Hamarosan tűzfészek lesz a bolygónk

Az ENSZ egyik, februári jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a pusztító erdőtüzek kockázata világszerte ugrásszerűen megnő az elkövetkező évtizedekben, mivel az éghajlatváltozás tovább fokozza a “globális erdőtűzválság” kialakulását. A jelentést az elmúlt években a világszerte pusztító tűzvészek sorozata generálta, amelyek felégették Amerika nyugati partvidékét, Ausztrália hatalmas területeit, és még az Északi-sarkvidéket is. 

De az idei nyár nagy tüzekkel zajlik itt, Európában is.

A nemzetközi média fősodrában az elmúlt hetek hírei zömében arról szóltak, hogy Európa déli térségében, Spanyolországban, Franciaországban és Görögországban hatalmas lángokkal kell megküzdeniük. Franciaország délnyugati részén két erdőtűz is fellángolt, és a tűz veszélyeztette a Bordeaux városától délre található Teste-de-Buch kempinget és Landiras települést, ahonnan többeket evakuáltak. Az erdőtüzek veszélye miatt lezárták a turisták előtt Európa legnagyobb és legmagasabb homokdűnéjét, a Pilat-dűnét is. Spanyolországban szintén tűzoltó-helikopterekkel próbálták megfékezni az egyébként nehezen hozzáférhető hegyvidéken tomboló lángokat. A helyi meteorológiai szolgálat (Aemet) hőségriasztást adott ki az északi Aragon, Navarra és La Rioja régiókra.

A nagy hőséghullámok egyébként tűzvész nélkül is veszélyesek: Madridban egy utcaseprővel hőguta végzett, ezután engedélyezték a köztisztasági dolgozóknak, hogy este végezzék munkájukat. 

Tűzoltók próbálják megfékezni a lángokat a spanyol El Hoyo de Pinares közelében, július 18-án (Fotó: Pablo Blazquez Dominguez/Getty Images)

A rendkívüli szárazsággal küzdő Olaszországban szintén több erdőtűz megfékezésén fáradoztak a tűzoltók. Görögországban is egymást érik az erdőtüzek, több mint 150 tűzoltó dolgozott Kréta szigetén tomboló erdőtűz megfékezésén, Rethümno településének térségében. A görög tűzoltóság szerint továbbra is nagyon magas a kockázata újabb erdőtüzek kitörésének, különösen a fővárost is magában foglaló Attika régióban, Euböa, Kréta, Leszbosz és Számosz szigetein, valamint a Peloponnészosz-félsziget északkeleti részén.

A szomszédos Horvátországban is erős erdőtüzek lángoltak fel, több mint 3300 hektárnyi erdő és aljnövényzet égett le délen, Sibenik környékén. Az Adria-parti országban ez volt az idei év eddigi legnagyobb tűzesete, de a szárazság miatt az utóbbi hetekben mindennaposak a kisebb-nagyobb tüzek. A pusztítás nemcsak a bozótosokat és az erdőket érinti, hanem a szőlő- és olajbogyó-ültetvényeket is, sőt idén már több lakóházat és autót is felemésztettek a lángok.

„A bolygó felmelegedése a tájakat tűzfészekké változtatja” 

– áll a fentebb említett jelentésben, és magunk is láthatjuk, hogy ezek nemcsak üres szavak, a helyzet valóban eszkalálódik.

A hat kontinens több mint 50 kutatója által készített jelentés becslése szerint a rendkívül pusztító tüzek kockázata világszerte akár 57 százalékkal is növekedhet az évszázad végére, elsősorban az éghajlatváltozás miatt. Mint írják, a kockázatok nem egyenlően fognak eloszlani, egyes régiókban valószínűleg nagyobb lesz a tűztevékenység, míg máshol kisebb. A meleg időjárás és a gyenge csapadék ugyanis csökkentheti a tüzek táplálására rendelkezésre álló növényzet mennyiségét is, más helyeken azonban a páratartalom csökkenése gyúlékonyabbá teheti a növényzetet, elősegítve ezzel a tüzek könnyebb terjedését. 

Az ellenőrizetlen tűzvészek olyan helyeken is kezdenek előfordulni, ahol korábban nem volt jellemző, például Oroszországban, Észak-Indiában és Tibetben. Ezzel szemben a szubszaharai Afrika szavannáinak egyes részein a bozóttüzek csökkentek az elmúlt két évtizedben, részben azért, mert a szárazság rengeteg füves területet elpusztított. A jelentés becslései szerint a katasztrofális tüzek valószínűsége 2050-re akár harmadával, 2100-ra pedig akár 52 százalékkal is növekedhet.

Amennyiben pedig nem sikerül visszaszorítani a kibocsátást, és a bolygó jobban felmelegszik, az évszázad végére akár 57 százalékkal is megnőhet az erdőtüzek száma.

A jelentés minden idevágó tényező figyelembevételével a rendkívüli erdőtüzek globális kockázatának jelentős növekedését prognosztizálja, és szerintük ez a tendencia akkor is megmarad, ha a nemzeteknek sikerül korlátozni az üvegházhatású kibocsátást.

„A kormányok nem fordítanak kellő figyelmet a tűzre” – mondta Glynis Humphrey, a Fokvárosi Egyetem tűzvédelmi szakértője valamint a jelentés szerzője, szerinte az állami kiadásokat még mindig főleg a tűzoltásra, nem pedig az erdőgazdálkodásra fordítják.

Repülőgépről ledobott tűzgátló anyaggal próbálják megfékezni a lángokat a dél-franciaországi Gignac közelében 2022. július 26-án. Eddig mintegy 700 hektárnyi növényzet vált a lángok martalékává, 200 embert kellett evakuálni (Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo)

Megkerestük Ürge-Vorsatz Diána klímakutatót, a Közép-Európai Egyetem professzorát is, de ő sem tudott megnyugtatóbb információkkal szolgálni, sőt, azt mondta a nlc-nek, hogy a klímakutatók korábbi előrejelzéseihez képest, a hatások jóval gyorsabban és durvábban érvényesülnek, mint ahogy azt a modellek alapján prognosztizálni tudták.

A szakember egyébként már hónapokkal ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy készüljünk egy forró, száraz nyárra. Korábbi Facebook posztjában arról írt, hogy a hőségre a La Nina nevű óceáni-légköri jelenség ad magyarázatot, amely a korábbi előrejelzések szerint több térségben magasabb hőmérsékletet eredményezhet, és aszályokhoz is vezethet. Ennek hatásait jelenleg is érezhetjük Magyarországon, ahol múlt hétvégén az ország egyes részein 40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet.

Ami a tűzvészeket illeti, a szakember elmondta, hogy Közép-Európa nincs olyan nagy veszélyben az erdőtüzek miatt, mint például Amerika nyugati partja, ahol az éghajlati sajátosságokból kifolyólag eddig is általánosak voltak az erdőtüzek, ám a globális felmelegedés hatására ott is megszaporodott a számuk, jellemzően egyre nagyobbak, egyre intenzívebbek.

A szakember hozzáteszi, hogy az erdőtüzek az ökoszisztéma részét képezik, amennyiben tud regenerálódni a természet, és visszanő a növényzet, nem okoznak visszafordíthatatlan károkat. Ha azonban a tüzek rendszeresen nagyokká, vagy gyakorivá válnak, stressz alá kerül az ökoszisztéma, és képtelen lesz regenerálódni. Az elpusztult növényzet nyomán pedig megnő a levegő széndioxid koncentrációja, azaz nő az üvegházhatás. 

„Ha jól kezeljük (azaz megőrizzük az őshonos) az erdőinket, a talajainkat, védjük és visszaállítjuk az ökoszisztémánkat, egyszóval,  ha ügyesen védekezünk, akkor kezelhetők maradnának az erdőtüzek az elkövetkezendő évtizedekben” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy ehhez elengedhetetlen, hogy csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátást.

„Nagyon fontos, hogy észhez térjünk”

– hangsúlyozza Ürge-Vorsatz. Ez globálisan értendő, mert bár a legnagyobb erdőtüzek nem minket fenyegetnek, a klímaválság hatásait itthon is érezni. Egy friss, hazai kutatás azt írja, hogy a pesszimista forgatókönyv szerint, ha a jelenlegi módon folytatjuk a kibocsátásokat, úgy a mainál 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan. A déli országrészen, Szeged környékén és az Alföldön minden évben számíthatunk 40 °C-os maximumokra a század utolsó két évtizedében. Különösen szélsőségesen forró években pedig 45 °C feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein.

De ne szaladjunk ennyire előre.

Ürge-Vorsatz Diána szerint itt és most, a jelenben kell cselekednünk. Ideje lenne az erdőgazdálkodásra hangsúlyt fordítani, védeni az őshonos erdőket, pénzt és energiát áldozni az erdőtelepítésekre, a talaj megfelelő gondozására, és a hazai vizes ökoszisztémák visszaállítására (a lápos vidékek fontos szerepet töltenek be a védelemben terjedő tűz esetén, és az aszály csökkentésében, hiszen tárolják a nedvességet és így hűtenek is, csökkentve a tűz kockázatát).

Telepített akác- és nyárfaerdő Lajosmizse határában (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

„Sokat tehetünk mi is, hétköznapi emberek: ültessünk fákat, számoljuk fel a betont, és a járólapokat az otthonunk környékéről, a kertjeinkből, helyette rácsos borítás között engedjünk minél több talajt egészségesen tobzódni.

Változtassunk a szokásainkon: a legtöbb háznál bevett eljárás, hogy miután levágtuk a füvet, vagy összegyűlt a levél a kertben, azt összeszedjük és elszállíttatjuk. Ezzel viszont elhordjuk a szerves anyagot a talajból, így nem tudja hasznosítani a beérkező csapadékot, aminek hatására egyre többet kell locsolni. Elszállítás helyett inkább komposztáljunk, majd forgassuk vissza a szerves anyagot a talajba, és az is megoldás, ha a levelet nem szedjük össze, hanem ott hagyjuk a kertben télire” – magyarázza a szakember.

„Itthon is szaporodnak a tüzek”

– ezt már Dóka Imre őrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivő-helyettese mondja az nlc-nek. Bár Magyarországon nem fordulnak elő a trópusi és boreális régiókkal összehasonlítható nagy kiterjedésű vegetációtüzek, mégis a tavaszi és nyári időszakban szinte napi rendszerességgel adnak hírt kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzekről. És a globális trendekhez hasonlóan, nálunk is megnövekedett a hazai erdő és szabadtéri tüzek gyakorisága.

„Eddig már 12 100 tűz keletkezett a szabadban, csaknem kétszer annyi, mint tavaly. A leégett terület nagysága 46 ezer hektárt tesz ki, ami majdnem tízszerese a 2021-ben leégett terület nagyságának. Csak júniusban 971 szabadtéri tűz keletkezett, ami tavaly júniushoz képest 9 százalékos emelkedést jelent” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy az idei szabadtéri tüzek 54 százaléka a mezőgazdaságot érintette. A tavalyi évhez képest lényegesen több az aratással összefüggő tűz, és a keletkezett károk mértéke is nagyobb. 2021-hez képest a gabonatáblákban keletkezett tüzek száma 571 százalékkal, a leégett gabonatáblák nagysága pedig harmincháromszorosával nőtt.

A szabadtéri tüzek oltása rendkívül időigényes, ráadásul több helyen, vízhiányos területeken csapnak fel a lángok, ilyenkor az oltóvíz eljuttatása is plusz terhet ró a hőségben dolgozó tűzoltókra.

