Bár mostanában leginkább a négy fal között vagy jobb esetben a kertben töltjük, mégis érdemes időt szánni némi testmozgásra. Rendszeres sport jó hatással van a testünkre, de vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy agyunk egészsége szempontjából kevés dolog fontosabb, mint a mozgás? Már egyetlen edzéssel javul a koncentrációs képességünk és a memóriánk.
Úgy tartják, hogy gyakorlatilag bármilyen mentális problémára jótékony hatással lehet a sport, ennek pedig több oka van. Erősíti a kontrollfunkciókat, visszafogja az impulzivitást, késleltetésre, kivárásra tanít. Edzi a küzdőképességet, a memóriát, segít a célok kijelölésében, elérésében, hangulatjavító hatással bír, csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat, segíti a pozitív testkép kialakítását. „A sportnak köszönhetően a szociális képességek is jobbá válnak, segít a koncentrálásban mind az edzések ideje alatt, mind a hétköznapokban” – mondja Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, családterapeuta. Sokan azon a véleményen vannak, hogy akár már napi öt perc mozgás is képes javítani a koncentrációt, és enyhíteni például az ADHD tüneteket is. „Az biztos, hogy az ADHD-val diagnosztizált emberek sokszor olyan hajtóerőről tesznek tanúbizonyságot, mely az átlagos agyműködés esetén nem jelenik meg. Híres ADHD-s sportoló például Michael Phelps, aki nyíltan vállalja diagnózisát, és sokszor mesél arról, milyen nehézségeken ment keresztül, vagy mit is jelentett számára a sport.”
Kiss-Nemes Veronika (Fotó: Kaposi Tamás)
Az élsport, egy külön kategória, sokakat talán el is riaszthatnak azok a példák. Éppen ezért fontos arról beszélni, hogy mennyi az az ideális edzéssel, testmozgással töltött idő, amit a hétköznapokban érdemes tartanunk? „Az egészségmegőrzéshez, szív- és érrendszeri megbetegedések minimalizálásához már a napi fél óra séta is remek. Ilyenkor nagyobb részt szinten tartásról beszélhetünk, a súlygyarapodást fékezzük, az öregedést lassítjuk, picit eddzük a keringési- és légzőrendszert és persze fitten tartjuk vele memóriánkat is. Van, aki heti 3x 1-1,5 órás mozgást javasol, könnyű vagy közepes intenzitású sportokkal (például kerékpározás, kocogás, pilates, jóga, könnyebb fitness órák), ami hatékonynak mondható egészségmegőrzés szempontjából. Érdekes eredmény, hogy a heti 3×2 óra mozgás kevésbé hatékony, mint a 6x 1 óra!”
A helyzet azonban most lényegesen nehezebb, de nem lehetetlen mozogni. A kijárási korlátozás lehetővé teszi az egyéni sporttevekénységet, vagyis napi 30 perc séta a lakókörnyezetünk körül, saját tempóban, egyedül megengedett. Ezzel már rengeteget tettünk az egészségünkért. „Emellett ha heti 2-4 alkalommal valamilyen online órát végigcsinálunk, az is jótékony hatású. Ha valaki az eddigi tapasztalataiból építkezve saját edzéstervet tud összeállítani, az is nagyon hasznos lehet, de kérhetjük edzők segítségét is ehhez. Azoknak van nehezebb dolguk, akik eddig sem mozogtak rendszeresen, nekik most nehéz kialakítani” – mondja a szakértő, hozzáteszi azt is, hogy nem lehetetlen. Azonban még a rendszeresen sportoló emberek számára is gondot okozhat a motiváció, hogy edzőterem helyett, a nappali közepén kezdjenek ugrálni. „A legfontosabb tartani azokat a napokat, amikor eleve eljártunk edzeni. A lépésszámláló, mozgáskövető alkalmazások is segítségünkre lehetnek, ezekkel vissza lehet nézni a heti átlagokat, ami önbizalommal töltheti el azt, aki teljesítette a kitűzött célt, illetve motiválhatja azokat, akik alatta maradtak, mert vizuálisan visszajelzi a teljesítményt. A csoportos, online edzés is nyújthat egyfajta társas támaszt.”
Ahol kisgyermekek is vannak a családban, ott talán még nehezebb a helyzet, de vannak olyan játékos mozgásformák, amiket a nappaliban is kipróbálhatunk. „Otthon tartsuk észben, hogy a kisgyermekeknek akkor működik jól a testük, agyuk, ha nagyobb mozgásokat tudnak végezni. Javasolnám például a szoborjátékot: tegyünk be zenét, amire szabadon ugrálhatnak táncolhatnak a gyerekek, néha stoppoljuk le, ilyenkor az a szabály, hogy meg kell merevedni pár másodpercre, ha a zene újraindul, akkor lehet folytatni. Ha már sportolt gyermekünk, érdeklődhetünk az edzőknél, milyen online órákat lehet náluk elérni. És mindenképp olvassuk el az Edzett agy című könyv gyerekekre vonatkozó fejezetét!” – javasolja Veronika, hozzáteszi, ha van egy kisebb kertünk, udvarunk, akkor a gyerekeknek bátran építsünk akadálypályát, vagy vonjuk be őket a kertészkedésbe. „Megoldás lehet, ha az online órán kiadott gyakorlatok a szabadban végzik el. De ne szidjuk le őket, ha nem követik pontosan az előírt feladatokat. Érdemes a »klasszikus« játékokat is bevetni, a tollaslabda, a fogócska, a bújócska, a kidobós és a frizbi is jól bevált megoldás lehet a mozgáshiány levezetésére.”
Ha most, a bezártság idején vágunk bele a mozgásba, a tornába, jógába…, hatványozottan igaz, hogy legyünk nagyon türelmesek önmagunkhoz. Nem gond, ha nem megy minden azonnal flottul. Tudatosítsuk magunkban, hogy máris sokat tettünk testünkért, a mentális egészségünkért. „A napokban megjelent, Edzett agy című könyvben van egy idézet, ami így szól:»Ha rossz a kedved, sétálj. Ha utána is rossz a kedved, sétálj még egyet.« Tehát a szorongásos, depresszív megbetegedések számának növekedésével összefüggésbe hozható a mozgáshiány, de ha megértjük és megtapasztaljuk a mozgás hangulatjavító hatását, talán többen fognak a jövőben tudatosabban mozgással, sportolással tenni saját testi-lelki jólétükért. Ezáltal egészségesebb életvezetési mintát adhatunk tovább a következő generációknak” – véli Veronika.
