Haladunk a negyedik hullám sűrűjébe, a saját tapasztalatok pedig azt mutatják: egyre többen kezdenek újra szájmaszkokat hordani a tömegközlekedési eszközökön vagy az üzletekben, és egyre több olyan oktatási intézményről hallani, ahol kötelezővé teszik ezek viselését. Egy pécsi iskolában például azután döntöttek így, miután egy teljes osztály és két pedagógus is karanténba került.
Az adatok útvesztőjében
Magyarország kormánya még júliusban enyhített a maszkviselési szabályokon, ekkor eltörölték az általános kötelezettséget, ám néhány kivételtől eltekintve az egészségügyi intézményekben továbbra is viselni kell ilyen védőeszközöket. A közterületeken már ekkor sem kellett maszkot hordani, és miként arra számítani lehetett, megoszlottak a vélemények arról, hogy ismét szabad lett maszk nélkül sétálni az utcákon. Egyesek örültek, hogy végre megszabadulnak tőle, mások úgy gondolták, jól jön az még. Közben nőtt az oltottak száma, és a többi járványügyi adat is egyre kedvezőbben alakult, most viszont ott tartunk, hogy a beadott első és második oltások száma lassan kúszik csak felfelé, a fertőzöttségi adatok pedig ismét romlanak.
Tavaly az új esetek száma magasabb volt, mint most, de a kórházban kezeltek száma nagyjából ugyanakkora ütemben emelkedik. Tény, a helyzet egy év alatt sokat változott: elérhetőek lettek a koronavírus elleni vakcinák, amik (ezt fontos hangsúlyozni) nem akadályozzák meg teljes biztonsággal a megfertőződést, viszont az oltottak körében a súlyos megbetegedések és a halálozások száma jelentősen alacsonyabb. Mindeközben elterjedt a delta variáns, ami fertőzőbb és gyorsabban is terjed, mint az egy éve domináns változatok.
Felmerül a kérdés, hogy az, akit érdekelnek a napi adatok, az most az új helyzetnek megfelelően mire figyeljen? A fertőzöttek számára, vagy inkább arra, hogy mennyien szorulnak kórházi ellátásra, és hányan veszítik életüket? Rusvai Miklós virológus augusztusban még azt nyilatkozta, hogy a negyedik hullám küszöbén nem szabad a fertőzöttek számát „fetisizálni”, hiszen az oltottak is megfertőződhetnek, ám kevésbé betegedhetnek meg. Mindeközben nyilván sokakat érdekel az, hogy azok közül, akik kórházba kerülnek, hányan kaptak vakcinát, és mennyit, mikor és így tovább. A hivatalos közlés szerint beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és ez az arány már jó pár hete szerepel a napi tájékoztatókban. Mindeközben számolni kell azzal, hogy nem mindenki kerül be az adatok közé, aki fertőzött, mert nincsenek letesztelve. Igaz, aki ez nem tántorít el, és nagyon szeretné, az kiszámolhatja, hogy adott napon milyen arányban lettek pozitívak az elvégzett vizsgálatok. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly májusi ajánlása szerint ugye 5 százalék alatti értéknél ellenőrzés alatt van tartva a járvány.
Maszkolni vagy nem maszkolni, ez itt a kérdés
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben a napirend előtti felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy oltás alapú védekezést javasol folytatni a jövőben. Kijelentette, hogy maszkokkal és korlátozásokkal nem lehet legyőzni a vírust, csak az oltással. Hozzátette, hogy a harmadik hullámot is ezzel győztük le, a negyediket pedig ezzel tudjuk majd kordában tartani, majd hangsúlyozta, hogy ha elég ember be van oltva, nem kell visszatérni a zárásokhoz, a maszkhasználathoz, hanem a normális, jól megszokott életnél lehet maradni. Az oltás fontosságát hangsúlyozta néhány hete Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, aki azt mondta, a hatékonyabban terjedő vírusmutációk megjelenésével a maszknak egyre kevesebb lesz a védelmező ereje, és az esetleges félreértéseket tisztázandó később hangsúlyozta, ezzel nem azt mondta, hogy nem kell maszkot hordani.
Fotó: MTVA/Bizományosi/ Oláh Tibor
Mindeközben sok olyan véleményt lehetett hallani, hogy a maszkokat tényleg érdemes lenne visszahozni.
