Ugyan még csak pár hét telt el az idei nyárból, máris többen életüket vesztették a szezon kezdete óta a hazai vizeinkben. Nemrég találták meg annak a kislánynak a holttestét, akit a Tisza a tuzséri szakaszán sodort el, néhány nappal ezelőtt egy külföldi férfi fulladt bele a Lupa-tóba, néhány hete pedig a Balatonnál talált egy halálos áldozatot a rendőrség egyik drónja. Szörnyű balesetek sajnos mindig előfordulnak, de vannak olyan szabályok, amelyek betartásával, figyelembevételével lehet csökkenteni annak a kockázatát, hogy tragédia a történjen.
Magyarország szerencsés olyan szempontból, hogy vannak jó minőségű természetes fürdővizek, szabadstrandok, ahol a nyári hőségben remek helyszínt biztosíthatnak a strandoláshoz. Először fontos tudni, hogy van, ahol tilos a fürdőzés.
„A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló rendelet – 46/2001.(XII.27.) BM rendelet –, különös tekintettel a veszélyes és fürdésre alkalmatlan helyeket jelöli meg, mint fürdőzés számára tiltott vízterületet. Veszélyeit tekintve elsődleges szempont az erős sodrás, örvény-, valamint a kiszögellés mögötti erős vízáramlás képződés, melyek még a jó úszókra is veszélyt jelenthetnek. Hasonló még a víz alatt nem látható műtárgy, tárgy, uszadék, növényzet, és egyéb akadály. Fokozott veszélyt jelent még a jogszabályban is foglalt, hajóútban, vízi sporteszközök közlekedésére szolgáló pályák területén, éjszaka és korlátozott látási viszonyok közt, valamint a városok belterületén található kikötők, hajóállomások, műtárgyak környezetében való fürdőzés.”
Szerencsére kijelölt fürdőhelyek is bőven akadnak, ám mielőtt kiválasztanánk, hol is szeretnénk úszni, ejtőzni a parton, érdemes megnézni, hogy ezek vizének minőségét hogyan értékelte a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az éves értékelés a legutolsó négy fürdési idény összesített eredményei alapján, statisztikai módszerrel állapítják meg, és ez alapján a fürdővizek „kiváló”, „jó”, „tűrhető” vagy „kifogásolt” minősítést kaphatnak. (Az aktuális térkép itt található!)
És ha már megérkeztünk, a következőkhöz érdemes tartani magunkat a Magyar Rendőrség és a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ, valamint az Elsősegély.hu tanácsai szerint:
- a szabad vizekben 6 éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet
- úszni nem tudó személyek különféle felfújható eszközökkel, mint pl.: gumimatrac, úszógumi, karúszó, ne menjenek, mivel azok nem nyújtanak megfelelő biztonságot, használjanak mentőmellényt vagy mentőgallért
- a gyengén úszók, maradjanak a sekély vízben, kerüljék a vízibicikliről és más fürdőeszközről való hirtelen vízbe ugrást
- nem ajánlott egyedül úszni, illetve javasolt, hogy ossza meg utazási terveit másokkal, amennyiben ismeretlen vizet keresne fel, így tudni fogják tartózkodási helyét, ha segítségre lenne szüksége
- ahol bójákkal jelzik a biztonságosabb vízszakaszokat, ott lehetőleg a bójákon belül tartózkodjunk
- a tapasztalt úszók is kerülhetnek bajba, ezért nem ajánlott senkinek sem egyedül úszni
- a szélben elsodródott fürdőeszközök, felfújható vízi játékeszközök után ne ússzanak, mert az életüket veszélyeztetik, ha ezt mégis megteszik és elsodródnak, maradjanak a felfújható eszközön, amíg a segítség megérkezik
- figyelni kell a sodrást, az áramlatokat, és ismeretlen helyeken különösen körültekintőnek kell lenni, a víz mélysége ugyanis sekélyebb lehet annál, mint ahogyan az látszik; ezen felül megbújhat számos alámerült tárgy, ami komoly sérülést, akár bénulást is okozhat
- megvannak a veszélyei annak is, ha valaki nem méri fel jól a fizikai teljesítőképességét, mert a kifáradás és kimerülés is tragédiához vezethet
- sem az éhgyomorra, sem a közvetlenül étkezés után történő fürdőzés nem ajánlott, és felhevült testtel nem szabad hirtelen a vízbe ugrani, mivel a hirtelen hideg izomgörcsöt vagy szívbénulást is okozhat.
A tanácsok között szerepel az is, hogy érdemes figyelni a viharjelzéseket. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság minden év április 1-től október 31-ig üzemelteti a viharjelző rendszereket a Balatonon, a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tavon. De pontosan milyen jelzés mit jelent?
- Alapfokú jelzésnél a legerősebb széllökések a következő órákban várhatóan nem haladják meg az erős, 30 – 39 km/h sebességet, ilyenkor a viharjelző lámpa nem működik.
- Elsőfokú viharjelzés esetén a szél erősebb alapfok esetén, de nem haladja meg a 60 km/h sebességet, és a viharjelző berendezés percenként 45-öt villan. Ilyenkor úszni, csónakkal és más vízi sporteszközzel csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni, és fontos, hogy figyeljünk oda a szélirányra.
- Másodfokú viharjelzés esetén már viharos – 65 km/h-t meghaladó – szél várható, a viharjelző lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ebben az esetben a vihar rövid időn belüli megérkezését jelzik. Ilyen időjárás esetén tilos fürdeni, illetve csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni.
Vannak olyan betegségek, illetve egészségügyi állapotok is, amelyek fokozott figyelmet igényelnek a vízbiztonság szempontjából: ide tartoznak a szívbetegségek, az epilepszia, az autizmus, a cukorbetegség, az Alzheimer-betegség, és hideg urticaria is. Fontos, hogy a rendszeresen szedett gyógyszereket mindig be kell venni, mielőtt bemenne a vízbe. Nem ajánlott új gyógyszer szedése esetén vagy ismeretlen gyógyszerkombinációk bevétele után vízbe menni, hiszen előre nem látható mellékhatások léphetnek fel, mely megnöveli a fulladás kockázatát, olvasható az Egészségvonal tájékoztató anyagában.
És nem lehet elégszer elmondani, hogy alkohol és kábítószerek fogyasztása után vízben tartózkodni mindig fokozott veszélyekkel jár. Két évvel ezelőtt a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság arról tájékoztatott minket, hogy azt megelőző öt évben a Duna Magyarországi szakaszán, fürdőzés közben összesen 31 fő vesztette életét, és 14 áldozatnak alkohol is volt a szervezetében.
Mint az Egészségvonal írja a fentiek mellett fontos a megfelelő úszástudás, illetve a vízbiztonságot szolgáló eszközök (pl. mentőmellény, mentőöv, mentőbója, dobózsák) használatának és a jelzések (pl. bója, viharjelzés) ismerete; kiemelt jelentőségű az alapszintű újraélesztés ismerete.
Hozzáteszik, a vízbiztonság biztosításának érdekében a nyílt vizeken a vízimentők, uszodákban az úszómester figyeli és tartja fenn a rendet, szükség esetén a fürdőző segítségére siet. Arról, hogy az adott partszakasz a vízimentő felügyelete alatt áll, tábla és a vízben elhelyezett bója tájékoztatja a fürdőzőt. A vízimentők baleset esetén lehetőségeik szerint megmentik, illetve ellátják (sebellátás, újraélesztés) a sérültet, valamint riasztják a Mentésirányítási Központot. Az úszómester feladatai hasonlítanak a vízimester feladataihoz: elsődleges cél a balesetek megelőzése, szükség esetén az elsősegélynyújtás és a bajba jutott vízből való kimentése.
Ugyan balesethez nem vezet, de a természetes vizek partján is fontos az alapvető higiéniai szabályok betartása, a kijelölt fürdőhelyeken a megfelelő zuhanyzók és illemhelyek erre rendelkezésre állnak, a csecsemők és még nem szobatiszta kisgyermekek esetében úszópelenka használata ajánlott. Emellett amennyiben valaki fertőző betegségben szenved – mások egészsége védelme érdekében is – ne menjen közösségi fürdőkbe, kijelölt fürdőhelyekre. Ha a fürdőzés után néhány napon belül valakinél lázas, vagy hányással, hasmenéssel járó megbetegedés alakul ki, forduljon orvosához, és jelezze, hogy korábban hol fürdött.