Ugyan az idei nyáron még nem volt igazán nagy, tartós kánikula, számíthatunk rá, hogy lesz majd a későbbiekben hőségriadó. De reménykedjünk abban, hogy ez az év nem dönt majd rekordokat a 2021-es évvel szemben, a tavaly július ugyanis 1901 óta a legmelegebb volt, vagyis egy 120 éves rekordot sikerült túlszárnyalni, ahogyan ez volt egyúttal 1901 óta az egyik legszárazabb év is. És ugyan az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy 2021 kiérdemelte „az elmúlt évtized leghűvösebb éve Magyarországon” címet is, a kilátásaink a szakértők szerint mindenesetre nem túl jók, egy tanulmányban azt írták, hogy
a nyolcvanas évek óta megháromszorozódott azoknak a napoknak a száma, amikor az emberek ki vannak téve a szélsőséges hőmérsékletnek és páratartalomnak, ami a világ lakosságának egynegyedét, a városlakókat érinti, és egyes kutatók szerint a legújabb generáció hétszer több hőhullámot fog megtapasztalni, mint az idősebbek.
A hosszan tartó magas hőmérséklet pedig több mint egyszerű kellemetlenség, megterheli az egészséges szervezetet is, de különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők. A hőség minden évben nagyon sok ember életét követeli, egy hazai elemzés szerint a hőségnapokon átlagosan 15 százalékkal növekszik az elhalálozások száma, de vannak olyan évek, amikor harminc százalékkal többen hunynak el. Nem véletlenül adnak ki mindig figyelmeztetést, ha kánikulára lehet számítani. Mint ismeretes, a hőségriasztásnak három fokozata van:
- elsőfokú figyelmeztetést adnak ki abban az esetben, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot,
- másodfokú figyelmeztetést adnak ki akkor, ha az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25°C-ot,
- a harmadik fok pedig akkor következik, amikor várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.
Hőségriadó esetén a hatóságok különböző tanácsokkal is ellátják a lakosságot, hiszen mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy átvészeljük a kánikulai napokat, és azok számára is rengeteg lehetőség van, akiknek fontos a környezetbarát életmód. A Levegő Munkacsoport készített is egy listát azokról a módszerekről, amelyekkel elviselhetőbbek lesznek ezek a napok magunk és a környezetünk számára.
Fotó: Getty Images
1. Árnyékolás
Az USA Energiaügyi Minisztériumának adatai szerint a különféle napvédők és -ellenzők hatásfoka viszonylag magas: egy délre néző ablaknál akár 65, egy nyugatra nézőnél 77 százalékkal is csökkenhet a hőnyereség egy forró nyári napon. Ha mást nem, egy sima rolettát mindenképpen érdemes az ablakra beszerezni, de komolyabb eredményt lehet elérni egy fa- vagy műanyagredőnnyel, spalettával vagy reluxával. A még hűvösebb kert elérése érdekében is szükség van árnyékolásra: a célra tökéletes egy kerti napernyő vagy akár egy egyszerű textília, amit a székek vagy az asztal fölé lehet feszíteni.
2. Hőszigetelés
Ha csökkenteni szeretnénk a lakásunkra és irodánkra fordított kiadásainkat, először az energiafelhasználást kell visszafognunk. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha télen kevesebb ideig kapcsoljuk be, illetve alacsonyabb hőfokra állítjuk a radiátort vagy a kazánt, nyáron pedig kevesebb ideig, vagy akár egyáltalán nem működik a klíma. Egy kellően szigetelt lakás átlagos hőmérséklete legalább 5-7 fokkal hűvösebb, mint a szigeteletlen társaié. Ha költséghatékony megoldást keresünk, helyezzünk az ablakra szigetelőfóliát vagy öntapadós ablaktömítést.
3. A színek is számítanak
Erre talán sokan nem gondolnak, de nagyon is számít, hogy milyen színű a ház fala, illetve a tető. Minél világosabb a felület, annál erősebben tükrözi vissza a sugárzást. Ha tehetjük, fessük világosabb színűre – lehetőleg fehérre – a ház falát, tetejét, nagymértékben csökkentve ezzel az épület felmelegedését.
4. A spórolás is segít
Érdemes kikapcsolni az elektromos eszközöket. Nem is gondolnánk, de ezek több fokkal is növelhetik a benti hőmérsékletet. Érdemes a régebbi, még éjjel-nappal bedugott és csatlakoztatott töltőket is kihúzni, ha éppen nincs rájuk szükség. Áramtalanítsuk a készenléti üzemmódban lévő eszközöket, vagy ha nincs kedvünk ki-be húzogatni ezeket, szerezzünk be egy billenőkapcsolós-, vagy egy okos konnektort, melyet szabályozni is lehet. Nappal ne használjunk hőt termelő eszközt: ne menjen feleslegesen a laptop, a tévé, a villany vagy a sütő.
5. A kert legyen a növényeké
Minél zöldebb egy kert, annál hűvösebb érzést biztosít számunkra a meleg nyári hónapokban. Járólapok helyett füvesítsük be a kertet, ültessünk bokrokat, futónövényeket és fákat. A növények nemcsak az árnyékolásukkal képesek lehűteni a környezetüket: mivel a talajból felvett vizet folyamatosan párologtatják, így a levegőt is hűtik. A párolgás egy endoterm folyamat, vagyis hőfelvétellel jár, így lesznek képesek a növények a hőelvonásra. Ráadásul a növények a levegőből kivont szén-dioxidból megkötik a szenet, ezáltal csökkentve otthonunk karbonlábnyomát.
6. Több fa, kellemesebb klíma
Ha faültetés mellett döntünk, vegyük figyelembe, hogy nem egyik nyárról a másikra nő ki. Amellett, hogy a lombhullató fák beengedik a napsütést télen, nyáron kellemes (és nagy felületű) árnyékot képesek biztosítani számunkra. Ha valami finom gyümölcsfát választunk, még a termését is élvezhetjük, megéri előre gondolkodni.
Fotó: Getty Images
7. A vadszőlő is jó döntés
A vadszőlő nemcsak árnyékot nyújt, de még szigetel is, így képes a ház falait hűvösen tartani. Ha termést is szeretnénk, az Izabella szőlőfajta remek választás, mivel az íze és illata finom, erős és édes, rendkívül gyorsan növő fajta. A vadszőlő kúszó, gyorsan növő növény és meglepően jó zajszigetelő is. A falak befuttatása vadszőlővel akár 50 százalékkal is csökkentheti lakásunk napi hőmérséklet-ingadozását, illetve ha attól félünk, hogy kárt okozhat a növény az épületben, a fal mellé inkább állítsunk apácarácsot.
8. Zöldtetők és a tetőkertek
Ezek telepíthetők kisebb és nagyobb lakóházra, irodaházra, kereskedelmi létesítményre, gyárépületre, de még akár egy jármű tetejére is. A vastag talajrétegük is segít a tető alatti levegő hűtésében, illetve különleges díszkertek segítik a friss és szennyezettség-mentes légkör előállítását, emellett a szálló port is megkötik, sőt, rovarbarát zöldfelületként szolgálnak.
9. Növények a belső terekben
Nemrég eljött a szobanövények reneszánsza, egyre többen vannak, akik igazi kis lakásdzsungelt hoztak létre otthonukban és ezt nagyon jól tették, mert ezekre a növényekre nemcsak jó ránézni, de a megfelelő helyre rakva árnyékolnak is, illetve párolgásukkal hűtik a levegőt. A páfrány az egyik legjobb párásító növény, az Aloe vera pedig nemcsak a szobát képes hűvösen tartani, de hatékonyan frissíti környezetünket is. Érdemes beszerezni anyósnyelvet is, ami szintén segít abban, hogy kellemes legyen az otthoni hőmérséklet.
10. Komposztálás
Ha tehetjük, készítsünk komposztot a kertünkben! Ez nagyon lényeges a kert nedvességtartó képessége szempontjából. A talajt márpedig érdemes nedvesen tartani, hiszen így hűti az otthonodat, emellett életerőt ad a fáknak és más növényeknek, amelyek beárnyékolják az épületet.
