Az alvás az egészséges agyműködés és az érzelmi jól-lét alapja
Az agy akkor működik tökéletesen, ha kipihentük magunkat. Amikor alszunk, az elménk a következő napra készül – például ekkor képződnek azok az új „pályák” , amelyek mentén megtanuljuk és megjegyezzük az egyes információkat. Ma már kutatások is igazolják, hogy az éjszakai alvás támogatja a tanulást. Legyen szó matematikáról, zongoráról, golfról vagy éppen az autóvezetésről, az alvás javítja a tanulási és problémamegoldó készségeket, segít a koncentrációban, a döntéshozatalban és a kreativitásban.
Vizsgálatok bizonyítják azt is, hogy az alváshiány megváltoztatja az agy egyes területeinek az aktivitását. Aki nem alussza ki magát, annak problémái lehetnek a feladatok megoldásával, az érzelmek és a viselkedés irányításával, valamint a változásokkal is jóval nehezebben birkózik meg, de az alváshiány összefüggésben áll a depresszióval, az öngyilkossággal és a kockázatvállalással is. A kialvatlanság korosztálytól függetlenül mindenkire rossz hatással van – például az alváshiányos gyermekeknél és tizenéveseknél megfigyelték, hogy nehezebben jönnek ki a kortársaikkal, nehezebben találják fel magukat a közösségekben, gyakran érzik dühösnek és impulzívnak magukat, a hangulatuk gyakran ingadozik, szomorúak, depressziósok, semmi nem motiválja őket. Nehezükre esik a koncentráció, gyakran stresszesek és rosszabbul is teljesítenek. Ellenben, ha segítséget kapnak, újra megtanulnak jól aludni, az élet minden területén helyreállhat az egyensúly.
Fotó: Profimedia
Alvás nélkül nincs egészséges fizikum
Az alvás fontos szerepet játszik a fizikai egészség megőrzésében is – például a szív és az erek gyógyulásában, regenerálódásában. A folyamatos alváshiány a szívbetegség, a vesebetegség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szélütés fokozott kockázatához vezet. Ha ez nem volna elég, az alváshiány növeli az elhízás esélyét is. Egy tanulmány kimutatta, hogy minden egyes nem alvással töltött órával nő az elhízás esélye a tinédzserek körében – ugyanakkor az alváshiány valamennyi idősebb korcsoportokban növeli az elhízás kockázatát. Ma már azt is tudjuk, hogy azok, akik 7 óránál kevesebbet alszanak, előbb híznak el, mint azok, akik 7 óránál többet alszanak. Az alvás segít fenntartani azoknak a hormonoknak az egészséges egyensúlyát, amelyek az éhségért és a jóllakottságért felelnek. Aki nem alszik eleget, annak éhséghormonszintje megemelkedik, a másik csökken, az ember evéssel kompenzál. A pihenés ezen kívül azt is befolyásolja, hogy a test hogyan reagál az inzulinra, arra a hormonra, ami a vér cukorszintjét szabályozza. Az alváshiány – egészen pontosan az 5 óránál kevesebb alvás – a normálnál magasabb vércukorszintet eredményez, ami növelheti a cukorbetegség kockázatát.
Az alvás az egészséges növekedés és fejlődés kulcsa, ugyanis csak mélyalvásban tudnak felszabadulni azok a hormonk, amelyek elősegítik a gyermekek megfelelő fejlődését és növekedését. Ez a hormon növeli az izomtömeget, és regenerálja a sejteket és szöveteket. Az alvás ugyancsak komoly szerepet kap a serdülőkori átalakulásokban és a termékenységben. Az immunrendszer egészséges működése is az pihenésen alapszik, a folyamatos alváshiány megváltoztathatja a szervezet védelmi reakcióját. Például, ha valaki nem alszik eleget, szervezete sokkal nehezebben küzd meg a legenyhébb fertőzésekkel is.
Az elégtelen alvási minta a szexuális életre is rányomja bélyegét, nők és férfiak libidója egyaránt csökken. Az alvási apnoe a férfiaknál például zaklatott alvást okoz, a légzési nehézség hatására újra és újra kizökkennek az egyenletes alvásból, ami többek között alacsony tesztoszteronszinthez és libidóhoz vezet.
A teljesítőképesség az alvástól is függ
A megfelelő időben történő megfelelő minőségű alvás segít bennünket abban is, hogy napközben jól teljesíthessünk, míg az alváshiány pont ennek ellenkezőjét teszi: sem az iskolában, sem a munkahelyen nem leszünk eredményesek. A feladatok elvégzése hosszabb időt vesz igénybe, lelassul a reakcióidőnk és több hibát követünk el. Ha több egymást követő éjszaka is rosszul alszunk (elegendő egy-két órával kevesebbet aludni), a teljesítőképesség ugyanazon a szinten lesz, mintha nem aludtunk volna egy-két napig.
Az alváshiány úgynevezett mikroalváshoz vezethet, ami annyit jelent, hogy a szervezetünk akaratunk ellenére 8-10 másodperces alvási állapotba kerül. Ezt a fáziskiesést az esetek többségében észre sem vesszük, ugyanakkor néhány élethelyzetben – például a volán mögött – akár végzetes is lehet. A mikroalvás állhat a háttérben akkor is, ha egy előadáson, megbeszélésen fontos információkról maradunk le.
Sokan nem tudják, hogy a kevés alvás miatt nincsenek jól, vagy egyáltalán nem veszik komolyan a kialvatlansággal járó kockázatokat, és a kevés vagy rossz minőségű alvásról is úgy gondolják, hogy az elegendő ahhoz, hogy funkcionálni tudjanak. A sofőrök például gyakran rosszul mérik fel állapotukat, ezt bizonyítják azok a felmérések, melyek igazolják, hogy a kialvatlanság pont úgy befolyásolja a vezetési képességet, mint az alkohol. (A járművezetők álmossága miatt évente mintegy 100 000 autóbaleset történik, ami 1500 esetben halálos kimenetelű csak az USA-ban).
Természetesen az alváshiány nemcsak a járművezetőkre van hatással, minden munkakörre kihat – beleértve az egészségügyi dolgozókat, a pilótákat, a hallgatókat, az ügyvédeket, a szerelőket vagy épp azokat, akik a szalag mellett dolgoznak. Elég egy-egy ember álmossága és hibája ahhoz, hogy katasztrófa legyen a vége.
A cikk az Iberogast forgalmazója, a Bayer Hungária Kft. megrendelésére készült.
Olvass még az alvásról!
- Már 16 perccel kevesebb alvás is sokat árthat
- Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ennyi fokban a legjobb aludni
- Alvászavarok típusai, jelei és kezelése
Hirdetés
