képes az orvost megvédeni a fertőzéstől. A másik nagy gond, hogy nincs kellő mennyiségű elkülönítő helyiség az intenzív osztályokon, de például úgynevezett dekontamináló zuhany sem nagyon van. Budapesten átlagosan 1-2 egyszemélyes kórterem van, amit ilyesmire lehet használni, a többi fertőzött ott lesz egy légtérben a többi beteggel, a nyikorgó kórházi faajtó pedig nem állítja meg a vírust.”
Már az altatógépekkel is lélegeztetnek Olaszországban
Az általunk megkérdezett szakember rámutatott, hogy a határok lezárása és a beutazási tilalom legfeljebb ideig-óráig ér valamit, a vírus terjedését aligha fogja megállítani.
„Nagyon össze kellene kapni magunkat, hogy meglegyen a kellő felkészültség: az ellátószemélyzetnek megfelelő védőfelszerelésre van szükség, de az infrastuktúrával is nagy bajok vannak” – figyelmeztetett az orvos. „Helyeket kellene felszabadítani az intenzív osztályokon, és annyi lélegeztetőgép kellene, amennyi csak lehetséges. Sajnos, a nálunk fejlettebb országok egészségügyi rendszereit is komolyan megterheli a koronavírus, a magyar egészségügy viszont infrastukturális szempontból egy kártyavár. Nem túlzás azt állítani, hogy még egy komolyabb baleset is hatalmas gondokat tudna okozni. Például, ha a veronai buszbaleset Budapest körzetében történik, az a főváros legjobb kórházait is »földhöz vágta volna«, és akkor csak egy busznyi emberről beszéltünk.”
A neve elhallgatását kérő orvos rámutatott, hogy a koronavírus legkomolyabb fenyegetését nem a fertőzés maga jelenti, hanem az, hogy egész országok egészségügyét teljesen lebéníthatja, aminek súlyos következményei lehetnek.
„Végezzünk egy gondolatkísérletet: a kórházban már csak egy intenzíves férőhely van, amikor behoznak két koronavírus fertőzöttet – mond példát a szakember –, egyikük egy 70 év körüli, cukorbeteg, akinek veseelégtelensége van, míg a másik egy ereje teljében lévő huszonéves fiatalember. Mindketten lélegeztetőgépre szorulnak, nem lesz kérdés, hogy az utóbbi kapja meg a lehetőséget. Sajnos, ilyenkor az idősebb ember húzza a rövidebbet. Ebből talán jól látszik, hogyan múlhatnak emberéletek azon, ha a kórházakban nincs elég férőhely.”
Az orvos rámutatott a szakemberhiány problémáira is. „Egy-egy ápoló hivatalosan két intenzíves beteget láthatna el – mondta –, olyan előfordul, hogy hármat is ellátnak, de már az is sok. Ezek után képzeljük el, mit eredményezne, ha hirtelen robbanásszerűen növekedne a fertőzöttek száma. Erre pedig sajnos komoly esély van, hiszen világszerte látjuk, hogyan terjed a koronavírus. Ha ez nálunk bekövetkezik, nagyon nagy baj lesz.”
A fertőzés elkerülése érdekében a szakértő azt ajánlja, hogy naponta többször mossunk kezet – meleg vízzel, szappannal, nagyjából 2-3 percen keresztül – próbáljunk minél kevesebbszer az arcunkhoz érni, sőt az alapos arcmosás is ajánlott. Emellett pedig a tömeg kerülésével tudjuk a legtöbbet tenni egészségünk érdekében.
További cikkeink koronavírus témában:
- Nagy változás jön a véradásban a koronavírus miatt
- Holnaptól akkor már nincs iskola?
- Koronavírus: honfitársunk beszámolója Dél-Koreából, tele pozitív előjelekkel