Mik az intruzív gondolatok, és normálisak-e?

Észrevettük, hogy minden platformon egyre többet beszélnek az intruzív gondolatokról? Bár egyesek a kifejezést arra használják, hogy leírják a véletlenszerű késztetéseiket, hogy mondjuk többször kinyissák és becsukják a hűtő ajtaját. Valójában egy pszichológiai jelenségről van szó, amelynek inkább a zavaró gondolatokhoz van köze, amelyek nem akarnak elmúlni. Tehát, mik is azok az intruzív gondolatok, és valóban olyan gyakoriak-e, mint amilyennek a közösségi média beállítja őket?

Az intruzív gondolatok sokszor nem hagynak nyugodni

Mik azok az intruzív gondolatok?

„A intruzív gondolatok olyan nem kívánt, önkéntelen és nyomasztó gondolatok, amelyeket nehezen tudunk kezelni vagy megszüntetni” – mondja Dr. Gail Saltz, pszichiáter.

„Ezek a gondolatok gyakran tartalmaznak kellemetlen képeket vagy érzelmeket, amelyeket furcsának vagy zavarónak érezhetünk. Például lehetnek erőszakosak vagy szexuális jellegűek, vagy kifejezhetik a félelmet, hogy valami helytelen vagy kínos dolgot fogsz tenni” – írja a Harvard Health.

„Előfordulhat, hogy előjönnek ezek a gondolatok, de egyáltalán nem zaklatnak fel, és megfeledkezünk róluk. De az is lehet, hogy nagyon felzaklatnak, és minél jobban próbáljuk elnyomni őket, valójában felerősítjük őket” – mondja Dr. Saltz.

„Bár a intruzív gondolatok miatt nem mindig kell aggódnunk, egyre zavaróbbá válhatnak, vagy elkezdhetik irányítani a mindennapi életünket – mondja Lauren Cook, klinikai pszichológus. – Ha elkezdenek ezek a gondolatok nagyon aggasztani minket, akkor lehet, eljött az ideje, hogy segítséget kérjünk.”

„Minden gondolatunk bizonyos mértékig automatikus, és valójában nem tudjuk annyira irányítani a gondolatainkat. Azt már tudjuk irányítani, hogyan közelítjük ezeket gondolatainkat – magyarázza Cook. – Akkor van baj, ha elkezdjük magunkat hibáztatni bizonyos gondolatok miatt, vagy kiakadunk azon, hogy miért vannak ilyen gondolataink”. A félelem, a szégyen és a bűntudat gyakori érzelmek, amelyek ezekhez a gondolatokhoz társulnak.

Az intruzív gondolatok tipikus jelei

• Zavaró egy gondolat: hihetetlenül felzaklat, és ki akarjuk zárni a fejünkből.
• Szokatlan számunkra a gondolat: az intruzív gondolat általában nagyon különbözik a tipikus gondolatainktól, ezért újnak, váratlannak vagy riasztónak érezhetjük.
• Nehéz a gondolatot kiiktatni vagy kezelni: az intruzív gondolatok gyakran ismétlődnek és megragadnak az elménkben, ezért nehéz lehet őket irányítani vagy kiküszöbölni.

Fontos megjegyzés: nem mindig akarunk ezen a gondolatok mentén cselekedni. „Lehet, hogy valakinek intruzív gondolata van arról, hogy kárt tesz magában, de ha megkérdeznénk, hogy valóban ártani akar-e magának, azt mondaná, hogy nem, és hogy meg van rémülve. Az emberek legtöbbször nem akarják megtenni azt a intruzív dolgot, amire gondolnak” – mondja Dr. Saltz.

Az intruzív gondolatokat nehéz kezelni vagy kiiktatni

Példák intruzív gondolatokra

A intruzív gondolatoknak számos típusa létezik, és személyenként eltérőek, de a leggyakoribbak közé tartoznak a következők.

• Baktériumok, fertőzések vagy megbetegedés – „Ez gyakran úgy jelentkezik, hogy kényszeres intézkedéseket teszünk az egészségünk védelmében, túl gyakran mosunk kezet, és egy év alatt többször is elmegyünk orvoshoz” – magyarázza Dr. Saltz.
• Erőszak, agresszió, önmagunk vagy mások bántalmazása – „Megkérdőjelezhetjük, hogy rossz vagy veszélyes emberek vagyunk-e” – mondja Dr. Saltz. Ezek a gondolatok nagyon gyakoriak a szülés utáni depresszióban szenvedő újdonsült anyáknál is, akiknek intruzív gondolataik lehetnek arról, hogy kárt tesznek a babájukban vagy elhanyagolják őt.
• Szex vagy a szexualitásunk – „Ez bármi lehet, amire szexuálisan gondolhatunk, beleértve bármely testrészünk, vagy bármilyen szexuális aktust bármivel vagy bárkivel” – magyarázza Dr. Saltz.
• A feladatok elvégzése, ezek helyes elvégzése – Kétségeink vannak afelől, hogy befejeztünk-e egy feladatot? Ez megszállott ellenőrző viselkedéshez vezethet, amikor folyamatosan ellenőrizzük a munkahelyi e-mailjeinket, vagy folyamatosan kutatunk egy témában, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy helyesen végeztük-e el.
• Istenkáromlás vagy erkölcstelenségtől való félelem – Az intruzív gondolatok a vallással és azzal kapcsolatos kérdésekkel is kapcsolatosak lehetnek, például hogy bűnt követtünk-e el, vagy megbüntetnek-e.

Normálisak-e az intruzív gondolatok?

