Elisa De Luca és Massimo Francheschet fejéből pattant ki a Host&Cook ötlete, méghozzá egy örömfőzéssel töltött szilveszter éjszaka után. Mindketten imádnak utazni, színházba járni és új barátságokat kötni, de a legnagyobb közös szenvedélyük a főzés. 15 évvel ezelőtt ismerkedtek meg, és azóta szoros barátság fűzi össze őket, stílusosan azt is mondhatnánk, hogy sülve-főve együtt vannak.
Az általuk megálmodott Host&Cook lényege, hogy ha szívesen vendégül látod őket éjszakára a lakásodban és reggelivel kedveskedsz nekik, ők cserébe mindent megtesznek azért, hogy az este jó társaságban és finom fogásokat ízlelgetve teljen, vagyis a vacsorára nem lesz gond. Bár nem szakácsként dolgoznak – Elisa banki ügyintéző, Massimo pedig informatikai mérnök –, jó pár főzőkurzus van a hátuk mögött, így biztos, hogy nem okoz csalódást, ami a tányérra kerül, már csak azért sem, mert az elképzeléseket mindig előre egyeztetik a vendéglátókkal.
Azt vallják, hogy a közös étkezés összehozza az embereket, a mai rohanó világban pedig egyre kevesebb idő jut arra, hogy jó hangulatban üljünk asztalhoz és az evés örömére, na meg a jó társaságra koncentráljunk. Szerintük az ízek és az illatok harmóniát és összhangot teremtenek, miközben észrevétlenül összekovácsolnak akár ismeretlen embereket is.
Elisa és Massimo – Fotó: Magánarchívum
Nálad főznek, együtt esztek
Elisa és Massimo ötletében tulajdonképpen nincs semmi rendkívüli, mégis nagyszerű: „Azért gondoltuk, hogy sikeres lehet ez az elképzelés, mert manapság egyre kevesebb idő jut a közös élményekre, az emberi kapcsolatok ápolására. A Host&Cook egy különleges módja annak, hogy jól érezzük magunkat és együtt töltsük az időt, amíg egy jót vacsorázunk” – foglalja össze a lényeget Elisa. Ők nem fizetnek a szállásért, te nem fizetsz a vacsoráért, vagyis senkinek nem kell a zsebébe nyúlnia, a „fizetség” a közös időtöltés és a kellemes este, amivel remélhetőleg mindenki elégedett.
A lényeg tulajdonképpen az, hogy megosztjuk egymással, amink van, s ebből a közös élményből akár hosszú távú barátság is születhet.
A tisztánlátás kedvéért megkérdeztük, hogy akár a nappalink kanapéján is szívesen álomra hajtják-e a fejüket, vagy inkább különálló lakásban gondolkodnak, amire Massimo azt felelte, hogy ez utóbbit kevésbé kedvelik: „A kezdeményezésünk lényege az, hogy a vendéglátóinkkal együtt töltsük az estét. Ha van kedvük, a főzésbe is bekapcsolódhatnak, aztán együtt elfogyasztjuk, amit készítettünk. Az éjszakát ott szeretjük tölteni, ahol a szállásadóink is laknak, a legideálisabb, ha jut számunkra egy vendégszoba.”
A főzéssel töltött szilveszteréjszaka gyümölcse (Fotó: Host&Cook blog)
Menü magyaroknak
A szállásért vacsorát főző olasz páros Magyarországon is szívesen forgatná a fakanalat, Massimo lenyűgözőnek tartja Budapestet és a termálfürdőit. „Ez az egyik kedvenc európai fővárosom Bécs és Lisszabon mellett!” – tette hozzá lelkesen. És ha már gondolatban hazánkba utaztak, megkezdődött a „fejben főzés” is. Bár a menüt mindig többszöri egyeztetés után állítják össze, és jóvá is hagyatják a vendéglátókkal, hogy biztosan azt kapják, amit szívesen fogyasztanak, kapásból adódik néhány ötletük, hogy mit főznének, ha Magyarországon járnának.
„Előételnek egy tipikus olasz fogást, bruschettát készítenénk, azután carbonara vagy amatrice tésztát főznénk (ez utóbbi itthon talán kevésbé ismert, paradicsomos-fehérboros-szalonnás mártást jelent), de nem vetnénk el a sáfrányos rizottó vagy a házi pizza ötletét sem” – mondják nagy egyetértésben, majd rátérnek a következő fogásra, amit kevésbé olaszosan képzelnek el, inkább a makrobiotikus táplálkozás irányába vinnék. „Lehetne például zöldséges vagy csicseriborsó-ragu, lencse és tempeh, paradicsomos lencse szejtánnal vagy valamilyen azuki babból készült étel.” A közösen elfogyasztott vacsora után a rendrakással sem kell bajlódnod, Elisa mosogat, Massimo pedig törölget.
Egyéjszakás kaland
„Improvizatív szakácsok vagyunk, élénk fantáziával megáldva. És van jó pár vicces történetünk is – állítják egybehangzóan. – Mindketten szinglik vagyunk, és egy szilveszterestén úgy alakult, hogy a főzés lett a legfőbb programunk. Már délután hozzáláttunk, sorra kerültek ki a kezünk közül az ételek, éjfél utánig eltartott a sütés-főzés, mindent elkészítettünk, ami csak eszünkbe jutott. Finomat ettünk és jót beszélgettünk, aztán elölről kezdtük az egészet. Ekkor született meg a Host&Cook ötlete, mert úgy gondoltuk, igazán klassz lenne az ehhez hasonló estéket másokkal is megismételni, és megosztani.”
Fotó: getty images
Massimo szívesen és ügyesen készít halételeket és tenger gyümölcseit, az utóbbi években pedig mélyreható ismereteket szerzett a makrobiotikus konyháról. „19 éves koromban költöztem el otthonról, így korán megtanultam főzni. Ennek sokszor nagy hasznát vettem, mert a korábbi barátnőim többsége még egy rántottát sem tudott összeütni. A főzés szeretetét egyébként anyukám ültette el bennem, ő szakácsként dolgozott” – avat be a részletekbe Massimo. Elisával remekül kiegészítik egymást a konyhában, ő ugyanis a zöldségek és a gabonák világában mozog leginkább otthonosan, de nem riad vissza egyetlen új recept kipróbálásától sem.
Ha szívesen töltenél egy estét Elisa és Massimo társaságában, blogjukon keresztül felveheted velük a kapcsolatot. S hogy mi jön ezután? „Fontos számunkra, hogy megismerjük, akinek főzhetünk, a menüt is mindig együtt állítjuk össze. Hogy mi kerül a tányérra, azt nemcsak a vendéglátónk ízlése határozza meg, hanem a személyisége is lényeges. Van, aki szívesen együtt főz velünk, mások egy pohár bort kortyolgatnak, miközben birtokba vesszük a konyháját – akárhogy is dönt, az ételkészítés után együtt ülünk asztalhoz, és közösen fogyasztjuk el a vacsorát. A közös kaland a reggelivel ér véget, azután útra kelünk” – részletezik a hobbiszakácsok, akik mostanában tesznek eleget egy Rómába és egy Amszterdamba szóló meghívásnak is.
Címlapképünk illusztráció, forrás: Getty Images