- A Magyar Orvosi Kamara már augusztus közepén azt javasolta, hogy zárt térben újra hordjunk maszkot, kiemelve mellette az oltás fontosságát.
- Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is közzétett nyár végén egy állásfoglalást, amiben többek között arról írt, hogy amint a járványhelyzet indokolttá teszi, érdemes lenne a védettségi igazolványt és a maszkviselést előírni a nagyobb tömeget vagy fokozottan érzékeny populációt fogadó, elsősorban zárt terű eseményeken.
- Később Kemenesi Gábor virológus ezt írta Facebook-oldalán. „Jelenleg önkéntes a maszkviselés, de ez nem jelenti, hogy tilos lenne. Tengernyi tudományos adat van rá, hogy működnek, ráadásul jól működnek. Én a tudománynak hiszek, ezért viselem, mindenki mást is erre biztatok”. Hozzátette, a maszk fontos és hatásos ellenszere a vírus terjedésének zárt térben, és leginkább rossz szellőzésű, sok ember által látogatott helyen a maszkot nemcsak az oltatlanoknak, hanem oltottaknak is ajánlja. „Az oltás kiválóan véd a súlyos megbetegedés ellen, ám hagy némi ablakot a vírus továbbadására, így oltottként is védjük a közösséget, egymást és részben magunkat is.”
- A minap pedig Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, orvos az ATV Start című műsorában maszkban jelent meg, és elmondta, szerinte a tömegközlekedésben és a zárt helyekben igenis indokolt lenne a maszkviselés, egyúttal hangsúlyozta, hogy mivel nincs elég mérés, nem látjuk, mennyire terjed a járvány, ráadásul az oltottság elrejti a vírushordozást, mert nem betegednek meg, ha megfertőződnek.
- A napokban Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője is megszólalt a témában. A Pécsi Egyetem videójában mondta el, hogy az átoltottság mellett a negyedik hullám leküzdésében fontos eszköz lehet például a távolságtartás és persze a maszkhasználat is.
- Boldogkői Zsolt virológus az RTL Klub Híradójában hangúlyozta a maszkviselés fontosságát: „Az emberek általában idegenekkel úgy találkoznak, hogy elhaladnak egymás mellett a járdán, a villamoson, a boltban. A korábbi variánsok ilyen esetekben nem fertőzték meg a másikat, a delta variáns viszont képes erre. Ha maszkot viselünk, akkor ennek az esélye lecsökken.” A csatorna az Emberi Erőforrások Minisztériumát is megkereste, ők válaszukban azt írták, az oltás a legerősebb védelem, nem a korlátozások, de természetesen aki szeretne maszkot hordani, nyugodtan megteheti.
És mi a helyzet más országokban? Izraelben ugye a nyáron nagyon rövid ideig tartott a maszkmentes élet, június 15-én oldották fel az ilyen jellegű korlátozásokat, majd néhány nappal később ismét szigorítottak, de Európában is nagyon sok helyen valamilyen formában előírt a maszkhasználat, Szlovákiában például zárt terekben már csak FFP2-es maszkkal lehet tartózkodni, Ausztria a napokban szigorított, és szeptember 15-től az élelmiszerboltokban, gyógyszertárakban és a tömegközlekedési eszközökön ismét kötelező az FFP2 maszk viselése, Hollandiában pedig ugyan néhány nappal ezelőtt a kormány újabb lazításokat jelentett be, de az arcmaszk viselése továbbra is kötelező marad a tömegközlekedési eszközökön, igaz, az iskolákban már nem szükséges viselni.
Egyébként (miként a Telex is írja) maga az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) is támogatja a maszkviselést, igen, még azoknak is, akik már oltakoztak. „A beoltottaknak is folytatniuk kéne az arcmaszk viselését, amikor zárt közterületen vannak vagy a tömegközlekedésnek olyan területén, ahol a közösségben terjed a Covid-19. A vakcina nagyon hatékony a súlyos betegség és a halál megelőzésében, de a beoltottak ettől még megfertőződhetnek és továbbadhatják a fertőzést. Az arcmaszk viselése csökkenti annak kockázatát, hogy ez megtörténjen.” Hasonló állásponton van az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC), miközben néhány hónappal ezelőtt azért még megengedőbbek voltak.
