Januárban még az újév lehetőségeit latolgattuk, utazási célokat nézegettünk, fürödtünk a programokban, a kulturális eseményekben, és eszünkbe sem jutott, hogy mindaz, amiket evidenciaként kezelünk, egyik napról a másikra megdőlhetnek, sőt, hamarosan a feje tetejére fog állni a megszokott világunk. Még akkor sem igazán gondoltunk arra, hogy ebből nagyobb baj is lehet, amikor egyre több és egyre nyugtalanítóbb hírek érkeztek egy bizonyos COVID-19 nevű betegségről, ami Kínában szedi az áldozatit.
A hírek arról is szóltak, hogy a betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus agresszívnek bizonyul, és a szélrózsa minden irányában terjed. Még akkor sem vettük magunkra a dolgot, amikor a megfékezésére a járvány feltételezett epicentrumát, a 11 milliós Vuhant gyakorlatilag elszigetelték a külvilágtól, és a lakosoknak is otthon kellett maradniuk.
Az események innentől kezdve bepörögtek, a járványt ugyanis nem sikerült lokalizálni, az egészségügy új kihívások elé került, világszerte emberek ezrei haltak meg naponta. Az országok vezetői karantént rendeltek el, a legnagyobb metropoliszok utcái, repterei is kiürültek, a koronavírus-járvány pedig hatalmas változásokat hozott az életünkbe.
Jelenleg a második hullámmal küzdünk, kijárási tilalom alatt éljük a mindennapjainkat, és borítékolható, hogy az ünnepek sem a megszokott módon fognak zajlani. Sok helyen nagyobb családi összejövetelek nélkül, Zoom, és Skype hívásokban hangzanak majd el a köszöntők, és valószínűleg ölelés, puszi nélkül adjuk át egymásnak az ajándékokat.
Hosszan lehetne sorolni, hogy a koronavírus-járvány mennyi megugrani való akadályt gördített elénk, vagy hogy miket vett el tőlünk, ugyanakkor azt sem állíthatjuk, hogy 2020-nak nem voltak jó pillanatai, vagy hogy a járványnak nem voltak pozitív hozadékai. Mert akadtak azért jócskán előremutató változások is, mutatjuk, mikre gondolunk:
1.) Állatvédelem terén például történtek előrelépések
- Kínában, (ahonnan ugye elindult a koronavírus-járvány) betiltották az emberi fogyasztásra szánt vadon élő állatok tenyésztését és kereskedelmét. A járvány kitörése után nem sokkal karantén alá vonták vagy bezárták azokat a farmokat is, ahol vadállatokat tenyésztettek élelmezési célra. Eddig körülbelül 20 ezer ilyen hely szűnt meg, ahol pávákat, cibetmacskákat, sülöket, struccokat és vadludakat neveltek.
- Az állatvédők több éve küzdenek azért, hogy betiltsák a vadállatok cirkuszi szerepeltetését, és ez idén végre megvalósult Franciaországban.
- Kenyában az oroszlánállomány 25 százalékkal nőtt a 2010-es számhoz képest. További jó hír, hogy több mint 140 elefánt született az Amboseli Nemzeti Parkban, hat orangutánbaba pedig a Borneo Lamandau Vadrezervátumában.
Tigrisek és oroszlánok a Moszkvai Városi Nagycirkuszban (Fotó: Vyacheslav ProkofyevTASS via Getty Images)
2.) Végre elkezdtük értékelni mások munkáját
A járvány alatt fókuszba kerültek az egészségügyi dolgozók és azok a hétköznapi hősök, akik a koronavírus-járvány alatt az életüket kockáztatva vették fel a napi munkát.
Ők voltak a teherautó-sofőrök, az élelmiszerboltosok, a mezőgazdasági dolgozók, a futárok és még sorolhatnánk azokat a dolgozókat, akiknek a munkája nélkül az országok gazdasága összeomlott volna.
Látva küzdelmüket, megtanultuk értékelni az ápolók, háziorvosok, orvosok, egyszóval az egészségügyi dolgozók önzetlen elkötelezettségét, akik sokszor nehéz munkakörülmények között, az életüket kockáztatva mentik a másokét. Világszerte milliók ünnepelték őket, esténként egész lakótelepek énekeltek, tapsoltak és gyújtottak fényt azért, hogy megköszönjék emberfeletti munkájukat.
