Magyar kutatók először igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt, még akkor is, ha maga az újszülött nem vesz részt az interakcióban. A felfedezés, amelyről a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be a kutatók, új perspektívát nyit a nyelv fejlődésének megismerésében.
Mint az ELTE keddi közleményben olvasható, a nyelvevolúció legtöbb elmélete szerint a nyelv elsajátításához születésünktől fogva a nyelv belső nyelvtani szabályrendszerére vagy pedig a nyelvi jelek szimbolikus, absztrakt természetére kell érzékenynek lennünk. Arra azonban egyik elmélet sem tér ki, hogy vajon velünk született-e az a képesség, hogy érzékelni tudjuk a kizárólag emberre jellemző kommunikációs információátadást.
Már az újszülöttek is felismerik az emberi kommunikációt, akkor is, ha ők nem vesznek részt benne (Fotó: Unsplash/Hollie Santos)
Forgács Bálint, az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszékének kutatója és munkatársai hétfőn megjelent tanulmányukban arra jutottak, hogy ez a képesség velünk született. „Azt már tudtuk, hogy az újszülöttek beszédre specializálódott agyterülete képes a beszédből »kivonni« a nyelvi szerkezetet. Feltételeztük, hogy az agyterület további titkokat tartogathat, ha több beszélő közti párbeszédeket mutatnak meg a kisbabáknak” – magyarázta Forgács Bálint.
A kísérletben a kutatók hangszórókon keresztül háromféle módon játszottak le szavakat újszülötteknek. Az egyik esetben két különböző hang ismételte váltakozva a szavakat, a másikban egy hang mondta ki ugyanazokat a szavakat, a harmadikban pedig két hang ugyanazokat a szavakat ismételgette vissza egymásnak. A bal frontotemporális régió (ideértve a Broca-területet) abban az esetben volt a legaktívabb, amikor különböző hangok ismételtek felváltva szavakat.
„Ez azt jelzi, hogy a nyelvi feldolgozást végző agyterületek már a születéskor aktívak, és nem kizárólag a nyelv struktúráját azonosítják, de a funkcionális nyelvhasználatra is érzékenyek” – magyarázta Gervain Judit, a Padovai Egyetem kutatója.
„Úgy tűnik, hogy ez a veleszületett rendszer az anya-csecsemő kettősön kívül eső, azaz harmadik felek közti információcserét, kommunikációt is érzékeli” – tette hozzá a kutató. „Az eredmények szerint tehát velünk született mechanizmusok révén lehetünk képesek az emberi kommunikáció beazonosítására, ami új perspektívát nyit a nyelvevolúcióra is” – összegezték az eredményeket. A beszámoló szerint az is újdonság, hogy a nyelvet nem csupán nyelvtani, strukturális jellegzetességei alapján fedezzük fel és tanuljuk meg, de használata, a beszélők és hallgatóság interakciós mintái alapján is.
„A kutatás elsőként mutat rá, hogy az újszülöttek nem csak azt képesek követni, ha valaki interakcióba lép velük, de azt is, ha a környezetükben lévő emberek egymással interakcióban vannak, akár úgy, hogy ők nem részvevői a kommunikációnak. Ez pedig azt mutatja, hogy az újszülöttek jóval érzékenyebbek a társas viszonyokra, mint korábban gondoltuk” – foglalták össze a vizsgálat eredményeit.
(MTI)