Leégett terület Tiszafüred-Kócsújfalu határában 2022. július 22-én. Mintegy kétszáz hektáron égett foltokban az erdő aljnövényzete és nádas-bozótos részek a Hortobágyi Nemzeti Park területén (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Megelőzés céljából a katasztrófavédelem kiemelt figyelmet fordít az agráriumban keletkező tüzek megelőzésére. A hatósági szakemberek nemcsak ellenőrzik a mezőgazdasági gépeket, a mezőgazdasági épületek tűzvédelmi állapotát, hanem folyamatos kapcsolatban állnak a gazdákkal, akiknek megelőzést célzó tanácsokat adnak. Az évről évre előforduló hibák kiküszöbölése érdekében a hatósági ellenőrzések mellett tűzbiztonsági konzultációs lehetőségeket is biztosítanak a gazdák számára. Részt vesznek a gépek műszaki ellenőrzésén, és felhívják a figyelmet a leggyakoribb hibákra. A szakember hozzáteszi, hogy a lakosságnak is jobban oda kellene figyelni a környezetére, pláne ilyen hőségben, ugyanis a szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanságra, felelőtlenségre vezethető vissza. 

„Habár a kerti sütögetés ilyenkor sem tiltott, csak fokozott odafigyeléssel tanácsos ilyen tevékenységet végezni. A nagy hőségben a növényzet szárazabb, könnyen meggyulladhat, egy égő csikket eldobni egy másodperc, eloltani az ebből keletkező erdőtüzet 100 óra, amíg helyreáll a korábbi ökoszisztéma, akár 100 év is lehet” – mondja Dóka Imre.

A szakember elmondta azt is, hogy a nyár egyik leghevesebb tüze Piliscsabán történt, és az is egy vélhetőleg egy közös bográcsozás eredményeként szabadult el. Egy családi házhoz riasztották a tűzoltókat, mert az ingatlan udvarán keletkezett lángok gyorsan és nagy területre terjedtek tovább. A szóvivő azt meséli, hogy a tűzoltók kiérkezésekor az udvaron már kétszáz négyzetméteren égett a száraz növényzet. A lángok átterjedtek a közeli erdő aljnövényzetére, valamint egy raklapüzemre és egy fűrészportárolóra is.

Több mint harminc tűzoltó hét technikai eszközzel, órákon át oltotta a lángokat. A katasztrófavédelem tűzvizsgálati eljárás során tisztázza a tűz keletkezésének okát és a körülményeit.

Tűzoltók oltják 2022. július 13-án az Izsák és Soltszentimre közötti erdőtüzet. Mintegy ötven hektáron égett részben az aljnövényzet, részben a fák koronája (Fotó: MTI/Donka Ferenc)

Július 13-án, kora este óta nagy erőkkel oltották a tűzoltók azt a tüzet, amely egy erdőben keletkezett Izsák és Soltszentimre között, egy nehezen járható vidéken. Egy több mint háromszáz hektáros területből nyolcvan-száz hektáron égett az aljnövényzet, illetve a fák koronája. Az érintett területen több épületet ki kellett üríteni, ám ezeket az egységeknek sikerült megmenteniük, a lakók visszatérhettek otthonaikba. A tűz egy turisztikai célokat is szolgáló lovas majorban kárt tett, onnan az állatokat már korábban kimentették, kigyulladt több épület és egy ponyvafedésű karám is.

A munkálatok közben Matyó-dűlőn, a major egyik leégett tanyájának romjai között egy ember holttestét találták meg. Az áldozat az épület leszakadt födémje alatt volt. Az eset körülményeit tűzvizsgálat során tisztázzák.

A Bács megyei esetet megelőzően nagyobb erdőtűz a Bükkben volt, július 1-jén Miskolc külterületén a Lillafüred és Jávorkút közötti fenyőerdő 65 hektáron lángolt, és 100-120 éves állományok pusztultak el.

A sornak még nincs vége: az országos tűzgyújtási tilalom életbe lépése óta ( július 2.) csaknem ezerkétszázszor, a legtöbbször Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében csaptak fel szabadtéren a lángok.

Országosan naponta két-három olyan szabadtéri tűzeset is történik, amely 80, 100, kétszáz hektáros területeket érint.

A tüzek megelőzése érdekében az is nagyon fontos, hogy dohányzó sofőrök ne dobják ki az égő cigarettacsikket az autóból, mert az út menti száraz növényzet nagyon könnyen meggyulladhat. A kirándulók ne szemeteljenek, mert az üveg- és fémhulladék amellett, hogy szennyezi a környezetet, a nap sugarait összegyűjtve tüzet is okozhat.