Úgy tűnhet, hogy a manifesztáció valami új felfedezés, hiszen 2020 óta elárasztják a TikTokot és egyéb közösségi oldalakat az ezzel kapcsolatos videók, ám igazából már a 19. században is használták az emberek ezt a technikát (sőt, a buddhizmusban és a kereszténységben is megtalálhatók az alapjai). A manifesztáció alapelveit Helena Blavatsky és Thomas Troward fektették le műveikben, ezek szerint az önmagunkról és az identitásunkról alkotott gondolataink határozzák meg, hogy kik vagyunk és mire vagyunk képesek. Hangsúlyozták, hogy képesek vagyunk alakítani a valóságot, és túllépni saját korlátainkon az elménk erejével. A mai értelmezés szerint a manifesztációval valóra tudjuk váltani az álmainkat, életre hívjuk a vágyakat, azaz manifesztáljuk, valósággá tesszük őket.
A közösségi oldalak és a manifesztáció
Ha most úgy érzed, erről már hallottál valahol, csak máshogy hívták, akkor jogos az érzés, ugyanis a manifesztáció, ahogy manapság az interneten elterjedt, tulajdonképpen egy leegyszerűsített vonzás törvénye, amiről A Titok című nagy sikerű spirituális könyvben olvashattunk. Az alapja mindegyik ilyen technikának ugyanaz a hit, miszerint a gondolatainkkal és energiáinkkal formálni tudjuk a valóságot.
A TikTokon elszaporodott videókban töretlenül trendingel a manifesztáció, fél percben megoldást nyújtva minden problémánkra. A tiktokkerek bizonyítékokat tárnak elénk, hogy nekik melyik manifesztációs technika működött, és hozott szerelmet, pénzt vagy épp sikereket az életükbe pár nap alatt. Nem is lehet felsorolni, hányféle élethelyzetre találunk manifesztációs videót most már, melyek alapján tényleg úgy érezzük, hogy valamiről nagyon lemaradtunk az utóbbi évtizedeinkben, és teljesen feleslegesen küzdöttünk vérrel és verejtékkel az életben elért eredményeinkért, hiszen elég lett volna csupán az egyik manifesztációs technikát használnunk ahhoz, hogy vígan éljünk, míg meg nem halunk.
Fotó: TikTok
Jól érzékelteti a manifesztációs trend őrületes terjedését a Google találatok statisztikája is, mely szerint a 2020-as covidos karanténok kezdetével 600 százalékkal nőtt a „manifesting” szóra keresések száma. Természetesen mém is lett a manifesztációból: a „Shut up, I’m manifesting” szöveg azóta átvándorolt az internetről a valóságba, megjelent ruhákon és bögréken is, mondhatjuk, hogy manifesztálódott. 2022-re a TikTokon található manifesztációs tartalmakat több mint 15 milliárdan látták, a manifesztációval kapcsolatos hashtagek pedig nagyjából 15 millió bejegyzéssel rendelkeznek az Instagramon. A manifesztáció a Z-generáció számára A Titok közösségimédia-barát változata, egy facelift szűrővel ellátva.
Orgazmus a manifesztációért
Többféle manifesztációs technikával is megismerkedhetünk a TikTokon, de van pár olyan köztük, amiket tömegesen használnak a userek. Az egyik, a 369 módszer, amit a 19. századból, Nikola Teslától vettek át, mert a tudós hitt abban, hogy a három, hat és a kilenc isteni számok. A 369-es módszerrel való manifesztáláshoz gondolj valamire, amit szeretnél, és alkoss egy affirmációt, azaz pozitív megerősítést a vágyadra. Írd le ezt a mondatot háromszor reggel, hatszor a nap folyamán, és kilencszer közvetlenül lefekvés előtt. Miután ezt 33 napon keresztül töretlenül megcsinálod, a megfogalmazott vágyadnak valósággá kell válnia. Ennek a módszernek több változata is létezik a TikTokon, például úgy lehet elérni, hogy valaki felvegye veled a kapcsolatot, hogy háromszor leírod az illető nevét, hatszor a vele kapcsolatos szándékaidat, és kilencszer azt, amit szeretnél, hogy mondjon neked.
Egy másik, megerősítésen alapuló módszer a manifesztációra a 33×3 módszer. Ebben az esetben a vágyadat jelen időben kell leírni, például, ha szeretnél egy kis pluszpénzt, a mondat, azaz megerősítés így hangozhatna: „Hálás vagyok, hogy kaptam 10 millió forintot.” Ha megvan a megerősítés, csak annyit kell tenni, hogy három napon keresztül naponta 33-szor egymás után leírod. Ennek a technikának egy változata a TikTokon az 55×5 módszer, amelyet általában olyan nagyobb vágyak beteljesítéséhez használnak, mint az álommunkahely megszerzése vagy egy személy magadhoz vonzása.