Mindemellett elkezdtünk jobban odafigyelni egymásra, a pandémia alatt megmutatkozott, mennyire fontos a társadalmi összetartás, és ha kell, mennyi mindenben tudunk egymásnak segíteni.
3.) Felértékelődött a helyi áru és a belföldi turizmus
Végre több figyelmet kapnak a helyi vállalkozások és termelők, nemcsak itthon, hanem szerte a világon. Az elmúlt hónapokban egyértelművé vált, mennyire fontos, hogy rendkívüli körülmények között is biztosított legyen az élelmiszer-ellátásunk, és hogy biztonságosabb, ellenőrizhetőbb, itthon megtermelt áruhoz juthassunk hozzá.
Az utazási korlátok, a határzárak miatt az emberek elkezdték felfedezni a saját országukat, mi magyarok legalábbis biztos, hogy többet utaztunk idén belföldön, és fedeztük fel Magyarország eldugottabb részeit.
4.) A pandémia többévnyi fejlődést hozott a digitalizációban
Mióta a koronavírus az életünk része, azóta a személyes interakciókat felváltották a virtuális találkozások, legyen szó baráti találkozásokról, üzleti meetingekről, tanulásról vagy családi megbeszélésekről. Vagyis az elmúlt hónapokban mindenkinek fel kellett kötni a gatyát, már ami a digitalizációt illeti, és sok cég most hozta be a többéves lemaradását ezen a téren.
Az amerikai Twilio cég által végzett kutatásból kiderült, hogy a cégek 79 százaléka növelte a digitális transzformációra szánt keretét válaszul a globális fogyasztói mintákra, és a kutatásból az is látszik, hogy a COVID-19 a digitális transzformáció folyamatát hat évvel vetette előre. A járványra való reakcióként a cégek egyharmada kezdett el elő chates platformokat, vagy interaktív telefonközpontokat bevezetni, és a cégek több, mint fele vezetett be teljesen új kommunikációs csatornákat. A pandémia alatt a vásárlások nagy része áttevődött az online térbe, és egyre több üzlet nyitotta meg a webshopját.
Sokat fejlődött a digitális kommunikáció (Fotó: Getty Images)
5.) Talán végre rájöttünk, nem vagyunk mindenhatók!
A járványhelyzet rámutatott, mennyire sérülékeny a civilizációnk, hogy mi emberek sem vagyunk mindenhatók, és főleg nem sérthetetlenek. Egyes szakemberek szerint az emberek indokolatlan magabiztossága most egy kicsit helyrebillent, és talán a jövőben óvatosabban, megfontoltabban fogunk élni.
Korábban például eszünkbe se jutott, hogy eljöhet a nap, amikor hónapokig nem találkozhatunk a szeretteinkkel, nem ölelhetjük meg az édesanyánkat, vagy nem látogathatjuk meg a beteg hozzátartozóinkat a kórházban. Ma már tudjuk, ezek bizony a mindennapjaink problémái lehetnek, vagyis a koronavírus kemény leckét adott az emberi kapcsolatok terén is:
az utóbbi hónapok eseményi nyomán egyértelműen felértékelődtek a személyes találkozások, és az együtt eltöltött minőségi idő iránti igény.
6.) Amerika történelmet írt
A koronavírus persze a politikában is éreztette a hatását. Február közepén még szárnyaltak az amerikai közvélemény-kutatási eredmények, Donald Trump javára, amikor megjelent a COVID-19.
A kampányfőnök figyelmeztette Trumpont ennek veszélyére, aki egy fültanú szerint visszakérdezett a maga finom módján:
„Mi köze van ennek a ki…tt vírusnak az én újraválasztásomhoz?”
Donald Trump amerikai elnök a Fehér ház erkélyén, miután visszatért hivatalába, háromnapos kórházi megfigyelése után (Fotó: Win McNamee/Getty Images)
Riválisa, Joe Biden ezt másként gondolta, és az elnökkel ellentétben komolyan vette a vírust: elkezdett maszkot viselni, lemondta a nagy nyilvános eseményeket, és úgy igazította kampányát, hogy azzal ne sodorja veszélybe az embereket. Nem úgy, mint Trump, aki a pandémia kellős közepén tartott nagygyűléseket, és ez már nem csak az ellenzőinek, hanem még a saját szövetségeseinek is szúrta a szemét. Végül a koronavírusnak nagyon is sok köze lett ahhoz, hogy az amerikai elnök megbukott, a kegyelemdöfést lényegében az adta, amikor október 2-án kiderült:
az elnök, a járványveszély megrögzött tagadója, elkapta a vírust.
A többit már történelem, Joe Biden lett az USA új elnöke, és vele együtt az amerikaiak megkapták az első női, az első fekete és az első ázsiai-amerikai alelnöküket Kamala Harris személyében.
7.) Változások egy tragédia nyomán…
Még egy kicsit Amerikánál maradva, az egyik legszörnyűbb rendőrségi brutalitásról szóló videó, amelyen a fekete George Floyd-ot megölik, megrázta az egész világot. Halála Amerikában óriási indulatokat szított, tüntetések sorához, majd számos városban és a fővárosban reformok kezdetéhez vezetett. Brutális halála, úgy tűnik, nem történt hiába.
8.) Amíg a lakásunkban vártunk, addig kicsit fellélegzett a Föld…
Annak köszönhetően, amikor még ha nem is egyszerre, de a világ legtöbb országában kijárási korlátozások, tilalmak léptek életben, és eltűntek az utakról az autók, a levegőből a két percenként le és felszálló gépek, leálltak a nagy gyárak, mindennek következményeként pedig drasztikusan csökkent a szén-dioxid-kibocsátás.
Párizs üres utcái, a márciusi kijárási korlátozás alatt (Fotó: Edward Berthelot/Getty Images)
A korlátozások csúcspontján átlagosan 26 százalékkal csökkent az egyes országok karbonkibocsátása, de persze az a jövő kérdése, hogy a járvány elmúltával történik-e bármilyen strukturális változás a világ energiafelhasználásában.
9.) Reneszánszát élik az autósmozik, többet járunk a természetbe, és többet is mozgunk
A Covid-19 miatt nehézkessé, vagy egyszerűen lehetetlenné vált a mozikat látogatni, így egyfajta alternatívaként jó pár országban újjáéledtek a korábban nagyon népszerűnek számító autós mozik, ahol egymástól biztonságos távolságban lehet filmet nézni, ráadásul a szabad ég alatt. Írországban például nagyon bevált a retro-opció.
Egy kicsit hazai vizekre evezve, a statisztikák azt is mutatják, hogy sokkal kevesebbet mozogtak a magyarok a karantén idején, mint előtte. A korlátozások alatt azonban volt idejük sütni-főzni, és egészségtudatosabban kezdtek el táplálkozni — olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a TÉT Platform és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara közös reprezentatív kutatásában. És ha már a szabad ég is szóba jött, az egyéb programok híján, illetve a bezártság miatt, egyre többen keresték/keresik fel hétvégente a természetet, az eldugottabb vidéki falvakat, túraútvonalakat, kiránduló és tanösvényeket.
10.) 2020 a home office éve lett
Míg egyes helyeken már rég felismerték, hogy az otthonról dolgozás és a távmunka nagyon hatékony tud lenni, addig sok országban, mint például nálunk is, a koronavírus-járvány hozta el sok cég számára a felismerést, hogy a home office tényleg működik.
Megdőlt a régi tévhit, miszerint aki otthonról melózik, az nem dolgozik rendesen. Sőt az is kiderült, hogy a cégek egy rakás költséget meg tudnak spórolni vele, nem szükséges például hatalmas székházakat építeni, és azzal csökkenteni a munkavállalók idejét, hogy reggel és délután hosszas ingázásra kényszerítik őket. Valljuk be, még ha időnként szükséges is a személyes jelenlét a munkahelyen, az irodai munkakörök nagy részében a mindennapos ingázás felesleges időpocsékolás.
Mivel az otthonról dolgozás sok cégben jól működött, nagy valószínűséggel a home office a járvány után is velünk marad. A Microsoft, az Infosys és a Twitter már most állandóvá tette az alkalmazottaik számára a távmunka lehetőségét, a Google, vagy a Facebook pedig az év végéig biztos otthonról dolgoztatják az alkalmazottaikat.
Forrás: Washington Post, IB4UD, Condé Nast Traveller, LISTVERSE, Politico
