nlc.hu
Egészség

Így sivatagosítjuk el az Alföldet

A vízhiányra a vízbőség idején kell felkészülni: így állíthatnánk meg az Alföld elsivatagosodását

Az aszályos nyár után megérkeztek a nagyobb esőzések, és ilyentájt emelkedik meg a folyók vízszintje is, vagyis a szakértők szerint ez az az időszak, amikor fel lehetne készülni az olyan szárazságra, mint amilyenben idén is volt részünk. Cikksorozatunk első részében bemutatjuk, hogy jutottunk el az Alföld elsivatagosodásáig, és milyen globális megoldásokkal lehetne a pusztító folyamatokat visszafordítani.

Több mint 100 évvel ezelőtt volt akkora aszály itthon, mint amilyen az idei nyáron sújtotta az országot: termények pusztultak el, bozóttüzek kaptak lángra, egyre több folyónk és tavunk került veszélybe, vagy száradt ki teljesen. A szakértők szerint nemzetstratégiai jelentőségű fordulat kellene ahhoz, hogy a nagyobb katasztrófákat elkerüljük, például az árterek helyreállítása együttesen adhat megoldást az árvízkockázat csökkentésére, és a klímaváltozás hatásainak mérséklésére is. Ezeknek az ideje pedig pont most lenne, amikor több a csapadék és a folyók vízszintje is megemelkedik.

Kvassay Jenő, a magyar vízügy egyik kiemelkedő alakja már több mint száz évvel ezelőtt megjósolta, hogy míg az ő generációja a vizek gyors levezetésén dolgozik, addig az unokák már a vizek torlasztásán fognak serénykedni. Az előrejelzései nem tévedtek: az idei súlyos aszály mindenki számára megmutatta, hogy sürgős megoldást kell találni a vízhiányra.

Az Országos Vízügyi Felügyelőség szerint 1901 óta nem esett ennyire kevés csapadék Magyarországon, az éves átlag fele hiányzott a hazai földekről, vizekből. Országos átlagban az ilyenkor szokásos csapadékmennyiség csaknem fele (45 százaléka) hiányzott 2022. januárjától júliusig, ráadásul az előző évben is mintegy 30 százalékos volt a csapadékhiány.

A klímakutatók szerint ez még csak a kezdet, az extrém időjárási helyzetek, ezeken belül is egyre gyakoribb és hosszabb aszályos periódusok lesznek jellemzők. Főleg az Alföldön, ahol korábban is voltak már extrém szárazságok: 2007-ben és 2022-ben, ám csak mostanra mélyültek el igazán a problémák, így a 2022-es aszály már nagyobb figyelmet kapott. Az ország legszárazabb része, a Duna-Tisza közi Homokhátságon helyezkedik el, gyakran magyar sivatagként emlegetik, mivel évtizedek óta küzd vízhiánnyal.

Régóta eszkalálódó probléma

A mostani súlyos helyzet persze nem egyik évről a másikra alakult ki. A Tisza szabályozása miatt valójában már több mint egy évszázada zajlik az Alföld kiszáradása, ami azt jelenti, hogy a talajvíz egyre mélyebbre húzódik, amit lassan már a fák gyökerei sem érnek el. Az Alföldet feldarabolták és felszántották, tározó- és öntözőrendszerek épültek ki, eltűntek az időszakosan a vízjárta területek.

A helyzet olyan súlyossá vált, hogy szakemberek szerint amennyiben nem fordítjuk vissza ezt a pusztító folyamatot, az alföldi részek elsivatagosodása odáig fokozódik, hogy idővel a hazánk egyharmadát jelentő terület teljesen alkalmatlanná válik a növénytermesztésre.

