Szép kertek

Komposztálás felsőfokon

A látszólag rejtélyes komposztálás nem más, mint irányított természetes folyamat, amely során a szerves hulladékok elbomlanak. Sok könyvet és cikket írtak már a témában arról, hogy hogyan tároljuk, miből hány százalékot tegyünk bele, mikor és hogyan forgassuk, de ne engedd, hogy a technikai információk dömpingje elbátortalanítson. Egy kis odafigyeléssel egyszerűen nem csinálhatod rosszul, hiszen a mindenütt jelen lévő gombák, baktériumok, mikroorganizmusok és rovarok gondoskodnak arról, hogy ez a folyamat végbemenjen, így a munka nagy részét a természet végzi el helyettünk.
Komposztálás felsőfokon

Kertészkedj okosan!

A gondosan rendbe rakott kertedben sokszor okozhat fejtörést, hogy mihez kezdjél a kupacokban éktelenkedő növényi nyesedékkel. Komposztálj! A komposztálásnak egyik nagy előnye, hogy környezetkímélő módon csökkenthetjük a kertben és a háztartásban képződő hulladékot, és az ebben felhalmozódott értékes tápanyagokat nem hagyjuk veszendőbe menni. Nemcsak az elszállítandó szemét lesz kevesebb, de elkerüljük a sokszor költséges elszállíttatást, az égetéssel nem károsítjuk a természetet, és az sem mellékes, hogy nem kell megvásárolnunk a drága virágföldet a kertészetekből.

A komposzt tökéletes biokertészeti alapanyag, növeli a veteményes és virágágyások földjének tápanyagtartalmát, javítja a talaj szerkezetét, porhanyósítja, könnyebben megmunkálhatóvá téve azt, és növeli a nedvességmegtartó képességét, így még az öntözéssel is spórolhatunk. A komposztálás tehát megéri az erőfeszítést. Az egyetlen kihívás megfelelő és elegendő szerves anyagot találni ahhoz, hogy ezt a fekete aranyat saját magad előállítsd.

Komposztláda – hogyan, miből?

A tárolókonténert gazdaboltokban vagy barkácsáruházakban készen is megvásárolhatod, de akár magad is elkészítheted a komposztládát. Ha az utóbbira esett a választásod, akkor talán a legpraktikusabb megoldás az, ha a ház körül felgyűlt hulladék faanyagot használod fel erre a célra. A függőlegesen betonba ágyazott, konzerválószerrel kezelt faoszlopokat deszkázd körbe úgy, hogy a deszkák között 5 cm-nyi rés maradjon a megfelelő szellőzés érdekében. Azért, hogy a megérett komposzthoz hozzáférhess, a keret egyik oldalát levehetővé kell tenni. Ezt úgy is elérheted, hogy a tartóoszlopok két oldalához szegezett vékony lécekből csatornaszerű rést alakítasz ki, ebbe csúsztathatod be a keret egyik oldalát, így bármikor kiemelhető lesz. Deszka helyett használhatsz drótfonatot vagy ponthegesztett rácsot, amit a vázhoz drótozol, de a leggyorsabban és legolcsóbban úgy készíthetsz komposztládát, hogy négy raklapot kocka alakban egymáshoz illesztesz, és a sarkaknál ácskapoccsal vagy szegekkel rögzíted. Ha esetleg építkezésből megmaradt némi tégla vagy beton falazóelem, akkor ezeket is felhasználhatod az oldalfalak megépítésére. Habarcs nélkül, csak egyszerűen rakd egymásra az építőelemeket úgy, hogy fél téglányi rések maradjanak köztük a szellőztetés biztosítása miatt.

A komposztláda ideális mérete, amellyel a leggyorsabb eredményt érhetjük el 2 négyzetméteres alapterületű és 1,5 méter magas, de mindenképp vedd figyelembe azt, hogy mennyi hulladék képződik a birtokon.
A komposztládát a kert egy félreeső árnyékos részén helyezd el, ahol védve van a kiszáradástól. Vigyázz arra, hogy mindig földnedves legyen a hulladék, a forró és száraz nyári időszakokban az érésben levő anyagot néha esővízzel öntözd meg. A szabad talajfelszínre telepítsd, hiszen ez segíti a földigiliszták és egyéb talajlakó mikroorganizmusok felhúzódását és a jó vízelvezetést.

Mit tegyél és mit ne a komposztba

Ha elkészült a komposztálóedényed, kezdheted telepakolni. Mehet bele mindenféle kerti növényszármazék, és a konyhai hulladék egy részét is használhatod, például növényhéjakat, kávézaccot, tojáshéjat, teafiltert, romlott gyümölcsöket. Az aljára gallyakat, nyesedéket, fakérget helyezz, ezek biztosítják a levegőzést és a talajjal való laza érintkezést. Erre az alapra kezdd el rétegesen ráhelyezni a komposztanyagokat úgy, hogy az úgynevezett barna (magas széntartalmú) anyagok, azaz aprított ágak, fakéreg, a nitrogénben gazdag zöld anyagokkal (fűnyesedék, levelek, gyomok, növényi eredetű konyhai hulladék) váltakozzanak.

Komposztálás felsőfokon

Ne tömörítsd a halmot, mert ezzel meggátolod a korhadáshoz szükséges levegő behatolását.
Az ágakat és vastagabb növényi szárakat metszőollóval, szecskázóval aprítsd fel, mielőtt rádobod, és figyelj arra is, hogy beteg növények ne kerüljenek bele. A lekaszált füvet nagyobb mennyiségben csak más hulladékkal vegyítve tedd a komposztra, különben az ősszel összegereblyézett lombhoz hasonlóan nehezen bomlik le, mivel összetapad, befülled és korhadás helyett rothadásnak indul. Az oxigénhiány miatt az mikroorganizmusok elpusztulnak, így a humuszképződés leáll. Vigyázz arra, hogy csak olyan gyomokat dobj a komposzthalomra, amit még maghozatal előtt kikapáltál, különben a magok az ágyásaid földjébe kerülve jövőre sok bosszúságot okoznak majd.

Az állati eredetű hulladékok (hús, csontok, zsír, egész tojás és tejtermékek), macska vagy kutya ürülék, a megromlott ételmaradék betegségeket terjeszthetnek, kellemetlen szagokat áraszthatnak, és vonzzák a rágcsálókat. A növényevő állatok (tehén, juh, nyúl és csirke) trágyája viszont értékes, nagy nitrogéntartalmú adalékanyagnak számít, gyorsítja a lebomlást, tehát bátran keverheted a komposztodhoz. A hétvégi sütögetés után megmaradt fahamu is mehet rá, és kis mennyiségben fűrészport is szórhatsz bele. A gyorsabb eredmény érdekében a mikroorganizmusok szaporodását serkentő csalán és cickafark is kerüljön a rétegek közé. Dobhatsz bele kisebb mennyiségben natúr kartonpapírt, de színes papír, újságpapír jobb, ha nem kerül bele. A közhiedelemmel ellentétben a diólevél is komposztálható, de érdemes külön gyűjteni, mivel legalább kilenc hónapig tart, amíg a levelekben található növekedésgátló anyag lebomlik, és semmilyen káros hatással nem lesz növényeidre.

Akkor tudod, hogy érett, felhasználható komposztot állítottál elő, ha már porhanyós, színe sötétbarna, majdnem fekete, szaga pedig az erdei talajra emlékeztet. Ekkor már nem maradt más hátra, mint várni a tavaszt, hogy átrostálás után szétteríthesd a virágágyásaid felszínén. Sekélyen kapáld bele a talaj felső rétegébe, hogy a növények jól tudják hasznosítani.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése