A nyaralás áldott semmittevése vagy épp az aktív pihenés kimaxolása során úgy tűnik, éppen arról feledkezünk meg, ami nekünk a legjobb lenne. Erre utal a szallas.hu felmérése, amit utazóik körében végeztek napozási és fényvédőzési szokásaikkal kapcsolatban. Az eredmény több mint nyugtalanító.
A szallas.hu felméréséből kiderült, a nyaralók jó haramada még mindig több mint három órát tölt napozással minden nap, összességében pedig háromnegyedükre igaz, hogy legalább két-három órát sütkéreznek a napon. Ha mindez a reggeli, 9-10 óra közötti és délutáni, 16-17 óra utáni idősávban lenne, akkor is intenzív napsugárzásnak tennék ki bőrüket, ám a helyzet az, hogy a válaszadók egyharmada a déli órákban is bevallottan a napon tartózkodik, amikor a legerősebb az UV-sugárzás.
Hiába a bárhol elérhető UV-indexek riasztóan magas értékei, vagy az, hogy a 11-15 óra között ne napozz aranyszabály folyik a csapból is, a csokibarna bőr még mindig a jó nyaralás fokmérője, aminek érdekében az sem baj, ha picit lepirulunk, úgyis bebarnul másnapra, kenünk rá egy kis aloe verát és kész.
A helyzet azonban az, hogy nincs növényi kivonat, ami leállíthatná azokat a bőrkárosító folyamatokat, amiket beindít a napsugárzás. Amiatt pedig, hogy csak később jelentkeznek, hajlamosak vagyunk lebecsülni őket és kényelmesen abba hitbe ringatni magunkat, hogy ránk mindez nem vonatkozik.
Ráncok
Senki nem fog megráncosodni egy nyaralástól, ám jó ha tudjuk, a bőröregedés folyamata már jóval előbb beindul, mint annak látható eredményét megpillantjuk. Bőrünk kollagéntermelése már a húszas éveinktől lassan, de biztosan csökkenni kezd, ennek eredménye, hogy harmincas éveinkben jelentkeznek az első szarkalábak, apró kis betöretések a bőrön, amik negyven felett aztán egyre csak sokasodnak és mélyülnek.
Megöregeni persze természetes dolog, hasztalan lenne azt várni, hogy tükörsima bőrünk legyen idősebb korunkban, ám ráncaink döntő többségéről egyáltalán nem a genetika és szimplán a korunk tehet. A ráncok 80 százalékáért az UV-sugárzás felelős, minél többet napozunk, és tesszük azt a déli órákban, erős UV-sugárzásnál, kétes mennyiségű fényvédő használata mellett, annál biztosabbak lehetünk benne, hogy idő előtt és sokkal több ráncunk lesz.
Pigmentfoltok
A pigmentfoltokkal hasonló a helyzet. A szeplők nyáron nem véletlenül sokasodnak meg, sötétednek be, ha ifjú korunk nyarain többször leégtünk, lehámlott a bőrünk, nem véletlenek később a dekoltázson, karokon és bizony arcon is jelentkező foltok. És ha mindez nincs, akkor is jelentkezhetnek az első pigmentfoltok már harmincas éveinkben is, ha nem figyelünk a napozásra, a napon töltött idő mennyiségére.
A pigmentfoltokat eltüntetni problémás. Halványítani persze lehet őket, számtalan otthon használatos szérum és szépészeti kezelés létezik rá, ám nem lenne egyszerűbb (és olcsóbb) már eleve azért tenni, hogy elő se jöjjenek?
Illusztráció: Getty Images
Bőrrák
Vannak annál komolyabb problémák is a túl sok napozással, mint a pigmentfoltok vagy a ráncok. Míg ezek csak hiúságunkat bánthatják, a bőrrák halálos is lehet. Érdemes tudni, a napsugárzásnak való kitettség a legnagyobb ok a melanóma kialakulásában, különösen többszöri leégést követően. Egyszer-kétszer lepirulni egy nyáron talán nem tűnik soknak, de számoljuk csak ki, hány nyarat töltöttünk már el hasonlóképp?
Ahogyan az Európai Rákellenes Kódex írja, „ A gyakori leégések, különösen gyerekkorban és serdülőkorban, az élet későbbi szakaszában kialakuló bőrrák kockázatának jelentős növekedésével hozhatók összefüggésbe. … A bőrrák világszerte a leggyakoribb rákos megbetegedés a túlnyomórészt fehér bőrű népesség körében, előfordulása drámai mértékben megemelkedett az utóbbi évtizedekben. … ez az emelkedés leginkább a testből kevesebbet takaró ruházatot népszerűsítő divatirányzatoknak köszönhető, valamint az életmódban bekövetkezett azon változásnak, hogy megnőtt a szabadtéri tevékenységekkel töltött idő, a napozás népszerűvé válásának és a napbarnított bőr iránti vágynak, amihez hozzátartozik a mesterséges UV-források, például szoláriumok használata.”
Kevés naptej, alacsony SPF
A szallas.hu a fényvédő használati szokásukról is megkérdezte az oldalukon keresztül utazást lefoglalókat, az eredmények sajnos itt sem festenek túl rózsás képet. Hiába a rengeteg edukatív cikk a témában, még mindig van egy kemény mag (9 százaléka a nyaralóknak), akik valamilyen okból egyáltalán nem használnak naptejet nyaralás során. Körükben a tipikus válaszok jellemzők: vagy amiatt mert nem szoktak leégni, vagy azért, mert gyorsabban barnulnak fényvédő nélkül, esetleg teljesen feleslegesnek is tartják erre költeni.
Fordítva nézve persze megnyugtató, hogy a nyaralók 91 százaléka használ naptejet, ám közelebbről nézve az értékeket és kipillantva az általános tapasztalatokra, érdemes finomítani még a használati szokásokon.
Bármilyen ajánlást nézünk, nyaraláskor legalább SPF30-as fényvédelemmel bíró naptej javasolt, de még jobb, ha SPF50-es értékkel bír. Ennek oka egyrészt
- a nyáron jóval magasabb UV-érték,
- a tény, hogy több időt töltünk a szabadban,
- és az is, hogy általában jóval kevesebb naptejet használunk, mint ami a hatékony védelemhez szükséges.
A naptejekre ráírt UV-védelem ugyanis csak akkor teljesül, ha szabadon lévő bőrfelületünk minden négyzetcentijére 2 mg naptejet kenünk, ami egy átlagos felnőtt esetén ez 6 teáskanálnyi mennyiséget jelent az egész testre nézve. Ez kimondottan nagy mennyiség, aminél a legtöbben jóval kevesebbet kennek magunkra, ezért is fontos, hogy minél magasabb SPF értékű legyen a naptejünk: jusson is, maradjon is abból az UV-védelemből.
Egyszer felvinni pedig még a legalaposabb kenekedés mellett sem elég a naptejet. Mikor strandolunk, fürdünk, törölközünk, folyamatosan és azonnal kopni kezd rólunk még a legvízálóbb naptej is, ezért legalább kétóránként szükséges újrakenni minden kilátszó bőrfelületet. Emellett nemcsak kisgyerekek esetén lehet praktikus az UV-szűrős fürdőpólók viselése, a kalapok, a lenge, ám sűrű szövésű anyagból készült strandruházat, a napszemüveg.
Ahogyan az Európai Rákelenes Kódex is felhívja rá a figyelmet: A naptej nem arra való, hogy több időt tölthessünk el a napon, hanem hogy védjük magunkat a napnak való közvetlen kitettség ellen, amikor az elkerülhetetlen. … Ne maradjunk tovább a napon, mert azt gondoljuk, hogy a naptej véd bennünket, mert azzal lenullázzuk a bőrrák ellen nyert összes védelmet!
Két nyaralás között is ott az UVA
Hogy picit továbbmenjünk: fényvédelemre nemcsak a vízparton van szükség, és nemcsak a nyaralás hetében. A nap ugyanúgy süt, amikor a belvárosban sétálunk, amikor kiülünk az erkélyre, kertészkedünk, vagy a gyereket visszük el a játszótérre. Ügyeljünk magunk és családtagjaink fényvédelmére ekkor is: tavasztól őszig használjunk SPF50-es faktorszámú fényvédőt, ősztől tavaszig pedig egy SPF30-assal védjük bőrünket.
A “téli fényvédőzés” talán furcsa lehet, ám nagyon fontos, és ahogy a szallas.hu felméréséből kiderül, van hová fejlődnünk még e tekintetben. Mint kiderült, a válaszadók 16,2 százaléka egyáltalán nem használt arcra való fényvédőt, összességében pedig közel 90 százalékuk kizárólag nyáron védte arcbőrét, ha egyáltalán használt. Ez az adat több mint rémisztő, az UV-sugárzás ugyanis egy felhős, szürke őszi napon épp úgy jelen van, mint nyáron. Igaz, hogy az UV-index alacsonyabb, de sosem nulla. Mind a barnulásért (és napégésért) felelős UVB, mind a bőröregedésért, pigmentfoltokért, napallergiáért felelős UVA-sugárzásra igaz ez, azt pedig már csak félve említem, hogy az UVA sugarak jelentős része az ablaküvegen is gond nélkül átjut, hatásuk pedig elraktározódik, összeadódik, és egészen biztos, hogy előbb-utóbb jelentkezni fog.
Ezért fontos hangsúlyozni, hogy miközben dübörög az anti-aging piac, százezereket költenek botoxra, lézeres bőrszépítésre, tízezreket anti-aging csodakrémekre, retinolban fürdik mostanság a fél ország, addig az egész mit sem ér, ha a ráncok elleni leghatásosabb, legegyszerűbb és legolcsóbb alapterméket nem használjuk következetesen: a fényvédőt.
