Engedélyezhetik az eutanáziát az ALS-es betegeknek?

Sokakat megrázott Dr. Karsai Dániel napokban közzétett posztja, ugyanis az alkotmányjogásznál tavaly diagnosztizálták az ALS, más néven amiotrófiás laterálszklerózis nevű halálos betegségge, amivel többek között a híres fizikus, Stephen Hawking is küzdött. A férfi most a strasbourgi alkotmánybírósághoz fordult, hogy engedélyeztessék az aktív eutanázia lehetőségét nemcsak neki, hanem a hozzá hasonló beteg számára is.

A poszt nem pusztán csak a betegség miatt sokkolta az embereket, hanem azért is, mert egy fiatal, célokkal és tervekkel teli férfiról van szó, akinek egyetlen szempillantás alatt megváltozott az élete. Mindamellett, hogy sokan kifejezték együttérzésüket, voltak, akik megosztották személyes történetüket is a betegséggel kapcsolatban. Egy nő – akinek édesapja ugyanebben a betegségben szenvedett – egyetértett azzal, miszerint a betegség nem adja meg a méltó távozást az emberek számára, továbbá a lelküket sem kíméli. Hozzátette, hogy a történtek egész életében kísérteni fogják. 

„Az ALS élőhalottat csinál az emberből”

Dunavölgyi Erzsébet szintén egyike azoknak a magyar betegeknek, akiket ALS-el diagnosztizáltak – írja a HáziPatika.

Az ötvennégy éves nő, aki óvónőként dolgozik egy évvel ezelőtt vette észre, hogy valami nincs rendben. Erzsébet éppen a gyerekekkel tornázott, amikor észrevette, hogy nem tud lábra állni. Nem sokkal később egy hónapokig tartó tortúra következett, ugyanis orvosról orvosra járt, de senki nem tudta, hogy mi lehet a baja, hiszen minden lelete és eredménye rendben volt. Ezután beiratkozott a Semmelweis Egyetem ritka betegségekkel foglalkozó osztályra, ahol felállították a diagnózist. Az óvónő mindössze fél év leforgása alatt kerekesszékbe került. A lapnak úgy fogalmazott, hogy „ez a betegség élőhalottat csinál az emberből, aki mindent felfog ugyan a környezetéből, de már nem tudja megölelni a szeretteit, nem tud boldogan nevetni, és közben pontosan tudja, hogy nincsen gyógymód.”

„Érzem, hogy napról napra belém költözik a reménytelenség, a kilátástalanság, a kirekesztettség. Egy belvárosi, első emeleti lakásból két hónapja nem mozdultam ki”– mesélte.

Hónapokig is eltarthat mire diagnosztizálják a betegséget 

Pál Endre neurológus a lapnak elmondta, hogy az ALS diagnosztizálása nem egyszerű folyamat. A kezdeti tünetek közé tartoznak például a végtagok gyengesége, illetve a beteg fáradékonysága is, azonban hasonló panaszok esetén még nem sokan kérnek komplex vizsgálatot.

Lélegeztetőgép helyett sokan a fulladást választják 

A neurológus azt is elmesélte, hogy egy idő után mindenki folyamatos ápolásra és ellátásra szorul, azonban a gépi lélegeztetést csak kórházi körülmények között lehet biztosítani. Ezzel a lehetőséggel azonban a legtöbb beteg nem él. A lélegeztetőgép hiányában egy idő után nem képesek egyedül lélegezni, így eszméletüket veszítik. 

Magyarországon továbbra sem engedélyezett az eutanázia: A jogrendszer emberölésnek tekinti 

Ugyan sokan támogatják, illetve a világban egyre több helyen engedélyezik, Magyarországon továbbra sem engedélyezik az aktív eutanáziát. Erre a magyar jogrendszer emberölésként tekint, továbbá büntetik is. A kegyes halál egyetlen formája a passzív eutanázia. Magyarországon a 18 év feletti, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők eldönthetik, hogy igénybe szeretnék-e venni az adott egészségügyi szolgáltatást, azonban életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha valaki gyógyíthatatlan, halálos betegségben szenved.

Magyarországon továbbra sem engedélyezett az aktív eutanázia (Fotó: Pexels)

 „Bármilyen döntés is születik az ügyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nyilvános tárgyalásán, az kötelező érvényű lesz a magyar döntéshozók számára, ám ha ez itthon mégsem teljesül, annak nem lesz jogi következménye” – mondta a lapnak Kertész Gábor jogász.