Egy átlagember napi étkezése valahogy így nézhet ki: a reggeli rohanásban épp egy kis gabonapehely belapátolására van ideje. Ebédre a munkahelyi menzán a rántott hús tűnik a legbiztonságosabb választásnak (pedig az is tocsog a zsírban). Vacsorára valamilyen mikrós kaját melegít meg, de nem is igazán éhes, hiszen tévézés közben elnassolt egy fél zacskó csipszet. Az egészet pedig általában valamilyen cukros, szénsavas üdítővel öblíti le. Na most, nyilván mondanunk sem kell, hogy ez hosszútávon nem túl egészséges.
A fent felsorolt ételek ugyanis az úgynevezett az erősen feldolgozott élelmiszerek kategóriájába tartoznak. Azaz jelentős ipari feldolgozási folyamatokon estek át, és általában sok mesterséges adalékanyagot, tartósítószert, cukrot, sót vagy zsírt tartalmaznak.
Ilyenek a különböző cukros üdítők, a burgonyaszirom és egyéb sós nasik, a rántott vagy előre csomagolt ételek, a dobozos szószok, az előre csomagolt édességek és kenyerek, valamint az ízesített reggeli müzlik.
Arról már többször volt szó, hogy az ilyen típusú ultrafeldolgozott élelmiszerek káros hatással vannak az egészségre. Elhízást, magas vérnyomást és koleszterinszintet, szívelégtelenséget, sztrókot, sőt, akár rákot is okozhatnak. Egy kutatás szerint azonban van még egy szerved, ami szintén nincs biztonságban tőlük: az agyad.
Észrevétlen merénylet
A Neurológia című folyóiratban publikált 2022-es kutatás – most kapaszkodj meg – arról számol be, hogy közvetlen kapcsolatot fedeztek fel az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a demencia, illetve az Alzheimer-kór kialakulása között.
Minden 10 százalékkal megnövekedett feldolgozott élelmiszerfogyasztás 14 százalékkal növelte meg az Alzheimer-kór, és 25 (!) százalékkal a demencia kialakulásának kockázatát.
A kínai Tianjin Orvostudományi Egyetem kutatói több, mint 72 ezer, 55 év feletti brit nő és férfi étkezését és egészségét követte nyomon egy évtizeden keresztül. A résztvevőket négy csoportba osztották aszerint, hogy mennyi feldolgozott élelmiszert ettek. A tanulmány kezdetén egyikőjüknél sem mutattak ki demenciát – azonban a tíz év elteltével a legtöbbet fogyasztók 43 százalékkal nagyobb arányban lettek betegek a legkevesebbet fogyasztókhoz képest.
A legkevesebb erősen feldolgozott élelmiszert evő emberek nagyjából 225 grammot vittek be ebből az ételtípusból a szervezetükbe naponta. Ez a napi étkezésük 9 százalékát tette ki. Ehhez képest, akik a legtöbbet ették ebből a fajta kajából, 814 grammot fogyasztottak belőle, ami a teljes napi étrendjük 28 százalékát jelenti.
A tanulmány szerzőinek becslése szerint napi 50 gramm ultrafeldolgozott élelmiszer helyettesítése egészségesebb, kevésbé feldolgozott élelmiszerrel – például egy fél alma, egy tál korpapehely vagy egy adag kukorica elfogyasztása egy csokoládészelet helyett – a demencia kockázatának 3 százalékos csökkenésével hozható összefüggésbe.
Fotó: Makhbubakhon Ismatova/Getty Images
Váltsák fel egészséges opciók a demencia-hozó élelmiszereket!
Reggelire kevés hozzáadott cukrot tartalmazó müzlit válassz (csekkold a csomagolást), és inkább egy gyümölcssalátát egyél mellé bacon vagy kolbász helyett. A szénsavas üdítők, előre elkészített teák és gyümölcslevek helyett édesítetlen kávét, teát vagy sima vizet fogyassz (ebből jöhet a szénsavas is).
Ebédre sovány húsok közül válassz, a különböző feldolgozott felvágottak helyett, mint amilyen a párizsi is. Vacsorára pedig grillezz, süss meg vagy piríts meg serpenyőben halat vagy csirkét. Ne dobd be a sütőbe a héten harmadjára is a halrudacskákat vagy a csirkefalatokat. Készíts salátát, párolj zöldségeket szósz vagy sajt nélkül az előre elkészített kaják helyett. A sültkrumplit pedig váltsd ki barnarizzsel, bulgurral vagy árpával.
Nassolnivalónak saját fűszerezésű, nem mikróban pattogtatott popcornt, esetleg nyers zöldséget fogyassz. Desszertre pedig merülj el egy tál fincsi bogyós gyümölcsben, gyümölcssalátában, vagy akármilyen másik gyümölcsben.
