Életmód

„Tudatosan figyeljünk arra, hogy a szokottnál türelmesebbek legyünk”

Közel húsz méterrel a tengerszint alatt élt és dolgozott a magyar kutatónő, akit többek között az összezártság elviseléséről is kérdeztünk.

Felsorolni is eltart egy darabig, hogy hányféle tudományos terület tartozik dr. Ari Csilla érdeklődési körébe. Összehasonlító neuroanatómia, molekuláris biológia, neurobiológia, pszichológia – hogy csak néhányat említsünk. A kutató még egészen fiatalon, egy nyaralás során próbálta ki először a búvárkodást, és egyből rájött, hogy a víz alatti világban rengeteg tudományos érdekesség várja. Az érdeklődésből végül tudományos karrier sarjadt, a tehetséges kutatóra pedig az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei is felfigyeltek, ennek pedig egy különleges expedíció lett az eredménye.

A NEEMO 23 kódjelű küldetés során dr. Ari Csilla tíz napot töltött egy különleges laboratóriumban, mintegy 20 méterrel az Atlanti-óceán felszíne alatt, többek között Jessica Watkins és Samantha Cristoforetti űrhajósokkal, akiknek a kiképzésében, felkészítésében is részt vett. Az expedíció ideje alatt számtalan kísérletet és vizsgálatot végeztek a laboratóriumban és azon kívül is, hiszen a mélytengeri körülményekkel lehet a legjobban gyakorolni a nyílt űrben, szkafanderben végzett munkálatokat földi körülmények között.

Dr. Ari Csilla, a NASA egyik űrsétákra felkészítő gyakorlómedencéje előtt (Fotó: csillaari.com)

Dr. Ari Csilla, a NASA egyik űrsétákra felkészítő gyakorlómedencéje előtt (Fotó: csillaari.com)

A kutatási területei és a NEEMO 23 küldetés mellett dr. Ari Csillát arról is kérdeztük interjúnkban, hogyan lehet hatékonyabban elviselni az összezártságot, ami a koronavírus-járvány kitörése miatt bevezetett lakhelyelhagyási korlátozások idején hasznos lehet azoknak, akik önkéntes vagy hatósági karantén miatt home office-ba kényszerültek. Ezenfelül azonban további érdekességeket is megtudhattunk, például a kutató egyik kedvenc állata, az ördögrája társas viselkedéséről is.

Mielőtt a konkrét tudományos kérdésekre rátérnék, elmesélné az nlc. olvasóinak, hogyan kezdett a NASA-nál dolgozni?

A University of South Florida kutatójaként búvárkodással összefüggő, fiziológiai témájú kutatási projekteken dolgoztam, az eredményeink pedig felkeltették a NASA szakembereinek a figyelmét egy konferencián. Először 2017-ben kérték fel a kutatócsoportunkat, hogy vegyen részt a NASA Extreme Environment Mission Operations (NEEMO) küldetésén, a különböző kísérletek megtervezésében és kivitelezésében. Pár hónappal a küldetés után kértek fel arra, hogy a következő expedíció során ne csak a kísérleteket ismételjük meg újra, de a küldetés egyik vizsgálati alanya is én legyek.

Lenyűgöző, hány tudományos területen dolgozik, a molekuláris biológiától a neuroanatómián át a pszichológiáig – melyik szakterület a „szíve csücske”, amelyet igazán a sajátjának érez?

Úgy érzem, nagyon fontos, hogy a biológiai rendszereket érintő problémákat több szemszögből vizsgáljuk. Az évek során azt tapasztaltam, hogy sok kutató szűk látókörűen, egy nagyon behatárolt szakterületre koncentrál, és elmulaszt felismerni összefüggéseket, amik az élő rendszerek komplexitásából adódnak. Ezért próbálok különös figyelmet szentelni annak, hogy különböző szinteken elemezzek egy bizonyos problémát, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy jobban megértsük az összefüggéseket és egymásra ható mechanizmusokat. Folyamatosan képzem magam, újabb és újabb kutatási területekbe próbálok belemélyedni, hogy a problémákat több irányból is megvizsgálhassam.

