Megannyi sportolón látni a sok színes, felragasztott tapaszt, hol a lábukon, hol a vállukon, vagy épp a hátukon, de mi az egyáltalán? Vajon mire jó, és működik-e egyáltalán a kineziológiai tapasz? Sokan, akik maguk is sportolnak, és találkoztak már vele, enyhén szólva szkeptikusok: azt hiszik, valamiféle mondvacsinált gyógyhatású csodaszerrel vannak megkenve a színes szalagok. Ez azonban tévedés. A félreértés többek között abból fakad, hogy a kineziológia szó egyszerre takarja a mozgástudomány fogalmát, mely az emberi test teljesítményét és mozgását tanulmányozza, valamint egy távol-keleti, energetikai alapokra építő, holisztikus gyógymódot is.
Nos, hogy kicsit tisztába tegyük a dolgot, lássuk, hogyan működik, és miért használja annyi sportoló a kineziológiai tapaszokat!
A kineziológiai tapasz nem tartalmaz semmilyen hatóanyagot
Az elasztikus tapaszokat Kenzo Kase japán-amerikai kiropraktőr fejlesztette ki még az 1970-es években, és mára világszerte elterjedt a használata, főleg a sportolók körében. A tapaszokat különböző mozgásszervi problémák esetén alkalmazzák mint kiegészítő kezelést, például ízületi fájdalmak, ficamok, húzódások, sportsérülések, gerinc és végtagfájdalmak, valamint a mozgásszervi műtétek utáni rehabilitáció során is bevetik őket. A színes, elasztikus, tapadós csíkok segíthetnek az izom lazításában, aktiválásában, ödéma, duzzanat és véraláfutások csökkentésében, fájdalomcsillapításban, valamint a beszűkült mozgástartomány növelésében.
Mindezt hatóanyagok nélkül, mechanikus úton teszik, vagyis a tapaszok az égvilágon semmit nem tartalmaznak, hanem segítenek fizikailag elmozdítani a bőrt és az az alatti kötőszövetet.
A szalag rugalmassága, vastagsága és súlya az emberi bőréhez hasonló, és képes az eredeti méretének a 140 százalékára megnyúlni. A lélegző pamutanyagból készülő tapaszokat akár 5-6 napig is lehet hordani, együtt mozognak a bőrünkkel, így nem akadályoznak minket a szabad mozgásban, és így napi 24 órában ki tudják fejteni a hatásukat, de csak akkor, ha szakszerűen vannak felhelyezve.
Ne ragasztgassuk magunknak, bízzuk szakemberre!
Fontos tudni, hogy a kineziológiai tapasz nem olyan, mint a patikákban kapható fájdalomcsillapító tapaszok, hogy csak felcsapjuk őket oda, ahol fáj, és majd jól felszívódik belőle lokálisan a hatóanyag. Itt a hangsúly a szakszerű felhelyezésen van. Ez azt jelenti, hogy ha a megfelelő irányú elmozdítást idézzük elő a tapasszal, akkor az fellazítja a kötőszöveteket, javítja a vérkeringést, intenzívebbé teszi a nyirokáramlást, stabilizálja az izmokat és az ízületeket, csökkenti a fájdalmat és a sérült izomszövetek terhelését, viszont ha rosszul ragasztjuk fel őket, az akár súlyosbíthatja is a bajt.
Éppen ezért a kineziológiai tapasz felragasztását mindig bízzuk szakemberre, aki először kézzel teszteli, hogy a bőr és a kötőszövetek mely irányba való elmozdítása javítja a mozgástartományt az izmokban és az ízületekben és csökkenti a fájdalomérzetet. Ezután ennek megfelelően helyezi fel a tapaszt, ami az ez irányú elmozdítást állandósítja, és akár 5-6 napon át folyamatosan fenntartja, így fejtve ki a gyógyító hatást.
A rózsaszín vagy a kék a jobb?
Már csak egyetlen kérdés maradt, mégpedig, hogy mit takar a színkód, vagyis a kinesio tape-ek különböző árnyalatai. Gondolhatjuk, hogy az a rugalmasság mértékét vagy a tartósságot jelöli, de tévedünk. Minden tapasz ugyanolyan tulajdonságokkal bír, egyformán elasztikusak és erősek, viszont más a színterápiás hatásuk. Amíg a kék és egyéb hideg színek hűsítő és nyugtató hatásúak, így gyulladáscsökkentésre kiválóak, a meleg árnyalatok, mint a piros vagy a narancs, pont ellenkezőleg, melegítő, vérkeringést fokozó és energetizáló színek, amiket például izomgörcsök esetén javasolnak.