Senki sem akar hízni az ünnepek alatt, a legtöbben mégis belecsúszunk abba, hogy ráfüggünk a karácsonyi finomságokra, és úgy tömjük magunkba a sütiket és rántott húsokat, mintha nem lenne holnap. Hiába jó az önkontrollunk, mert a hétköznapokban nem esünk a túlevés hibájába, karácsonykor simán elszalad a ló, mintha az a sürgető kényszer lenne bennünk, hogy egy egész évre előre kell raktározni az ételt.
Felzabáljuk a boldogságot
Az idei karácsony még durvább lesz ebből a szempontból, mint az elmúlt években, mert olyan pszichés nyomás alatt állunk, hogy csoda, hogy nem lóg egyfolytában csokival leöntött tejszínhab a szánkból. Mivel az édes ízekkel társítjuk – a legtöbben kicsi korunk óta – a boldogságot, elégedettséget, jutalmazást, örömet, ezért egy ilyen stresszes időszakban, a teljesen felborult karácsony esetén természetes, hogy az jut eszünkbe, hogy csak meg kéne enni még egy doboz szaloncukrot a biztonság kedvéért. Dr. Gia Marson, a Kaliforniai Egyetem pszichológiaprofesszora szerint is a szorongás viszi rá az embereket a túlevésre, a bizonytalanság és a tehetetlenség még a legegészségesebb elmét is kikészítheti, amire a legegyszerűbb válasz az, hogy étellel próbáljuk nyugtatni a lelkünket.
A pszichológus megnyugtat mindenkit, hogy nincs velünk semmi baj, ha egyfolytában rágni akarunk ebben a járványhelyzetben, milliókat érint ez a probléma a túlevéssel – férfiakat és nőket egyaránt. Van most bőven bizonytalanság, amit bejglivel akarunk majd megoldani: szorongunk az egészségünk, az anyagiak, a kapcsolataink, a mentális állapotunk és még annyi minden miatt, hogy már számolni is alig tudjuk. Szomorúságunkban, magányukban aztán a sarokba vágjuk az összes önkontrollt, és megpróbáljuk boldogra enni magunkat, ami persze nem sikerül, végül csak az lesz belőle, hogy januárban sírva fakadunk a mérlegre állva.
Nem hoz megkönnyebbülést az evés
A pszichológus nem érkezett jó hírekkel, ugyanis ez a helyzet nem fog megoldódni magától és nem is csupán akaraterőre lesz szükségünk hozzá. Nagy tévedés, hogy csak meg kell állni a finomságokkal rogyadozó asztal mellett a túlzásba vitt evészetet. Egyrészt egy teljesen normális karácsonykor sem bírjuk megállni, nemhogy egy ilyen stresszes helyzetben, másrészt pedig a megoldás nem az önkontrollban, hanem a lelkünk tudatos ápolásában rejlik.
A túlevés leggyakoribb okai
A szakember szerint a következő érzelmi problémák vezetnek a túlevéshez: csalódottság, frusztráltság, düh, magány, sértettség, feszültség, szorongás.
Szerencsére nem kell ahhoz megtanulni órákig lótuszülésben ülni vagy fejen állva jógázni, hogy megmentsük magunkat a karácsonyi, szorongásból elkövetett zabálástól. Elég bevetni a tudatos figyelem praktikáit. Ilyen például a tudatos evés, ami egy kutatás szerint jelentőségteljesen csökkenti a túlevést: ilyenkor nem csinálunk mást, mint odafigyelünk, mi kerül a szánkba, annak milyen íze, textúrája van, szép lassan rágunk és arra is koncentrálunk, hogy mikor érezzük tele a hasunkat. És persze nem eszünk még egy zserbót csak az íze kedvéért. A tudatos evést segíti ez a mazsolameditáció is, amit minden nap érdemes elvégezni nemcsak a túlevés megelőzése, hanem a lelki egyensúly visszanyerésének érdekében is:
A döntés a mi kezünkben van
A legnehezebb az egész karácsonyi nagy evésben, hogy senki más nem okolható érte, csak mi magunk. Bár kényszernek érezzük a túlevést, mintha egy rossz függőség lenne – rosszabb, mint bármi más, mert az ételt nem lehet letenni, mint a cigit –, de igazából van egy rakás eszköz a kezünkben arra, hogy ne vegye át az irányítást ez a kényszer. A legnagyobb fegyver, a jelen pillanat mindenkinek ingyen rendelkezésére áll, ehhez ad dr. Marson is egy kis segítséget, hogy milyen módon tudjuk a mostot a javunkra fordítani és elkerülni vele a zabálást:
Megfigyelés: Vedd észre, hogy milyen helyzetekben tör rád a megszállottság, mikor kezd az agyad az étel körül forogni. Ezek a helyzetek számodra a vörös posztók, melyekről tudnod kell ahhoz, hogy sikeresen elkerüld a túlevést.
Elfogadás: Amikor rád tör a kényszer, tudatosítsd magadban, hogy mit érzel és fogadd el a jelenlétét.
Szünet: Maradj benne ebben a pillanatban. Állj ellen a kényszernek, lassulj le és lélegezz mélyeket. Gondold át az előtted álló döntési lehetőségeket, és hogy melyik vezet igazi örömhöz.
Ha a karácsonyi trakta alatt akár csak egyszer is sikerül a tudatos jelenlétet megvalósítani, és a segítségével olyan döntést hozni, ami nem nyakig elmerülést jelent a sütemények között, már győztesek vagyunk. A meditációs, relaxációs technikákkal pedig rengeteget segíthetünk magunknak abban, hogy ne étellel akarjunk örömet szerezni a lelkünknek, hanem képesek legyünk jobb és egészségesebb döntéseket hozni a saját érdekünkben.