Bár az ember már jó ideje két lábra emelkedett, és kikiáltotta magát az élővilág koronázatlan királyának, azért az állati ösztöneinket soha sem fogjuk tudni igazán levetkőzni. Körülvehetjük magunkat a 21. századi technika legfejlettebb vívmányaival, végső soron akkor is a több ezer éve jól bevált érzékszerveink vezérelnek minket, vagyis szó szerint megyünk az orrunk után. A szaglásunk már születésünkkor érett, segít minket a tájékozódásban, képes előhívni az emlékeinket, és a párválasztásunk során is egyenesen kiszagoljuk a potenciális partnert. Akár 10 ezer különböző illatot is képesek vagyunk megkülönböztetni, és ehhez 60 naponta megújulnak a szaglórendszerünk receptorai.
Vagyis mondhatjuk, hogy igazi illatfüggők vagyunk, pont ezért imádjuk annyira körülvenni magunkat a kellemes, jó emlékeket keltő, elbűvölő illatfelhőkkel, vagyis a parfümökkel. A parfümkészítés szinte már varázslat, és a különleges alapanyagokból megalkotott kreációk célja, hogy egyszerre csábítsanak el és tegyenek csábítóvá minket. Csakhogy pont a szaglásunk hihetetlen kifinomultsága az oka, hogy olyan nehezen találnunk rá az ideális parfümre, amely tökéletesen illik hozzánk. Ebben segít most nekünk Mándics Anna pszichológus és parfümőr, aki elárul pár titkot arról, miként készül a minőségi parfüm, hogyan találhatjuk meg a nekünk valót, és melyik alkalomra milyen illatot viseljünk.
Mándics Anna (Forrás: magánarchívum)
Mióta és mire használjuk az illatokat?
Az illatok a kultúránk részét képezik. Mindegyik illatnak megvan a maga funkciója, üzenete, ami által kommunikálni tudunk, és ezek földrajzi területenként és kultúránként változnak.
Kezdetben az ősi civilizációk szertartásokkal áldoztak az isteneknek, melyekben különböző főzeteket használtak. Ugyanebben az időben már a szappan előállításának folyamatát is leírták, ezek a receptek gyógyító esszenciákat tartalmaztak. Később pedig személyes használatra is kísérletezni kezdtek az illatokkal, melyek a személyes kelléktár részévé váltak. Így lett egyre szerteágazóbb az illatkultúra világszerte, Perzsiából, Indiából, Egyiptomból és Európa déli területeiről kiindulva.
Az első európai parfüm Piast Erzsébet magyar királyné nevéhez fűződik, neki készítette nászajándékként egy alkimista az első alkohollal hígított illatszert. A 14. században, rozmaringból és alkohol desztillációjából megalkotott Eau de la Reine de Hongrie volt az európai parfümkészítés alappillére, melyet később számtalan illattal egészítettek ki, mígnem 1709-ben Giovanni Maria Farina megalkotta az Eau de Cologne-t, vagyis a kölnivizet. Az olasz parfümkészítő új otthona, Köln tiszteletére nevezte el a parfümöt, melyben a tavaszi itáliai reggeleket idézte meg, ahogyan az eső után mindent beborít a narancsvirágok aromája. Az Eau de Cologne kompozíció újra hódít a mai parfümtrendekben, és a niche, vagyis független brandek is szívesen alkotnak ilyen ihletésű kreációkat.
Az ipari parfümgyártás is felütötte már ekkor a fejét, a francia Grasse városában már a 16. századtól kezdve foglalkoztak parfümkészítéssel. A Riviérán található kisvárosban kezdetben a bőrárut illatosították, majd amikor arra adót szabtak ki, áttértek az illatszerkészítésre. Grasse hamarosan a világ parfümfővárosává nőtte ki magát, ma pedig az itt művelt virágföldek és a rajtuk termő virágok a világörökség részét képezik.
Rose de Mai, a Dior parfümök alapanyaga (Forrás: magánarchívum)
Hogyan lesz egy pszichológusból parfümőr?
Katarban éltem három éven át, és a Közel-Keleten nagyon nagy hagyománya van az illatkultúrának. Itt ismerkedtem meg a niche parfümök világával, vagyis a kézműves parfümkészítésen alapuló eredeti, egyedi és különleges illatkreációkkal. Munka után mindennap parfümöket szagoltam, értékeltem, és könyveket bújtam a témában.