„Az intruzív gondolatok hihetetlenül normálisak, és a legtöbb ember időről időre megtapasztalja őket” – mondja Dr. Saltz. Valójában az Amerikai Pszichológiai Társaság által közzétett egyik tanulmányában a résztvevők majdnem 94 százaléka azonosította magát legalább egy intruzív gondolattal.

„Mindannyiunknak lehetnek kellemetlen gondolataink, és néha elkezdünk megszállottan gondolni egy adott helyzetre, amin esetleg keresztülmentünk, de a különbség valójában az, hogy mennyire vagyunk képesek kontrollálni” – mondja Cook.

„Amikor az intruzív gondolatok problémássá válnak, nem tudjuk elengedni őket, és napokig, hetekig vagy hónapokig foglalkoztathatnak, akkor előfordulhat, hogy az alvás minőségét is befolyásolják” – mondja Cook.

Ha a intruzív gondolatok sok gondot okoznak nekünk, vagy megnehezítik, hogy a munkára, az iskolára és más kötelezettségekre koncentráljunk, akkor itt az ideje, hogy időpontot kérjünk egy mentális egészségügyi szakemberhez. Ha úgy érezzük, hogy nem tudunk beszélni ezekről a gondolatokról senkivel, akkor jobb, ha minél előbb kapcsolatba lépünk egy profival.

Mi váltja ki a intruzív gondolatokat?

„Technikailag bármi kiválthat intruzív gondolatot, de gyakori okok a kétértelmű helyzetek” – mondja Cook. Ha például valaki nem túlságosan barátságos velünk, vagy nem válaszolt az üzenetünkre, az intruzív gondolatokat okozhat. Ez legtöbbször olyan belső párbeszédet okoz, mint például: „valamit rosszul tettem?”, „bajban vagyok?,  „már nem kedvelnek engem?” vagy „felbosszantottam valakit?”.

Cook szerint azonban a intruzív gondolatokat stressz vagy szorongás is kiválthatja. Például, ha vitába keveredünk a partnerünkkel, vagy ha nézeteltérésünk van valakivel. „Természetesen bizonyos helyzetek felzaklatnak bennünket, és valószínűleg újra lejátsszuk fejben a beszélgetést, de egy nap után általában képesek vagyunk elengedni és továbblépni, miután megbeszéltük az illetővel. Ha a gondolat intruzívvá válik, azt lehet, hogy nem tudjuk elengedni.”

Intruzív gondolatok és más mentális egészségügyi állapotok kapcsolata

• Kényszerbetegség (OCD): Dr. Saltz szerint a kényszerbetegség nagyon gyakori állapot, amely magában foglalja a intruzív gondolatokat. Ez jellemzően fizikai kényszereket, vagyis ismétlődő viselkedéseket vagy szokásokat jelent, mint például a kézmosás. De jelentkezhet kényszeres gondolatok formájában is, mint például az, hogy biztosra kell-e mennünk, hogy bezártuk az ajtót.
• Poszt-traumás stressz zavar (PTSD): „A PTSD egyik kiemelkedő jele az intruzív gondolatok – mondja Dr. Saltz. – Újra lejátszódhatnak az átélt trauma vagy bántalmazás képei és emlékei.”
• Evészavarok: „Az étkezési zavarokban szenvedő emberek gyakran tapasztalnak intruzív gondolatokat bizonyos ételekkel és testrészeikkel kapcsolatban” – mondja Dr. Saltz. Ilyenek lehetnek például a testképpel, a fogyással vagy az étellel kapcsolatos félelmekkel kapcsolatos kényszeres gondolatok.
• Depresszió: A depresszió negatívan befolyásolja a gondolkodásmódot, az érzéseket és a helyzetekre adott reakciókat, és az ismétlődő intruzív gondolatok gyakoriak az ebben az állapotban szenvedők körében. „A depresszióban szenvedők a szomorúságon, a reménytelenségen, az értéktelenségen vagy az alacsony önértékelésen rágódhatnak” – magyarázza Cook.

Hogyan lehet megállítani a intruzív gondolatokat?

A terápia az egyik módja, hogy megszakíthassuk ezt a visszacsatolási hurkot a fejünkben. „A kognitív viselkedésterápia megtanít arra, hogy megváltoztassuk a gondolatainkhoz való hozzáállását, és ezáltal elkezdjük megváltoztatni az érzéseinket és a viselkedésünket” – magyarázza Cook.

Egy másik terápiás megközelítés, amely hasznos lehet, az expozíció- és válaszmegelőző terápia (ERP). Ahelyett, hogy elnyomnánk a nem kívánt intruzív gondolatokat, elviseljük az általuk kiváltott szorongást. „Szembenézünk a félelmeinkkel és feldolgozzuk őket ahelyett, hogy elfutnánk vagy elkerülnénk őket” – teszi hozzá Cook.

A mentális egészségügyi szakember ajánlhat elfogadási és elköteleződési terápiát (ACT) is. Ez azon a feltevésen alapul, hogy az élet kényelmetlen, és néha valóban tartogat fájdalmat és szorongást. Segít kitalálni, hogyan lehet még mindig „értékes és értelmes életet élni úgy, hogy a szorongás, a depresszió vagy a intruzív gondolatok ne irányítsák az életünk” – mondja Cook.

A lényeg, hogy mindenkinek lehetnek intruzív gondolatai időről időre, de ha állandóan ezekkel küzdünk, és ezek jelentősen megnehezítik a mindennapjainkat, beszéljünk minél előbb szakemberrel.

(Forrás: Women’s Health, Fotó: Unsplash)