A cirkadián ritmus fogalma maximum akkor merült fel korábban az agyunkban, amikor esetleg időzónák között utazva éreztük a jet laget, ma már azonban tudjuk, hogy a napi ciklusok a testünk szinte minden funkciójában elengedhetetlenek az egészséghez. Ha a cirkadián ritmusunkat megzavarják éjjel a lámpák, nappal pedig a kevés természetes fény, akkor jelentősen megnő az alvászavarok, az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegségek, valamint a mellrák és más endokrin érzékeny megbetegedések kockázata – olvashatjuk a legújabb kutatási eredményeket Dr. Martin Moore-Ede harvardi professzor tollából, aki több mint 40 éve a cirkadián ritmus vezető szakértője.
A jet laggal (időzónaváltás-szindróma) kapcsolatos ismételt kísérletekből már régóta ismert, hogy a gyümölcslegyek és a rágcsálók élettartama megrövidül, ha a cirkadián ritmusukat megzavarják. De mi a helyzet az emberekkel?
Most több nagyszabású, több mint 80 ezer, átlagosan 60 éves ember bevonásával végzett vizsgálat kimutatta, hogy a cirkadián ritmus megzavarása drámaian csökkenti az emberi élettartamot. Ezek a vizsgálatok feljegyezték, hogy a résztvevők mennyi napfénynek vannak kitéve naponta, mennyi mesterséges fényt kapnak éjszaka a hálószobájukban, és mennyire rendszeresen időzített az alvásuk. Ezután a kutatók több mint hét éven keresztül követték nyomon, hogy az egyes csoportokban hányan haltak meg, és milyen okokból.
A hosszú élettartamra gyakorolt hatások:
1. A reggeli napfény a legjobb
Azok a résztvevők, akik bent maradtak a lakásban, gyenge fényviszonyok között töltötték a napjaikat, és csak ritkán merészkedtek ki a napfényre, 30 százalékkal többen haltak meg, mint azok, akiket a legtöbbször ért a napfény. A több napfénynek kitett résztvevők hosszabb élettartama ellensúlyozta a bőrrák kockázatának növekedését. A napfény kerülése ugyanolyan mértékben növelte a korai halálozás kockázatát, mint a dohányzás. Más tanulmányok azt mutatják, hogy a reggeli napfénynek van a legnagyobb haszna.
Éljünk soká! (Forrás: Getty Images)
2. Éjszakai fények vs. sötétség
Azok a résztvevők, akik éjszaka égő lámpa mellett aludtak a hálószobájukban, 30 százalékkal korábban haltak meg, mint azok, akik koromsötétben aludtak. A szív- és érrendszeri (szívroham) és az anyagcsere-betegségek (cukorbetegség) okozta halálozás pedig 40 százalékkal nőtt.
3. Időzített alvás
A harmadik, a Sleep című szaklapban nemrég megjelent tanulmány pedig a legnagyobb hatást mutatta ki: azok a résztvevők, akik rendszertelen időpontokban alszanak, sokkal hamarabb haltak meg, mint azok, akik ugyanabban az időpontban feküdtek le aludni esténként és ugyanakkor keltek reggelente. A rendszeres időbeosztás szerint alvóknál 48 százalékkal csökkent a korai halálozás kockázata, és akár 57 százalékkal alacsonyabb volt a szív- és anyagcsere-betegségekből eredő korai halálozás kockázata. Sőt, az alvás időzítése sokkal nagyobb hatással volt, mint az, hogy hány órát aludtak a résztvevők.
Három szokást kell tehát felvenni a hosszabb életért:
- maximalizálni a szabadban töltött időt, különösen reggelente;
- sötétben aludni, fényforrások nélkül a hálóban;
- és követni a rendszeres alvási időbeosztást.
Így sem fogunk örökké élni, de rengeteget segíthetünk már csak ezzel a három lépéssel az egészségünknek. És akkor még csak az alvásról beszéltünk, az étrend és a testmozgás egy egészen más tészta.