A kutató már első búvárkodása után tudta, hogy megtalálta a hivatását (Fotó: csillaari.com)

A kutató már első búvárkodása után tudta, hogy megtalálta a hivatását (Fotó: csillaari.com)

Jelenleg a kutatásom központjában az áll, hogy megtaláljuk és megértsük, szervezetünk hogyan reagál az extrém körülmények közötti létre és ehhez az említett tudományos területek kombinációját szükséges felhasználnom. Úgy érzem, hogy pontosan a tudományos hátterem komplexitása az, ami lehetővé teszi, hogy a problémákat és az esetleges megoldásokat jobban átlássam, ezért nem is tudok egyetlen területet kiemelni.

Több cikkben is úgy hivatkoztak önre, mint a magyar nő, aki a NASA űrhajósait készíti fel. Miből áll a felkészítésnek ez a része?

A NEEMO 23 küldetés során két olyan nő is a csapatunk tagja volt, akikről elképzelhető, hogy a jövőbeli űrutazások résztvevői lesznek. (Samantha Cristoforetti már korábban is járt a Nemzetközi Űrállomáson – a szerk.) Az Aquarius vízalatti bázis egy olyan vizsgálati helyszín, ami a legjobban hasonlít a világűrben tapasztalható körülményekhez, ezért a világűrbe készülő asztronautákat itt készítik fel a különböző kihívásokra: a gyors visszatérés lehetetlen, egy kisebb hiba is halálos következményekkel járhat.

Az izoláció a külvilágtól, a magas stressz és a munkatempó, az összezártság kis helyen, a megnövekedett szén-dioxid-szint mind hozzájárul ehhez. Még a legapróbb döntések is súlyos következményekkel járnak, sokszor az életünk függ tőle. A vízalatti laboratóriumon kívüli, úgynevezett „űrséták” során a csökkent gravitációból adódó lebegést és a lebegés közben végzendő feladatokat lehet szimulálni. Ilyen körülmények között kell különféle, nagyon komplex feladatokat végrehajtani. Ezeknek egy részét a mi kutatócsoportunk tervezte meg és mérte fel.

Az expedíció tagjaként tíz napot töltött a vízalatti kutatóállomáson. A mostani járványhelyzetben a sok önkéntes vagy hatósági karanténban élő embernek bizonyára hasznos tanácsokkal tudna szolgálni, hogy hogyan készítik fel a NASA-nál a hasonló küldetések résztvevőit arra, hogy hosszabb ideig lesznek összezárva, illetve elzárva a külvilágtól. Tudna erről mondani pár szót?

A NASA-nál kifejezetten olyan személyiségtípusokat válogatnak össze, akik nagyon alkalmazkodóképesek, kellemes természetűek, segítőkészek, stressztűrők, türelmesek, kreatívak és jó problémamegoldók. Ha valaki nem ilyen személyiségtípus, akkor az segíthet, ha mentálisan előre felkészítjük magunkat a legrosszabb eshetőségre, ami a legnagyobb valószínűséggel nem fog bekövetkezni. Tudatosan figyeljünk arra, hogy a szokásosnál türelmesebbek legyünk, és mindennap találjunk valami humorosat, amin szórakozhatunk.

Dr. Ari Csilla a felszín alatt 20 méterrel található Aquarius kutatóállomás "tornácán" (Fotó: csillaari.com)

Dr. Ari Csilla a felszín alatt 20 méterrel található Aquarius kutatóállomás “tornácán” (Fotó: csillaari.com)

A jelenlegi itteni szituáció nem ugyanolyan izoláció, mint amivel az űrhajósoknak kell szembenézniük, hiszen az emberek fenntarthatják a kapcsolatot barátokkal, családtagokkal, bármikor kommunikálhatnak telefonon vagy az interneten keresztül. Igaz ugyan, hogy a személyes kontaktus most nem ajánlott, de az ilyen lehetőségek jelentősen képesek csökkenteni a stresszt.

Az, hogy az összezártságot és az otthon maradást ki hogyan kezeli, attól is függ, hogy mennyire képes meglátni és kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek máskülönben nem lennének. Ezeket a lehetőségeket viszont mindenkinek saját magának, a saját életére vonatkozóan kell megtalálnia.

Milyen volt az Aquarius kutatóállomáson élni, ha volt például szabadidejük, mivel töltötték?

Naponta talán pár perc szabadidőnk volt, nagyon zsúfolt volt a napirendünk. Ilyenkor kinéztem az ablakokon és a körülöttünk lévő élővilágot csodáltam. Gyorsan elment az idő, úgyhogy mindig a következő feladatra koncentráltunk, miközben a tudásunk legjavát adtuk.

A NEEMO 23 küldetés során alig volt szabad percük, folyamatosan pörgött a munka (Fotó: csillaari.com)

A NEEMO 23 küldetés során alig volt szabad percük, folyamatosan pörgött a munka (Fotó: csillaari.com)

Milyen pszichológiai változásokat figyeltek meg, mire kell felkészülnie annak, aki hasonló környezetbe kerül?

Az eredményeket még mindig elemezzük és más, hasonló küldetések eredményeihez hasonlítjuk. Például, bizonyos kognitív képességek negatív irányba változnak, de a részletekről csak később fogok tudni beszámolni, miután azokat a megfelelő tudományos csatornákon keresztül nyilvánosságra hozzuk.

Milyen egyéb hatásai vannak az összezártságnak és az izolációnak, hogyan befolyásolja ez az űrhajósok, kutatók munkáját?

A mentális felkészülés nagyon fontos az ilyen helyzetekben. Sokkal könnyebben lehet kezelni és átvészelni a technikai problémákat, vészhelyzeteket, esetleges személyes konfliktusokat, ha előre eltervezzük, hogy mire hogyan reagálunk. Ezekre hónapokkal a küldetés előtt elkezdtek minket felkészíteni, de a 9 napos expedíció nem volt olyan hosszú, hogy az izoláció jelentős problémákat okozzon.

Indul a munka az óceán felszíne alatt (Fotó: csillaari.com)

Indul a munka az óceán felszíne alatt (Fotó: csillaari.com)

Mi volt a legnagyobb kihívás a mélyben töltött idő során?

A technikai problémákat, a határidőket, az egymáshoz való alkalmazkodást és a személyes jólétünket kellett folyamatosan mérlegelni, és sokszor a váratlan helyzetek során is meg kellett találni azt a kompromisszumos megoldást, ami az egész csapat érdekeit helyezte előtérbe.

A weboldalán olvastam, hogy szenvedélye az ördögráják tanulmányozása – mi a különleges ezeknek az állatoknak a neurobiológiájában és a kognitív képességeiben és ezekből milyen következtetések vonhatók le az emberi agy működésével kapcsolatban?

Az ördögráják agya a legnagyobb az eddig vizsgált halfajok közül, hatalmas, megnövekedett előaggyal és jelentősen barázdált kisaggyal. A kognitív képességeikről nagyon keveset tudunk, a különböző agyterületek vizsgálata alapján arra következtethetünk, hogy szociális viselkedésük valószínűleg fejlett, kommunikációjuk komplex. Érdekes, hogy a fogságban élő ördögráják viselkedésének vizsgálata során azt találtam, hogy a fehér mintázatok intenzitásának változtatását feltételezhetően arra használják, hogy a szociális rangsort vagy a stresszes állapotot, izgatottságot kommunikálják egymás között.

Ha jól értettem, akkor foglalkozik gépi tanulással (machine cognition) is, ön szerint mikor jöhet el az emberekhez hasonlóan gondolkodó gépek kora? Években, évtizedekben mérhető ez, vagy a mi életünkben erre még nem lát esélyt?

Bár nem foglalkozom kifejezetten ezzel a tudományterülettel, már jelenleg is vannak a számítógépeknek olyan funkciói, amelyek az emberi gondolkodáshoz mérhetők, vagy azon túl is mutatnak. Ez a tudományterület folyamatosan fejlődik, és biztos vagyok abban, hogy a következő évtizedekben egyre több szerepet vesznek majd át a számítógépek, ezzel tovább megkönnyítve – vagy épp megnehezítve – az életünket.

A molekuláris biológia területe mennyiben tudja segíteni a koronavírushoz hasonló kórokozókkal szembeni küzdelmet?

Egyre fejlettebb technológiák állnak a kutatók rendelkezésére, a molekuláris biológiai módszerek fejlődésével egyre gyorsabb diagnosztikai eljárások válnak lehetségessé, és a vírusok összetételének alaposabb megértése is az ellenszerek gyorsabb kifejlesztését segíti elő.

További cikkeink magyar kutatónőkről:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése