Ha létezne egy általános recept arra, hogyan kell egy tehetséges gyermekből sikeres felnőttet nevelni, már minden bizonnyal közkézen forogna, és egyetlen talentum sem menne veszendőbe a világon. De ilyen nincs, és mi sem tudunk minden szülő számára érvényes válaszokat adni ebben a témában. Azt viszont megtehetjük, hogy utánajárunk, mi ma a tudományos körökben általánosan elfogadott álláspont a tehetséggondozás és a sikerre nevelés bizonyos kérdéseiben.
A boldog gyermekekből nagyobb arányban válnak sikeres felnőttek. Nem kell mindenáron teljesítményekre hajszolni őket, főleg nem iskoláskor előtt (Fotó: profimedia.hu)
Mitől lesz sikeres a gyermekem? – boldogságot adj, ne sikert követelj
Az első, amit megtehetsz a gyermeked sikeréért, hogy átfogalmazod magadban a kérdést így: mit tegyek azért, hogy boldog legyen a gyermekem, ha majd felnő? Aki elé ugyanis már kisgyermek kortól fogva az eredményességet állítják legfőbb mérceként, az a szakértők szerint szorongó, kompenzáló, önmagával szemben agresszív felnőtté cseperedik. Lehet, hogy sikereket ér el az életben, lehet, hogy nem, de az biztos, hogy boldog nem lesz. Ellenben a boldog gyermekekből sokkal nagyobb arányban válik sikeres felnőtt a tudományos statisztikák szerint. Mindenekelőtt tehát boldog gyermeket akarj – már csak azért is, mert ezzel megalapozod a gyermeked sikerességét is.
Mitől boldog a gyermek? – Figyelj rá, és szeresd
Egy gyermek boldogsága mindenekelőtt attól a szeretettől, figyelemtől és biztonságtól függ, amit a szüleitől és a körülötte élő emberektől kap. Minél több és „jobb minőségű” jut ezekből a gyermeknek a kezdetektől fogva, annál kiegyensúlyozottabb, erősebb, önbizalommal telibb és boldogabb lesz. Ez talán közhelynek tűnik, de mégis nagy igazság, és ezt a gyermekek lelki, szellemi és testi fejlődésével foglalkozó tudósok egybehangzóan meg is erősítik. A téma jeles művelői általában azt is hozzáteszik, hogy a boldog gyermekek sokkal jobban ki tudják bontakoztatni a bennük rejlő képességeket, és jobban kamatoztatják őket felnőtt életükben.
Hogyan fejlesszem a gyermekem képességeit? – Engedd játszani
A tehetség fejlesztésének sok módja van. Ezek közül a legfontosabb talán a spontán és önfeledt játék. A játékok varázslatos világában ugyanis erőlködés nélkül sajátítanak el a gyermekek számos rendkívül fontos fizikai és lelki készséget valamint konkrét tárgyi ismereteket is. A játék által ügyesedik és finomodik a kezük és a lelkük, fejlődik nyelvi készségük és értelmük, csiszolódik fantáziájuk, és kreativitásuk. Olyan fontosnak találják a szakemberek a korai években a játékot, hogy minden más fejlesztő módszer elé helyezik. Dr. Vekerdy Tamás pszichológus például számos alkalommal hangsúlyozta, hogy az első 6-7 évben csak játék kell az egészséges szellemi és lelki gyarapodáshoz, célirányos tanításra és tanulásra pedig semmi szükség. A közkedvelt pedagógus egyenesen az állította, hogy a túl korai taníttatásból fakadó nyomasztó teljesítménykényszer kifejezetten ártalmas ilyen korban, és hosszú távon egyértelműen hátránya származik belőle a gyermeknek. Elég tehát elkezdeni az oktatást akkor, ha a gyermek már elérte az iskoláskort.
Mégis, a teljesítményorientált világunkból érkező nyomásnak engedve sokan már óvodáskorban különféle képzések alá vetik a gyermeküket abban a reményben, hogy így lépéselőnyhöz jut a társaival szemben. Ám ha kompetitív szempontból nézzük, a gyermek „versenyképességének” nem ez használ igazán, hanem az, ha iskolás koráig különórák helyett a szabad játékba fektetheti energiáit, és 6-7 éves kora után is minél több lehetősége marad a spontán játékra. A szülő tehát akkor tesz jót, ha az erejét és figyelmét arra fordítja, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsa a szabad játékhoz.
Mik a legjobb fejlesztő játékok? – A kevesebb itt is több!
Amikor ezen a kérdésen őrlődsz a játékboltban, gondolj arra, hogy a gyerekek elképesztően találékonyak és ötletesek, és egy fadarabbal is képesek úgy játszani, mintha az űrhajó lenne. 10 perccel később ugyanaz a fadarab már egy toronyház vagy híd, esetleg őrt álló katona a kezükben. A gyerekpszichológusok azt tapasztalták, hogy minél kevésbé specifikus egy játékszer, annál több lehetőséget kínál a gyermeknek, hogy mozgósítsa és „tornáztassa” a leleményességet és fantáziáját, míg a konkrét funkcióra készült játékok – például egy betonkeverő autó vagy egy mini fésülködő asztalka – korlátok közé szorítják a képzelőerejét.
Az egyszerűbb tehát több és jobb ebben az esetben is. Egy különös alakú fadarab, egy csokitojásból elővarázsolt összerakható játékfigura, néhány színes, káprázatosan csillogó üveggolyó, egy doboznyi színes építőkocka vagy a bármivé formálható gyurma fejleszti tehát leghatásosabban a gyermek kreativitását, képzelőerejét és alkotókedvét. Vagyis pont azokat a készségeket, amikre nagy szüksége lesz ahhoz, hogy sikereket érhessen el egy olyan világban, amelyben az emberek az életük jelentős részét már a virtuális valóságban töltik.
Korunk gyermekei – hol a helye a virtuális játékoknak?
Ez egy nagyon fogós kérdés, hiszen a 21. század technológiájával, a virtuális valósággal és a digitális kütyükkel korábban soha nem találkozott az emberiség, így egészen egyszerűen nincs semmilyen múltbeli tapasztalat, amire támaszkodhatnának a kutatók a megválaszolásakor. Egy dolog biztos: ez a technológiai környezet megkerülhetetlen, a gyermekünk ebben fog élni, mégpedig igen szoros kapcsolatban a kütyükkel. Ezért a legjobb, ha idejében megtanítjuk, hogyan bánjon velük.
A virtuális játékoknak ma már teljes értékű helyük van a gyerekek nevelésében, de nem váltják ki a hagyományos, analóg játékokat (Fotó: profimedia.hu)
Ahogy korábban már volt róla szó, a legegyszerűbb „analóg” játékok a leghatékonyabb fejlesztők is egyben. A digitális világra pedig azok készítik fel a legjobban a gyermeket, amelyek ötvözik a virtualitást és a kézzel fogható valóságot. Szerencsére bőven akadnak ilyen kombinált játékszerek minden korosztálynak. Itt van például a generációk óta népszerű és közismert csokoládé meglepetés-tojás, amely ma már nem csak egy valós, fizikai játékot rejt a belsejében, hanem egy „kódot” is, amely nem más, mint egy kulcs a játékhoz tartozó okostelefon apphoz, (melyet a gyártó az Oxfordi egyetemmel közösen fejlesztett ki), és ezen keresztül a virtuális valósághoz. Ha a gyártó applikációját letöltjük telefonra vagy tabletre és a termékben található játék tájékoztatóján található képet beolvassuk, a fizikai játék avatárja megjelenik az appban, így egyszerre játszhatunk vele a valóságban és a virtuális térben is. Az ilyen megoldások megtanítják a gyermeket arra, hogy a kétfajta valóság között mik a lényegi különbségek, és melyek az egyiknek és a másiknak a „játékszabályai”.