A technikák között figyelmet érdemel még a kvantumugrás, más néven a kétcsészés módszer, amihez mindössze két pohárra, két öntapadós cetlire és egy tollra van szükséged. Az egyik öntapadós cetlire felírod a jelenlegi helyzetedet, ha egy romantikus partnert próbálsz manifesztálni, írhatsz valami olyasmit, hogy „egyedülálló vagyok”. Ezt a cetlit ragaszd az egyik csészére, és önts bele vizet. A másik öntapadós cetlire írd rá a kívánt eredményt, például „megtaláltam a lelki társamat”, és ragaszd a második csészére. Végül képzeld el ezt az eredményt úgy, mintha valóság lenne, és öntsd át a vizet az első csészéből a másodikba, így hátrahagyod a régit és üdvözlöd az újat. De kétségkívül a legérdekesebb minden módszer közül a „Big O” technika, mely szerint orgazmus közben lesz sikeres a manifesztáció, mert amikor az ember az orgazmus küszöbén áll, akkor a legélénkebb az elméje. Tehát, ha épp észnél vagy orgazmus közben, akkor érdemes a céljaidra és vágyaidra koncentrálni a tiktokkerek szerint, mert ez az állapot felerősíti az energiákat.
Mi a gond a manifesztációs trenddel?
Nagyon csábító így a januári fogadkozások közepette abba kapaszkodni, hogy nem nagyon kell mást tenni, mint használni a számtalan manifesztációs technika közül párat, hogy elérjük a céljainkat. Természtesen a vizualizációs, imaginációs technikák igenis működnek, még a rákgyógyításban is használnak relaxációs módszereket (lásd: Simonton-terápia, amiről mi is írtunk ITT), úgyhogy nem lehet legyinteni csak úgy a manifesztációra, ám abban a formában, ahogy instant megoldásként megjelenik a tiktokkereknél, azért fenntartásokkal érdemes kezelni.
Ahogy létezik a mérgező pozitivitás, úgy kell vigyázni a manifesztációs trenddel is, mert könnyen válhat belőle akár mérgező spiritualitás. Az a meggyőződés, hogy mindig boldog gondolatokat kell gondolni ahhoz, hogy boldogabb valóságot teremtsünk, hogy nem szabad máshogy, csak pozitívan érezni, pont az ellenkező hatást válthatja ki és nyomorultul érezhetjük magunkat tőle, mert folyton kudarcot vallunk ebben a kihívásban. Ha pedig a manifesztáció tényleg olyan egyszerű lenne, mint ahogyan a közösségi médiában látjuk a felhasználók videóiban, akkor miért létezik még mindig szenvedés? Miért nem lett már mindenki milliomos? Akkor a szorongás és a depresszió miért olyan valóságos dolog? A manifesztáció szóval úgy dobálóznak az interneten, mint a konfettivel, emiatt pedig az eredeti jelentése felhígul, és csak csalódást okoz, ugyanis nem igazán működik kívánságteljesítő aranyhalként.
Manifesztáció az újévi fogadalomban
Mark Travers Ph.D. pszichológus szerint különösen sok kudarcélménnyel gazdagodhatunk, ha a januári fogadalmainkat a manifesztáció gondjaira akarjuk bízni. Nem annyira a technika hatástalansága miatt, ugyanis a szakember szerint jó ötlet vizualizációs technikákat használni, ám ha utána nem tesszük bele az energiát a vágyak megvalósításába, akkor a manifesztálás hatástalan lesz. A pszichológus páciensei közül az utóbbi pár évben többen is érkeztek különféle tévhitekkel a manifesztációval kapcsolatban, akik olyan kérdésekkel keresték meg a szakembert, mint:
- „Nemrég találkoztam a gazdagság manifesztálásának koncepciójával. Elkezdtem drágább dolgokat vásárolni. De azonkívül, hogy a bankszámlám egyenlegének ártok, nem látok más eredményt. Tényleg működik a manifesztáció?”
- „Mindennap időt töltök azzal, hogy vizualizálom, hogy egészséges kapcsolatban vagyok. Egy barátom azt mondta, hogy ez javítani fogja a párkapcsolatomat. Miért nem látom az eredményét?”
- „Elkezdtem manifesztálni egy előléptetést a munkahelyemen. Mindenkinek, akivel találkozom, azt mondom, hogy jó úton haladok, hogy a cégem legfiatalabb regionális vezetője legyek. Hogyan rázhatom le magamról azt az érzést, hogy hazudok nekik?”
