Vakcina kisokos: Ezek a Janssen vakcina mellékhatásai

Az AstraZeneca és a Szputnyik V mellett a Magyarországon használt koronavírus védőoltások közül még a Janssen vakcina tartozik a vektorvakcinák közé. Cikksorozatunkban összeszedjük, miket tudunk az engedélyezett vakcinák hatékonyságáról és mellékhatásairól.

nlc

2021. Június 09.

A Janssen vakcina (hivatalos nevén: COVID-19 Vaccine Janssen) 2021. február 27-én kapta meg az USA gyógyszerügyi hatósága, az FDA használati engedélyét, ezzel pedig ez volt a Pfizer és a Moderna után a harmadik vakcina, amivel oltani kezdtek az országban. Nem sokkal később, márciusban már az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA is hozzájárult a Johnson & Johnson vállalat egydózisú vakcinájának európai használatához, de az első adagokat a kontinensre csak némileg később, áprilisban kezdték szállítani, és alig érkezett meg belőle az első adag, máris fel kellett függeszteni a használatát a vérrögképződés lehetőségének kivizsgálása miatt. Ez viszonylag gyorsan megtörtént, a vakcinát a hatóságok biztonságosnak találták, és újra elkezdték használni őket. A Janssen a világon az első olyan koronavírus-vakcina, amelyből nem szükséges ismétlő oltást beadni.

Hogyan működik a Janssen vakcina?

A Moderna és a Pfizer vakcinájával ellentétben a Janssen nem mRNS vakcina, hanem vektorvakcina, emiatt pedig leginkább az AstraZeneca és a Szputnyik V védőoltásokra hasonlít. A vektorvakcina azt jelenti, hogy a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént egy módosított, szaporodásra nem képes vírusba, más néven vektorvírusba ültetve juttatják a szervezetünkbe. Ezután az immunrendszerünk fellép a vektorvírus ellen, vagyis immunválaszt vált ki, megtanítva ezzel az immunrendszert a koronavírus elleni védekezésre, hogy a következő alkalommal rögtön tudja, mi a teendő. A legfőbb különbséget az jelenti, hogy míg az AstraZeneca és a Szputnyik V esetében ismétlő oltást is szükséges beadni, a Janssent használva elég egyetlen oltás is ahhoz, hogy védelmet biztosítson az oltott személynek az oltást követő tizennegyedik nap után.

Fotó: nlc illusztráció

Mennyire hatékony?

A klinikai tesztek alapján a Johnson & Johnson vállalat Janssen vakcinája a betegség kialakulása ellen 66-67 százalékos hatékonyságúnak bizonyult, a súlyos megbetegedés kialakulását pedig a beadása után két héttel 77 százalékos valószínűséggel, négy hét után pedig 85 százalékos eséllyel akadályozza meg. Ezzel a Janssen az alacsonyabb hatékonyságú koronavírus vakcinák közé sorolható, ugyanakkor így is a már bőven elfogadhatónak számító 60 százalék feletti védelmet képes nyújtani. A védelem kialakulásához 14 napnak kell eltelnie az oltás beadása után. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Janssen vakcinát a többi, hazánkban használt vakcinánál jóval később tesztelték, ami abból a szempontból fontos, hogy akkor már ismertek voltak az olyan jóval fertőzőbb variánsok is, mint például a dél-afrikai, és az oltást hatékonyságát már ezekkel szemben is mérték a tesztek során, és így a számai már egyáltalán nem számítanak olyan rossznak.
Cserébe a valamivel alacsonyabb védettségi fokért, a Janssent csupán egyetlen alkalommal kell beadni, ami nagyon hasznossá teszi az olyan települések lakóinak esetében, akik távol élnek a kórházaktól, rendelőintézetektől és oltópontoknál. Nem véletlenül használják pont ezt a vakcinát a katonai oltóbuszok esetében.
A Janssen vakcinája krónikus betegségekben szenvedőknek is adható, ha nem áll fenn oltásra vonatkozó egyéb kontradikció. Minden esetben az oltóorvos dönt a vakcina alkalmazhatóságáról.
A Johnson & Johnson vakcináját nem használják várandósok esetében, és ha valaki gyereket szeretne vállalni, javallott a beadása után két hónapot várni a próbálkozással. A Janssent a 18 év alatti korosztály oltására sem használják.

Milyen mellékhatásokra számíthatunk?

A Janssen vakcinája esetében is hasonló mellékhatásokkal számolhatunk, mint a többi védőoltás esetében. Ilyen például az érzékenység, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, izomfájdalom, gyengeség, fejfájás, hányinger, rossz közérzet és a láz. A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer alkalmazható. A Johnson & Johnson vakcinája körül némi bizonytalanságot okozott, hogy több országban is felfüggesztették, mert a gyanú szerint – az AstraZeneca-hoz hasonlóan – vérrögképződést okozhat. A vizsgálat kiderítette, hogy ugyan ez valóban így van, de ennek az esélye a szakemberek szerint olyan csekély, hogy arra is nagyobb a sanszunk, hogy egy villám csapjon belénk. Később egy új vizsgálat után az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is megerősítette, hogy a Janssen vakcina biztonságos, és csak extrém ritka esetben fordulhat elő ilyen mellékhatás. Azt javasolják, hogy aki az oltás beadása utáni három hétben súlyos fejfájást, hasi fájdalmat, lábfájdalmat vagy légszomjat tapasztal, forduljon az orvosához.

Az nlc szerkesztősége buzdít mindenkit, hogy ha hívják, menjen és oltasson, fogadja el a vakcinát. A mellékhatások könnyed megfázásnak tűnhetnek a kórházi lélegeztetéshez képest. Ahogy azt rengeteg szakember megfogalmazta már: csak az oltással vethetünk véget a világszerte tomboló koronavírus-járványnak.