Minden érdekel, ami nem rutinmunka, ahol az érzéseinket és az érzékeinket is meg kell dolgoztatni a tökéletes eredmény érdekében. Számomra ilyen a pszichológia és a parfümkészítés is. A parfümőrök a technikai tudásuk és a tapasztalatuk mellett az érzéseik mentén dolgoznak, hogy megalkossák a tökéletes parfümöt. Ez egy örökké tartó keresési folyamat, ami iránt nekem nagyon nagy az étvágyam.
A katari mentorom vezetett be a parfümök világába, és biztatott, hogy foglalkozzam komolyabban a területtel. Így kötöttem ki végül a Cote D’Azurön, a világ parfümfővárosában, Grasse-ban, ahol kitanultam a parfümkészítés technikáját és pszichológiáját, ősztől pedig Párizsban egy mesterképzésen veszek majd részt.
Miért vonzódunk annyira a különböző illatokhoz?
Nemcsak az illatokhoz vonzódunk hedonista módon, hanem mindenhez, amit az érzékszerveinkkel detektálunk – ezután vagy kedveljük az adott dolgot, vagy inkább már messziről elkerüljük. Az agyunk érzékeli az illatot, és anélkül, hogy meg tudnánk mondani, hogy pontosan minek az illata az, el tudjuk dönteni, hogy tetszik-e, vagy sem. Az emberi fajnak ez a fontos képessége egykor a túlélést segítette, hiszen anélkül, hogy láttuk volna, már messziről képesek voltunk érzékelni a veszélyt vagy épp a táplálékot. Emellett a fajfenntartásban is kulcsszerepük van az illatoknak, hiszen a feromonokat is a szaglásunk segítségével érzékeljük.
Az illatok elménkre gyakorolt befolyása fontos kutatási területe a mai kognitív pszichológiának. A szagok az emlékeinken keresztül hatnak ránk, és a hozzájuk társított élvezeti érték az életünk első öt-tíz éve során alakul ki.
Az édes és vaníliás illatokat például azért kedveljük annyira, mert az anyatej emlékét idézik fel az agyunkban.
A csecsemők először az anyatejjel találkoznak, és csupán az édes ízeket kedvelik, ezt igyekeznek idézni az enyhén vaníliás tápszerek is. Felnőttként ezzel ellentétben már inkább a savanykás és keserűbb ízeket preferáljuk, időskorban pedig újra visszatérünk az édesebb ízvilághoz. Ugyanez a folyamatos változás megfigyelhető nemcsak az ízek, de az illatok terén is, ezért van, hogy az egykoron imádott parfümöt pár évvel később már nem szívesen viselnénk.
Muskara Iris Fueguia parfüm (Forrás: magánarchívum)
Miért örök klasszikus a virágillat?
A virágos illatokat azért kedveljük annyira, mert a női vonásokat erősítik bennünk. A bazsarózsa, avagy peony például egy nagyon kellemes, nőies illat, amit könnyű viselni, így ideális mindennapi használatra, akár munkába menet is magunkra fújhatjuk.
Persze a virágillatok között is vannak igen erőteljes, agresszív illatok, amelyek ellenkező hatást fejtenek ki. Így például ha állásinterjúra készülünk, kerüljük a jázminillatot, helyette válasszunk egy kevésbé „animális” virágot.
Számomra a rózsa illata az egyik legkülönlegesebb, mert egyszerre fűszeres, borsos, mézes, édes és még sorolhatnám, vagyis rengeteg tulajdonsága van ennek az illatösszetevőnek. Grasse-ban számtalan egyedülálló alapanyagot termesztenek, ilyen a Rose Centifolia, vagy más néven Rose de Mai. Hajnalban a földeken egyenként, kézzel szüretelik a rózsabimbókat, és délig be kell, hogy érkezzen a frissen szedett rózsa a parfümgyárba, mert azok a fontos molekulák, melyek a virág sajátos illatát adják, később már nem lesznek feldolgozhatók. Ebből a rózsából készülnek például a Dior parfümök.
A minőségi parfümök azért olyan különlegesek, és az áruk is azért olyan borsos, mert ezekben a legmagasabb a természetes alapanyagok aránya, vagyis szó szerint a földből nőnek ki. Nemcsak az alapanyagok, hanem azok termesztése és kezelése is rendhagyó, és nagy precizitást igényel. Pontosan meg van határozva, hogy például a Rose de Mait mennyi napfény és eső kell, hogy érje, percre pontosan mikor történjen meg a szüretelése, a lepárlása és a kivonatolása, hogy aztán a többi illatösszetevővel együtt tökéletes kreációvá álljon össze.