Ha valaki úgy dönt, hogy azokra hallgat, akik szerint érdemes most is bizonyos helyzetekben maszkot hordani, újabb válaszút elé érkezik, mégis milyen maszkot érdemes viselni. Bizonyos országokban ugye megvan szabva, hogy milyen típusú maszk az elfogadott, de nálunk még akkor sem voltak ilyen jellegű megkötések, amikor kötelező volt maszkot viselni. A járvány elején, amikor hiánycikknek számítottak a a sebészeti és az FFP-maszkok, a szövetből készült maszkok jó áthidaló megoldást jelentettek, már csak azért is, mert több szempontból is praktikusak, előnyük például, hogy moshatók és hogy akár otthon is el lehet készíteni. Volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy a duplamaszkozás lesz a jövő. Az elmúlt bő másfél évben természetesen több tanulmány készült arról, hogy maga a maszkviselés mennyire véd, illetve, hogy melyik típusú maszknak milyen a hatásossága, hány százalékkal csökkentik a fertőzés kockázatát. Ami biztos, bármilyen maszk jobb a semminél. Tegyük hozzá, ahhoz, hogy egy maszk hatásos legyen, természetesen tudni is kell azt viselni, és az a tapasztalat, hogy ez akkor sem ment mindenkinek, amikor kötelező volt hordani.
Kinek van igaza?
Ha csak a szájmaszkokat vesszük, sokszor nehéz volt eldönteni, mit is kellene tennünk, kinek kellene hinni, és ezt a fentiek is jól mutatják. Rengeteg tanács, javaslat és előírás született. A pandémia elején kérdés volt az, hogy kell-e maszkot hordani, hogy elég-e, ha csak a fertőzöttek hordják, vagy érdemes másoknak is, és hogy pontosan milyen típusú maszk a leghatásosabb. De egyéb fontos kérdésekben is voltak ellentmondások, az oltással kapcsolatos huzavonával könyveket lehetne megtölteni, és nyilvánvalóan nagyon bosszantó az, ha egy ilyen helyzetben még a szakértők sem értenek egyet, és folyamatosan változik minden csodálatos táptalajt teremtve a különböző tévhiteknek és összeesküvés-elméleteknek.
„Ez a vírus jól megmutatta, hogyan működik a világ: először arról szóltak a hírek, hogyan van egy kellemetlen vírus, majd villámgyorsan lettek vakcinák, de közben jöttek a hiedelmek, kell maszk, nem kell, árt, nem árt, melyik a jó, melyik használ, majd ugyanezen végigmentünk a vakcinákkal is. Ilyen a természete a hiedelmeknek, és ma már ha megnézzük, akkor sokkal okosabbak vagyunk, mint másfél évvel ezelőtt. Az a lényeg, hogy dolgok idővel megoldódnak, csak az ember türelmetlen. Ami régen más volt, hogy az emberek akkor a tradíciókra támaszkodtak, egy közösségnek valamiről volt véleménye, egy hiedelem, amit sok generáción keresztül megerősítettek. Ez a világ megszűnt, hozzá kell szokni, hogy minden labilis, minden átalakul” – nyilatkozta nemrég az nlc-nek Csányi Vilmos.
Ezekre a szavakra rímmel az is, amit Krekó Péter szociálpszichológus mondott a 24-nek arról, hogyan is működik a tudomány, aminek működését most folyamatában láthatjuk. „A tudományban az ismeretek soha nem betonbiztosak, nincsenek abszolút igazságok. Ráadásul éppen az az óriási előnye, hogy folyamatosan képes korrigálni önmagát.” Hozzátette, ezzel szemben állnak az orvosokkal, kutatókkal szemben támasztott elvárások, ami nem könnyíti meg senkinek sem a helyzetét. „A tudomány természetével szemben áll a közvélemény által támasztott elvárás a kutatók felé, hogy mondjanak valami biztosat, nyilatkozzanak, tájékoztassanak és jósoljanak. A közvélemény pedig nem szereti az ellentmondásokat.” Nyilvánvalóan az sem mindegy, hogy a szakemberek hogyan és mit kommunikálnak, és az sem segít, hogy nagyon sok országban – többek között Magyarországon is – a pandémia egy erősen átpolitizált jelenséggé vált.