A szakember szerint a fő probléma a jelenlegi manifesztációs trenddel az, hogy egy felhigított változatot kínálnak a közösségi oldalak, gyakran áltudományos magyarázatot adva a manifesztáció működésére. Pedig ahogy Travers is írja: „Valójában a vizualizáció és a megerősítések értékes eszközei az önfejlesztésnek. A vizualizáció például a tapasztalatok szerint még akkor is javítja az egyének sportteljesítményét, ha nem tettek fizikai erőfeszítést. Már az is pozitív hatással lehet a tényleges teljesítményre, ha egyszerűen csak a képzelet erejével végzel bizonyos mozdulatokat.”
Ezek alapján tehát a gondolat valósággá válása nem ördögtől való, a trükk azonban nem a TikTokon terjedő technikákban vagy az orgazmusban rejlik, hanem abban, hogy megértsük, hogy semmi, amit érdemes elérni, nem jön könnyen. Íme két hiba, amit a szakember szerint elkövetünk, amikor manifesztálni akarunk valamit:
1. Nem tisztázott a kontroll
Sokan, akik elhiszik a manifesztáció jelenleg terjedő definícióját, hajlamosak alábecsülni a tetteik szerepét a céljaik elérésében. Számukra a manifesztáció egy nulla erőfeszítéssel járó bűvésztrükk. Ők azok, akik általában véve is hajlamosak arra a meggyőződésre, hogy sorsukat külső tényezők döntik el. Egy tanulmány kimutatta, hogy azoknál a gyerekeknél, akik abban a hitben éltek, hogy hatalmukban áll alakítani az életüket, kisebb valószínűséggel fordultak elő felnőttkorukban egészségügyi komplikációk, mint azoknál, akik a kontrollt önmagukon kívül helyezték. A magyarázat egyszerű: azok a gyerekek, akik hittek abban, hogy van beleszólásuk az egészségükbe, kevesebb egészségtelen ételt ettek, kisebb valószínűséggel hódoltak olyan szenvedélyeknek, mint a dohányzás vagy a drogok, és általában véve jobban vigyáztak magukra. Azok a gyerekek pedig, akik azt hitték, hogy az egészségüket külső tényezők irányítják, kevésbé valószínű, hogy egészséges döntéseket hoztak az életben.
Egy másik, a The Journal of Organizational Behavior című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a belső kontrollérzettel rendelkező egyének jobb eredményeket értek el felnőttként a munkahelyükön. A külső kontrollérzettel rendelkezőkhöz képest motiváltabbak voltak, és jobb tapasztalatokat szereztek a feladataikkal és a munkatársaikkal kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy a külső kontrollérzetű emberek gyakran nem teszik meg a szükséges lépéseket, hogy áthidalják a szakadékot aközött, ahol vannak és ahol lenni szeretnének. Bár a manifesztáció segíthet meghatározni a céljaink eléréséhez szükséges lépéseket, a cél elérése rajtunk múlik, nem pedig valamiféle varázslat hozza majd el.
2. Célt téveszt a célkitűzés
A másik fő hiba a szakember szerint, hogy túl tág vagy irreális célokat fogalmazunk meg a manifesztációban. A közösségi médiában éppen aktuális trendek alapján akár egyszerre több különböző célt is manifesztálhatnak, márpedig ez egyáltalán nem lesz hatékony. A Psychological Bulletin című szaklapban megjelent tanulmányból kiderült, hogy akkor van a legnagyobb esélyünk a céljaink megvalósítására, ha a célkitűzésünk során konkrétan fogalmazzuk meg magunknak a célokat, amik nem elérhetetlenek, de közben azért kihívást jelentenek. Az ilyen célok növelik a kitartásunkat és motivációnkat. Tehát ahelyett, hogy a gazdagságot manifesztálnánk, ami egy rosszul definiált és megfoghatatlan cél, inkább részletezzük magunknak. Travers a következő kérdéseket javasolja ebben a példában:
- Mit értesz gazdagság alatt?
- Van terved arra, hogy gazdaggá válj?
- Van időbeosztásod?
- Mi az egyedi a tervedben?
- Ha eléred a célod, mit kezdesz a vagyonnal?
Ezután a válaszokból már meg lehet fogalmazni egy olyan célt, ami konkrét, mérhető, elérhető, releváns és időhöz kötött. Így lehet hatékonyan manifesztálni. Ahhoz, hogy valóra váltsuk az álmainkat, több kell, mint egyszerűen csak gondolni arra, amit szeretnénk a valóságba emelni. A közösségi oldalakon terjedő manifesztációs trend csak azt sugallja, hogy elég hátradőlni és erősen gondolni rá, hogy az életünkben minden varázsütésre a helyére kerüljön. Ennyi erővel várhatjuk a sült galambot és Dzsinit az Aladdinból egyszerre, pont annyi eredményt fogunk elérni a januári fogadalmainkkal. Ehelyett inkább vizualizáljuk a céljainkat, tegyünk megvalósítható lépéseket az elérésük felé, mert ezzel lehet a gondolatokat valósággá változtatni.