Rose de Mai (Forrás: magánarchívum)
Mitől lesz igazán tartós egy parfüm?
A parfümválasztáskor nemcsak a tökéletes illatot kell megtalálnunk, hanem azt is tudnunk kell, hogy milyen alkalomra keressük azt. Az Eau de Fraiche, a Cologne, a Toilette, a Parfum és az Elixir között ugyanis nem feltétlenül minőségükben, sokkal inkább funkciójukban van az alapvető különbség.
Ezek a megnevezések azt jelzik, hogy mennyi illatanyag van a termékben, ami nagymértékben befolyásolja a tartósságot, na és persze az árat is. Sok nagy márka kihozza ugyanazt az illatot különböző koncentrációban, hiszen pontosan tudják, hogy azok más-más szerepet töltenek be.
Az Eau de Fraiche például csupán 1-3 százaléknyi illatanyagot tartalmaz, az Eau de Cologne 2-4, az Eau de Toilette 5-15, az Eau de Parfum 15-20, az elixír vagy parfüm pedig akár 20-30 százalékot is rejt. Ugyanúgy, ahogy a ruhákat, ezeket is különböző alkalmakra viseljük. Ahogy nem megyünk az edzőterembe báli ruhában, úgy 30 százalékos parfümöt sem fújunk magunkra edzés előtt.
Az alacsony illatanyag-tartalmú EDT (Eau de Toilette) például tökéletes kiegészítő a munkába, edzésre, de akár a medence partjára is, nyugodtan fújhatjuk az egész testünkre. Az Eau de Parfum és a parfüm különleges alkalmakra való, egy romantikus vacsorára, egy estélyre vagy épp az operába. Csupán pár csepp elég a csuklónkra, még így is napokon át érezni fogjuk az illatát.
Mikor váltsunk, és hogyan válasszunk parfümöt?
Bizonyos élethelyzetek között érdemes parfümöt váltani. Ilyenkor fogékonyak lehetünk az újdonságra, a változásra akár egy új illat formájában. Ilyen lehet egy szakítás, költözés, új munkahely vagy épp életmódváltás. Ezek az időszakok ideálisak, hiszen mint azt már említettem, az illatok és az emlékek szoros összefüggésben állnak, így csinálhatunk helyet az újaknak.
Az évszakok szerinti parfümváltást is szoktuk javasolni, hiszen ilyenkor nemcsak a hónapok melegebbek vagy hidegebbek, de mi magunk is változunk.
Fred Allard Chanel parfüm (Forrás: magánarchívum)
Az, hogy minket a friss virágos, az orientális, a Chypre – ciprusos – vagy épp a gyümölcsös illatok vonzanak, teljes mértékben egyéni tulajdonság. Azonban van pár trükk, amely az ízlésünktől függetlenül segíthet megtalálni az ideális parfümöt.
Amikor bemegyünk egy parfümériába, ne kezdjük el magunkra fújkálni az összes szimpatikus illatot, erre vannak ott a papírcsíkok. Válasszunk ki maximum kettőt, ami igazán elnyerte a tetszésünket, és ezeket fújjuk a csuklónkra, a parfümök ugyanis a bőrünkkel érintkezve teljesen más hatást keltenek.
Szagoljuk meg a parfümöt rögtön, ahogy a bőrünkre fújtuk, ekkor fogjuk a fejillatokat érezni, ezek azonban pár perc múlva elillannak, a feladatuk ugyanis, hogy előcsalogassák a szívillatokat, amelyek a parfüm igazi karakterét adják. Tíz perc elteltével szagoljuk meg újra a csuklónkra fújt parfümöt, ekkor már teljesen mást, vagyis a szívjegyek illatát fogjuk érezni. Amennyiben még mindig tetszik nekünk, kérjünk egy mintát a parfümből, és a következő pár napban viseljük, barátkozzunk vele. Ha még napok múltán is szívesen hordjuk magunkon, akkor az az éppen ideális számunkra.
Keresgélhetünk a mainstream illatok között, de ha szeretünk eltérni a trendektől, és a pénztárcánk is engedi, akár egy rendhagyó niche kompozíciót is választhatunk. Ha pedig az az álmunk, hogy a parfümünk tökéletesen tükrözze az egyéniségünket, akkor egy parfümőr segítségével megalkothatjuk a saját, személyre szabott illatkreációnkat.
