Veszélyes hulladékokkal van tele a te otthonod is

Elsőre a ceruzaelem és a használt étolaj mindenkinek eszébe jut, ha háztartási veszélyes hulladékra gondol, de ezzel nincs vége: körül vagyunk véve veszélyes anyagokkal. Festék, gyógyszer, tintapatron, mindenféle számítógépes és elektronikai kütyü, energiatakarékos izzó, akkumulátor, rovarirtók, lejárt kozmetikai termékek, tisztítószerek és még a körömlakk is, amiben dibutil-ftalát, toluol-vegyületek és formaldehid is találhatók. Ezeket a termékeket speciálisan kell kezelnünk, mivel a veszélyes hulladék káros az egészségünkre, az életre, a környezetünk élővilágára. Elöljáróban annyit, hogy a leghatékonyabb trükk az elkerülés, ha tehetjük ne használjunk káros anyagokat, nem biztos, hogy a vegyszerekből, borzalmasan káros összetevőkből álló körömlakktól leszünk szépek.

(iStock)

Mindennapos vegyi anyagok 

A magyar lakosság hírhedten nagy gyógyszerfogyasztó és -felhalmozó. Ki ne ismerné azt a jelenséget, ami fejfájáskor történik, kihúzzuk a méretes fiókot, amiben mindenféle fájdalomcsillapító, köptető, nyugtató, pörgető és ki tudja, mi minden van. Magyarországon koordinált, zárt rendszerben működik a lejárt gyógyszerek kezelése, ezeket a patikákban kihelyezett gyűjtőládába lehet bedobni. Viszont ezekbe a gyűjtőedényekbe tilos injekciós tűt dobni vagy tűz- és robbanásveszélyes spray-t, ezeket a kórházakban, szakrendelőkben kihelyezett gyűjtőhelyeken lehet leadni. 

Veszélyes ételhulladék

Így nevelj környezettudatos gyereket! 5 tipp, hogy a gyereked élhetőbb bolygón nőjön fel

Bizonyos ételmaradékaink, illetve azoknak a nem megfelelő kezelése is ártalmasak lehetnek környezetünkre, ilyen például az étolaj. Magyarország étolaj-felhasználása évente 110 ezer tonna, ennek nagyobb részét megesszük, egy kevés a melegítés közben elpárolog, de úgy 20-22 ezer tonna veszélyes hulladék lesz. Bár már évek óta működnek benzinkutakon használtolaj-leadó konténerek, sokkal kevesebbet adnak le, mint amennyi a vásárlásaink mennyiségéből következne. Sajnos nem válik semmivé a hiányzó rész sem, hanem a lefolyókon keresztül élővizeinkbe jut. Az olaj a természetbe kiszabadulva azért veszélyes, mert az élő szervezeteket elzárja az oxigéntől. Nyilván nem minden sütés után kell a veszélyes hulladékokat összegyűjtő helyre rohanni, de a sütőolaj tárolása és helyes kezelése nem túl bonyolult. Ha társasházban élünk, akár a szomszédokkal is összeállhatunk ennek gyűjtésére. Egy ballon, nagyobb üvegedény, ami jól záródik tökéletes a célra. Amikor megtelt, egy vagy kettő, akkor már érdemes elmenni a hulladékgyűjtőbe, benzinkútra, ahol átveszik ezeket és megsemmisítik, újrahasznosítják például aszfaltban. Ilyen átvevő pontok vannak egyes MOL kutaknál, Coop olajpontokon, FKF hulladékudvarokon, a Biofilter Zrt. telephelyein vagy az ország nyugati régióiban a Pannon BioOlajnál.

Kütyük és a káros anyagok 

Mindannyian évente, pár évente lecseréljük az elektronikai eszközeinket (telefon, számítógép, tévé). Ha nem pazarlunk is, ezek az eszközök előbb-utóbb, de biztosan tönkremennek vagy elavulnak. Kifejezetten veszélyes hulladéknak minősülnek az akkumulátorok, szárazelemek, a számítógép alkatrészei, a hűtő, a televízió, amelyek szerte-széjjel hevernek az utcán egy-egy lomtalanítást követően. Ezekben a termékekben jelenlévő nehézfémek – kadmium, higany – a mi szerveinkben okoznak károsodást, vese-, máj- és idegrendszeri megbetegedéseket. Az ólom toxikus nehézfém, az emberi szervezetbe jutva károsítja az érrendszert, az immunrendszert, a reproduktív szerveket, felhalmozódva idült mérgezést okoz. Az összegyűjtött elektronikai cuccok egy részét újra lehet hasznosítani (ezüst, arany, ólom, réz), amit meg nem, az hulladéklerakóba kerül, ahol szakszerűen tárolják. Az energiatakarékos izzókban higany van, tehát veszélyes hulladékká lesznek, miután elhasználódtak. Nagyon sok nagy áruházba már most is vissza lehet ezek vinni, amikor újat vásárolunk.

Lakásfelújításból, takarításból maradt veszélyes hulladékok

Ha lakásunkat szépítgetjük, kifestjük, ragasztózzuk, takarítjuk, akkor tuti keletkezik némi fel nem használt veszélyes anyag. A hígító, a festékek, a ragasztók fokozottan tűz- és robbanásveszélyes termékek, és persze mérgezőek, ezért különleges kezelést igényelnek. Mivel ezek nem mindennap keletkeznek a lakásunkban, hanem alkalmanként, nagyobb mennyiségben, ha végeztünk a lakásfelújítással érdemes elautókázni a gyűjtőhelyre és leadni az ilyen hulladékokat. A hulladékkezelők oldalán megtalálhatók azok az információk, hogy adott településen hol veszik át. 

Mindennapi vegyszereink

Csomagolásmentes hét: egy kezdő „nullahulladékos” naplója

Flakonok, spricnik, porok, tele kemikáliákkal és számunkra ismeretlen hatású anyagokkal. Ahogy régen, úgy ma is minden helyettesíthető természetes anyagokkal, ecet, citrom, szódabikarbóna, egy kis teafaolaj, számos olyan régóta bevált szer van a környezetünkben, ami nem mar, nem hatol át mindenen, nem roncsol, hanem csak természetesen tisztít. Az elmúlt évek környezettudatos marketingjének köszönhetően egyre többen jutunk el oda, hogy újra felfedezzük a vegyszermentes háztartást, és olyan természetes szereket használunk takarításra, amelyek nem károsítják sem a környezetünket, sem az egészségünket. 

Nem állítom, hogy egyszerű a szemétkezelés magánemberként, de ha belegondolunk, hogy a nem megfelelően kezelt hulladék természetes vizeinkbe, onnan pedig vissza az ivóvízkészleteinkbe jut, akkor talán megéri némi időt rászánni az okos szemétkezelésre. De gondolhatunk azokra a rémisztő képekre is, amiket az illegális hulladék-lerakóhelyeken, szántóföldek, erdők határaiban láthatunk: hűtők, elektromos hulladékok, egyéb kommunális szemétként nem kidobható dolgok, amelyekből, ha kioldódnak a veszélyes anyagok és bekerülnek a talajba, onnan a növény gyökerén keresztül a termésekbe, amelyek végül a gyomrunkban kötnek ki.

Te hova dobtad legutóbb a körömlakkos üveget?