Ha valaha volt olyan, hogy a tested bizonyos részeivel elégedetlen voltál, akkor biztos hallottad már azt a mondatot másoktól, hogy „senkit sem érdekel, csak neked olyan nagy dolog.” Ez mondjuk igaz, de nem igazán nagy segítség annak, akinek problémája van a testével. A bezártság pedig ahelyett, hogy csökkentené – hiszen nem vagyunk szem előtt – a testünkkel kapcsolatos gondjainkat, még tovább is erősíti.
Jenny Weinar pszichoterapeuta magyarázta el, hogy miért utáljuk még jobban a testünket most, hogy alig találkozunk más emberekkel. A testképzavar általában olyan apró hibákat nagyít fel az elménkben a testünkkel kapcsolatban, melyek valóban alig észrevehetők a környezetünknek. A testképzavart egy spektrumon kell elképzelni, több fokozata van, akár eljuthat egészen odáig, hogy minden gondolatunkat kitölti, és irányítja az életünket. De a kezdeti stádium a legjellemzőbb a többségre a szakember elmondása szerint: „Sokan elégedetlenek a testük egyes részeivel, de az mindenkinél más, hogy mennyire okoz ez problémát a mindennapi életben. A bezártság óta egyre több félelem fogalmazódik meg az emberekben a hízással és a testük változásaival kapcsolatban, és több idejük van arra, hogy ezekből a félelmekből megszállottságot kreáljanak.”
Súlyosbodhat a testképzavar a bezártságtól (Fotó: Profimedia)
Ahogy a jelenlegi helyzet súlyosbíthatja a depressziós, szorongásos tüneteket, úgy ronthat a testképzavaron is. Most az általános szorongás szintje mindenkiben megemelkedett, bizonytalanságban élünk, ezért is fordulunk könnyen a testünk ellen, hiszen épp kéznél van, és azt gondoljuk, legalább a súlyunkat, megjelenésünket kontrollálni tudjuk, ha már minden más kicsúszott az irányításunk alól.
„Jelenleg nincsenek olyan egyszerű elterelő műveletek az életünkben, mint a munkába járás, plázázás vagy barátokkal találkozás. Önmagunkkal és a gondolatainkkal maradtunk, ez pedig erősíti a belső kritikus hangunkat, nincs ami elhallgattatná a negatív gondolatokat a testünkkel kapcsolatban.”
Weiner szerint azért nem kell elkeseredni, nem reménytelen a helyzet. Egyrészt azt javasolja, hogy kérjünk online pszichológiai tanácsadást, ha nagyon átveszi a hatalmat fölöttünk a testünk utálata, másrészt pedig az is használhat, ha tudatosan szigorú napi rutint alakítunk ki, ugyanis a rutin pótolhatja az elterelést valamilyen szinten.
Ha tartjuk magunkat egy határozott időbeosztáshoz, az sokat segíthet: például az étkezéseket minden nap ugyanabban az időpontban tartjuk, vagy ugyanakkor kelünk fel minden reggel. Így az elménk nem tud annyira csapongani a gondolatok között.
Szinte túl egyszerűnek tűnhet ez a megoldás, pedig logikus, hogy ha a napi rutinnal adunk az agynak valamit, amire fókuszálni tud, az segít elcsendesíteni a negatív gondolatokat, mert nem marad rájuk energia. Ezek alapján a szakember azt javasolja, hogy írjunk össze pár olyan tevékenységet, amiről tudjuk, hogy hatásosan el szokta terelni a figyelmünket. Lehet ez egy új recept kipróbálása, kézimunkázás, edzés, videochatelés a barátokkal vagy akár egy jó film. A listát pedig tartsuk kéznél – legjobb helye van a hűtőn -, hogy ha maga alá gyűrne a sok önutáló gondolat, akkor legyen mihez nyúlni és azonnal elindítani az elterelő hadműveletet.
