Sok társához hasonlóan a 23 éves Ruxin is mindennap görgeti a közösségi média hírfolyamát, de valami nagyon konkrétat keres – a kozmetikai sebészettel kapcsolatos frissítéseket. Ruxin – akiről a BBC ír – „dupla szemhéj” műtétet tervez. Az ázsiai nők szemhéján ugyanis jellegzetes mongolredő alakult ki, ami a szemek mandula alakját adja. A sebész ezt a redőt távolítja el a szemhéjról, amitől a szem nagyobbnak tűnik. „Annyi klinika van a városban, de biztos akarok lenni abban, hogy jó helyre megyek. Az arcomról beszélünk” – mondta a lapnak a kínai lány.
A Gengmei, ami kínaiul szebbet jelent, egyike a számos kozmetikai sebészettel foglalkozó közösségi hálózatnak Kínában, ahol a felhasználók állapotfrissítéseket küldenek minden plasztikai sebészeti beavatkozásról, beleértve a zsírleszívást és az orrműtéteket is. A keresési eredmények többek között régiók, kezelések és klinikák szerint szűrhetők. 2013-as bevezetése óta a Gengmei felhasználóinak száma 1 millióról 36 millióra nőtt, több mint felük huszonéves fiatal nő. Hasonlóképpen a So-Young kozmetikai sebészeti platform havi aktív felhasználóinak száma is nőtt, a 2018-as 1,4 millióról a mai 8,4 millióra. Népszerűségük jelzi a kozmetikai sebészettel kapcsolatos attitűdök megváltozását Kínában; az ország ma már több műtétet végez, mint a világ bármely országa.
A Deloitte jelentése szerint a kínai szépségpiac értéke négy év alatt majdnem megháromszorozódott. Ha ez így folytatódik, Kína az évtized közepére a világ legnagyobb kozmetikai sebészeti piacává válhat – írja a The Global Times.
Míg a legnépszerűbb eljárások közé tartozik a szemhéjplasztika, és a V-alakú állcsont létrehozása, az arczsírleszívás – mindezt leginkább azért teszik, hogy eltüntessék antropológiai sajátosságukat és hasonlítsanak az általuk vonzóbbnak vélt európai rasszra –, új műtéti divatok is jönnek és mennek, a jelentések szerint a legújabb a hegyes Elf-fül. A Z-generáció tagjai – akik 1996 után születtek – nem riadnak vissza az ilyen eljárások elvégzésétől annak ellenére, hogy a témát korábban tabunak tekintették. Ruxin, aki a divat-kiskereskedelemben dolgozik, elmondta, hogy barátai nyíltan beszélnek a kozmetikai eljárásokról. „Még ha az emberek nem is hirdetik, hogy elvégeztek valamit, akkor sem tagadják, ha megkérdezik őket erről.”
További szabályozásra van szükség
A kínai kozmetikai sebészet fellendülésének azonban megvannak a maga árnyoldalai is. A Global Times jelentése szerint az országban
2019-ben több mint 60 ezer engedély nélküli plasztikai sebészeti klinika működött. Ezek a klinikák évente körülbelül 40 ezer „orvosi balesetért” voltak felelősek, átlagosan napi 110 elhibázott műtétért
– tette hozzá a jelentés. Az egyik legnagyobb horderejű esetben Gao Liu színésznő képeket osztott meg az interneten egy kozmetikai beavatkozásról, amelynek következtében elhalt az orra hegyén a bőrszövet. Azt mondta, hogy további műtétre lesz szüksége, de a szövődmény miatt már több mint 400 ezer jüanba (22 millió forint) kerültek a beavatkozások. Eközben kezelőorvosát hat hónapra felfüggesztették, a kórházat is megbüntették.
Egy kínai sebészeti klinika hirdetése (Fotó: Edmond So/South China Morning Post via Getty Images)
Eurocentrizmus: az európai nő, mint szépségidol
De miért kockáztatnak, akik ilyen beavatkozásra vállalkoznak? Sokan Kínában nagy jelentőséget tulajdonítanak a megjelenésnek, és a szépségre való törekvés vezérli a kozmetikai sebészet trendjét – mondták szakértők a BBC-nek. Dr. Brenda Alegre, a Hongkongi Egyetem gender-kutató professzora szerint „az ideáloknak való megfelelés kívánatosabbá teszi az embert, nemcsak a romantikus kapcsolatok, hanem a munka szempontjából is”.