Kiszáradt kukoricaföld az Alföldön. A szántóföldi növénykultúrák folyamatosan vesztik el klrorofill állományukat és haszontalanul száradnak el. A vetések legnagyobb kárvallottja a kukorica (Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

Kiszáradt kukoricaföld az Alföldön. A szántóföldi növénykultúrák folyamatosan vesztik el klorofillállományukat és haszontalanul száradnak el. A vetések legnagyobb kárvallottja a kukorica (Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

Azzal, hogy belaktuk, a vizeit elvezettük, a földjét pedig beszántottuk, felborítottuk az Alföld természetes működését. Kajner Péter, a WWF szakértője elmondta az nlc-nek, hogy a Homokhátság területén például a helytelen területhasználat miatt több száz tó tűnt el, a talajvíz szintje is lecsökkent, utóbbi jellemző egész Magyarországra. A tavainkra feszített víztükrű medenceként tekintünk, amelyeket szabadidős tevékenységekre használunk, a körülötte lévő területeket pedig beépítjük. Így viszont elveszítjük a vízháztartás szempontjából fontos pufferterületeket, emiatt a vízállás szélsőségei fokozódnak, az extremitásokat kiegyenlítő lehetőségek pedig csökkennek.

A vízért folytatott háborúk kora?

Persze nemcsak a növénytermesztés sínyli meg az aszályt és a természet végtelen kiszipolyozását, hanem az élővizeink is. A hazai folyók, a kisebb vízfolyások közül több ki is száradt a súlyos csapadékhiány, illetve a hőhullámok miatt. A teljesség igénye nélkül, idén nyáron ezek a tavak, patakok, folyók kerültek nehéz, vagy lehetetlen helyzetbe, a teljesség igénye nélkül, ilyen rémisztő híreket olvashattunk:

  • Az Aranyhegyi-patak szinte teljesen kiszáradt.
  • Az elapadó Szilas-patakon halivadékokat kellett menteni.
  • A Debrecen melletti Vekeri-tó medre kiszáradt.
  • Baranyából két kiszáradt tóról érkezett hír.
  • A Nógrád megyei Halda-tóból szintén eltűnt a víz.
  • Bicsérden elapadt a tavat tápláló vízfolyás.
Horgászstég a kiszáradt Vekeri-tó partján (Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

Horgászstég a kiszáradt Vekeri-tó partján (Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

A vízhiány már konkrét konfliktushoz is vezetett a Tarna-mentén, ahol környezetvédő aktivisták és egy borászat vezetője estek egymásnak, amiért a gazda az apadó folyóból öntözte a szőlőjét.

A nyáron történt kiszáradások kapcsán megkerestük az Országos Vízügyi Felügyelőséget is. Siklós Gabriella szóvivő elmondta, hogy a magyarországi természetes tavak kivétel nélkül a mesterséges tavak/tározók csoportjába tartoznak, ami legfeljebb 5 méteres átlagmélységet jelent. Ezek a tavak rendkívül érzékeny rendszerek, a kisebbek – például a  Duna-Tisza közi  Homokhátság és a Nyírség területén – átmenetileg ki is száradtak, vagy vízkészletük és -felületük számottevően csökkent. A szóvivő megjegyezte: „Nagy biztonsággal elmondható, hogy november-április között többségük medrében ismét megjelenik a víz. A Vekeri-tó, a Debrecen-környéki erdőspusztai terület egyik mesterségesen kialakított belvíztározója, amely tartósan vízhiányos időszakokban a múltban is többször kiszáradt”. A WWF szakértője, Kajner Péter nem volt ennyire derűlátó: mert bár a tavakra valóban jellemző az időszakos kiszáradás, a rendkívüli időjárási viszonyok egyre sűrűbbek lesznek, és nagyobb lesz az esélye annak, hogy egyes tavak véglegesen eltűnnek. 

Azt gondolhatnánk, hogy az aszályos nyár nyomában érkező őszi nagy esőzések megoldást nyújthatnak a vízhiányra, ám Ürge-Vorsatz Diána korábban elmondta az nlc-nek, hogy a hirtelen lezúduló nagy esőzések nem segítenek, a sok csapadék ugyanis nem tud beszívódni a földbe, hiszen rövidebb idő alatt esik óriási mennyiség. Az is rengeteg számít, hogy tönkretettük a felszín vízáteresztő képességét például a betonozással, a térkövezéssel, emellett a mezőgazdasági talajokból is folyamatosan vonjuk ki a szerves anyagokat. Ennek következménye, hogy egyre kevesebb a földek nedvességmegtartó ereje, így a leeső csapadék nem képes hasznosulni, nem gazdagítja a lenti vízkészletet, ami például a tavainkat is táplálja.