Kínában ugyanis az állásra pályázóknak gyakran fényképet kell benyújtaniuk a jelentkezésükkel. Egyes álláshirdetések fizikai követelményeket is meghatároznak, különösen a nők esetében, még akkor is, ha a kinézet egyáltalán nem szempont a munka elvégzéséhez. A Human Rights Watch 2018-as jelentése, amely kiemeli a kínai szexista álláshirdetéseket, példákat említ, köztük az egyik cég „esztétikus” ruházati eladót keres, a másik pedig egy „divatos és gyönyörű” vonatvezetőt. És mivel az internet egy sor új munkalehetőséget teremt – amelyek mindegyike nagymértékben függ a kinézettől – a szakértők szerint minden eddiginél jobban odafigyelnek a megjelenésre a kínai nők. És persze a kínai bulvár- és popkultúra is brutális tud lenni. A hírlapok – akárcsak sajnos itthon is – gyakran kritizálják a hírességeket megjelenésük miatt. Az év elején egy sanghaji művészeti galéria népszerűsített egy kiállítást, amely a nők képeit rangsorolta a „legszebbtől a legrondábbig”.
A Miss Universe China versenyzői sminkelési praktikákat tanulnak (Fotó: Keith Bedford/Bloomberg via Getty Images)
A megfelelési kényszer egyik oka az úgynevezett eurocentrizmus, egy olyan világnézet, amelynek középpontjában a nyugati civilizáció áll, és amely előnyben részesíti azt a nem nyugati civilizációkkal szemben. Az eurocentrizmus az uralkodó szépségideált is igencsak meghatározza, főként Ázsiában, ahol a szépségideált erőteljesen befolyásolja az átlagos európai kinézet, például a világos bőr, szemszín. A jelenség nemcsak a közösségi média térnyerésének köszönhető, már a gyarmatosítás óta létezik. A nyugati szépségjegyek, mint például a vékony és magas test, a hosszú haj, a világos/barnított bőr, a nagy mellek, nagy szemek, kicsi orr és magas arccsont, önkéntelenül hatással van a fiatal ázsiai nők énképére, akik úgy érezhetik, hogy egy olyan szépségstandardnak kell megfelelniük, amely nem a saját kultúrájuk velejárója.
A szem a fiatalság tükre
A kelet-ázsiai nők európai „szabványosítása” azt az elképzelést erősíti, hogy ezek a nők fiatalosak, aranyosak és ártatlanok. A kelet-ázsiai szépségipar egyik kiemelkedő jellemzője az egyén szemének mérete. A nagyobb szemeket vonzóbbnak tekintik azért is, mert így a nők aranyosabbnak tűnnek, hiszen tudat alatt a nagy szemeket a csecsemőkhöz társítjuk.
Koreában a huszonéves nők közel ötven százaléka esik át szemhéjplasztikán, hogy elérje a nagyra értékelt fiatalos megjelenést.
Ezenkívül Koreában sok nő egy speciális „aegyo-sal kozmetikai műtétnek” is aláveti magát. Az „aegyo-sal” kifejezés a szem alatti kis zsírlerakódásokra utal, és azért értékelik, mert fiatalabbnak tűnik tőle a női arc. Vagyis nemcsak az eurocentrizmus van hatással a kelet-ázsiai szépségideálra, hanem a fiatalság és az ártatlanság kultusza is. Hasonló trend Japánban az úgynevezett „Kawaii” , vagyis az aranyos, már-már babaszerű dolgok tisztelete.
Kínában és Japánban szépségideálnak számít a sápadt, fehér bőr is, mert hagyományosan a sötétebb bőrt az alsóbb társadalmi osztállyal hozták összefüggésbe. Hasonlóképp a közép- ázsiai régió országaiban (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) is felfedezhető a fehér bőr kultusza, ott a sötétebb bőrt stigmának tekintik és alacsonyabb hierarchiájúnak, míg a világos bőr azt a benyomást kelti, hogy a nő családja városi területekről származik. Egy kutatócsoport a bőr világosításának és szépségének kultúráját vizsgálta ázsiai kultúrákban. A tanulmány arra összpontosított, hogy a reklámok hogyan ábrázolják a nők bőrszínét. 108 hirdetést elemeztek, és azt találták, hogy a különböző kultúrákban az ideális bőrt simaként, fényesként és fehérként ábrázolták.
Szemhéjkorrekciós műtétet hajtanak végre egy fiatal lányon, egy henyangi klnikán (Fotó: Profimedia)
Míg tehát az eurocentrizmus befolyásolhatta a kelet- és közép-ázsiai szépségstandardokat, nem ez az egyetlen hatás. Kínában a szépségtrendek fent említett nagy része már a gyarmatosítás kora előtt is létezett. Ám az is igaz, hogy az európai szépségszabványok felfutását Ázsiában nagymértékben befolyásolta a közösségi média térnyerése, ami erősen ellentmond az etnicizált megjelenésnek. Ezekben a társadalmakban sok fiatal lány van kitéve a bőrfehérítő termékeknek, valamint a plasztikai sebészet hirdetéseinek.
A szépség veszélyes, fehér mércéi
Nemrég a Missouri állambeli 32 éves Jenny Mitchell és ügyvédei beperelték a L’Oréal-t és több más kozmetikai céget, azt állítva, hogy nem figyelmeztették a nőt arra, hogy a hajkiegyenesítő termékek rákkeltő vegyi anyagokat tartalmaznak. Azt állították, a hajápolókban lévő ftalátok, valamint a hormonháztartási zavarokat okozó vegyi anyagok vezettek hosszú távon a nő méhrákos megbetegedéséhez. Bár egyelőre még nem találtak hivatalosan összefüggést a hajápolókban lévő vegyi anyagok és a ritka, ám a hajegyenesítőket használó afroamerikai nők körében a kutatások szerint is gyakoribb méhrákos megbetegedések között, az eset sokat elmond arról, hogy az eurocentrizmus jelensége hogyan kényszeríti az afroamerikai nőket is az európai szépségstandardokba. Kutatások kimutatták, hogy a természetes frizurájú fekete nők – beleértve a fonott és raszta hajviseletet – faji megkülönböztetéssel szembesülhetnek a munkahelyükön. Egyes fekete nők azt mondják, hogy társadalmi és gazdasági nyomást éreznek a haj kiegyenesítésére. Erre a jelenségre utalt nemrég Michelle Obama is, aki mostanában fonott afrohajjal jelenik meg a nyilvánosság előtt. Azt mondta, amikor first lady volt, az amerikaiak „nem álltak készen” a természetes afro hajára, mert „még csak akkor kezdtek hozzászokni”, hogy egy fekete család vezeti az Egyesült Államokat, ezért inkább mindig kivasalta a haját. Obama elmondta, egyszerűbb lett volna afrofonást hordania, de tartott attól, hogy a haját figyelemelterelésre használnák, vagy politikai kérdést csinálnának belőle, és nem akart rasszista kérdésekre válaszolgatni. Szerinte a mai napig sokan kritizálják az afroamerikai nők természetes haját, mondván, hogy azok nem professzionálisak. Emiatt kényszerülnek arra, hogy ne hordják úgy, ahogy az nekik egyébként kényelmes lenne. Az amerikai képviselőház márciusban fogadta el a Crown-törvényt, ami tiltja a hajviselet alapján történő megkülönböztetést. Bár a szenátus nem fogadta el az intézkedést, több állam és település már jóváhagyta a törvény helyi változatait, köztük Miami Beach is.
Az európai kultúrának tehát kétségtelenül nagy és gyakran súlyos befolyása van a világ többi részére a szépségideál tekintetében (is). Egyrészről. Másrészről azonban ezek az ázsiai kultúrák még mindig megőrzik saját, egyedi, csak rájuk jellemző szépségstandardjaikat, amit a nők médiában való sokrétű megjelenése is alátámaszt. Az viszont tény, hogy az európai szépségnormák hatással vannak arra, ahogyan az ázsiai nők – leginkább a fiatalabb generációk – tekintenek az európai szépségre a saját szépségük tükrében. Az pedig kultúrafüggetlen jelenség, hogy a fiatalságot a világ minden táján nagyra értékelik, és plasztikai beavatkozással igyekeznek a fiatalság látszatát megőrizni – akár nagy kockázatok árán is.