A kiszáradóban lévő Halda-tó Bátonyterenyén 2022. nyarán (Fotó: MTI/Komka Péter)

A kiszáradóban lévő Halda-tó Bátonyterenyén 2022. nyarán (Fotó: MTI/Komka Péter)

Mi lehet a megoldás?

Kajner Péter szerint vissza kéne fordítani a káros folyamatokat, amíg még nem késő. „Nemzetstratégiai jelentőségű fordulat lehetne, hogy a vízelvezető vízrendezésről a vízvisszatartó rendezésre álljunk át. Az aszályra, amikor már beállt a vízhiány, már nem lehet felkészülni, és ráadásul minden ágazatot sújt, katasztrofális problémák jelentkezhetnek az iparban, az erőműveknél is. A vízhiányra a vízbőség idején kell felkészülni, azaz a lehető legtöbb vizet kellene megtartani” – mondta a szakember. Jelenleg a Balaton vízmennyiségének a háromszorosával csökken a hazai víztartalék évente. Ahhoz, hogy a helyzet javuljon, Kajner Péter szerint a gyengébb mezőgazdasági területeket be kéne kapcsolni a folyó „lélegzésébe”, mert a talajok fontos víztározók. Az áradásokkal, csapadékkal érkező többletvizet nem elvezetni kellene, ahogy azt tesszük most, hanem hagyni hosszan beszivárogni a földbe, így a talaj rengeteg vizet tudna raktározni, és szépen visszaállna a talajvíz szintje.

Ez az alföldi táj természetes állapota, és ahhoz, hogy ehhez visszatérjünk, a szakértők szerint mintegy 7000 négyzetkilométeren kellene visszaállítani az időszakos vízborítást.

Forrás: WWF

Forrás: WWF

A feladat komplex, amibe beletartozik a vizes helyek visszaállítása, területi kompromisszumok, egy új vízgazdálkodási szemléletváltásra. és a víztakarékosság elengedhetetlen, ahogy a gazdák együttműködése is. „Egy célzott, állami programnak is segítenie kellene, hogy a gazdák átálljanak egy másfajta területhasznosításra. Mindezeket a változásokat mihamarabb meg kellene valósítani, ugyanis a pusztító folyamatok nem várnak, az idei év is azt mutatja, hogy egyetlen hatalmas aszály is be tud dönteni egy gazdaságot. Ha nem változtatunk, el fogjuk veszíteni ezeket a területeket” – jelentette ki Kajner Péter. A nagyobb változásokhoz kétségtelenül elengedhetetlen a központi stratégia, iránymutatás, ugyanakkor a gazdák szerepe sem elhanyagolható. Ennek fényében megkerestük az Agrárminisztériumot, és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét, hogy kérdéseket tegyünk fel a témában, hiszen nagyon is kardinális, miként vélekednek a mezőgazdaságban dolgozók a témában, ám egyelőre nem érkezett válasz tőlük.

A Belügyminisztérium nlc-nek küldött tájékoztatása szerint egy-két olyan program már jelenleg is létezik, ami a vízmegtartásra irányul. Az egyikben öt különböző vízgazdálkodási problémával küzdő települést terveznek ellenállóbbá tenni különféle zöld infrastrukturális beruházásokon keresztül. A MICACC néven futó projekt során a lakosok szemléletformálására, érzékenyítésére is nagy hangsúlyt fektettek, hogy a  jövőben a vízre egyfajta kincsként, megőrzendő erőforrásként tekintsenek.  

Fontos szem előtt tartani, hogy bár a globális változásért valóban a döntéshozók tudnak a legtöbbet tenni, ugyanakkor a szakemberek abban egyetértenek, hogy nem lehet megfeledkezni az egyéni felelősségről sem. Az otthoni vízmegtartás, tudatos vízfogyasztás terén nyújtunk praktikus tanácsokat, tippeket a cikkünk következő részében.

NYERNI SZERETNÉK

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése