A mérések kezdete óta idén nyáron volt a legmelegebb, ugyanis mindhárom hónapban az átlagon felüli volt a hőmérséklet. Talán ami még ennél is drasztikusabb volt, az nem más, mint az, hogy szinte egyik napról a másikra beköszöntött az ősz, így a körülbelül 26-27 fokos hőmérséklet néhány nap alatt 11-re csökkent.
Furcsa érzés, de az állandó migrénen túl, idén egy másik érzés is elfogott. Titkon mindegyikünknek van egy kedvenc évszaka, amit minden évben epekedve várunk – és habár lehet, hogy nem túl népszerű –, nekem ez az ősz. Őszi gyerekként mindig is nehezen viseltem a meleget, de nem ez az egyetlen oka annak, hogy alig vártam a nyár végét. Ha a nyárra gondolok – persze a rengeteg élményen és kiránduláson túl –, valahogy mindig a káosz és a rendszertelenség jut az eszembe. A nyár az az évszak, amikor néhány hónapra szinte teljesen át kell rendeznünk az életünket, hiszen nincsen iskola, nincsenek különórák, a nyaralás, illetve a rengeteg program miatt pedig senki sem ér rá.
Bevallom, a nyár közepén már alig vártam, hogy újra szeptember legyen, és végre minden visszatérjen a normál kerékvágásba.
Talán ezeknek az egyvelege okozta azt, hogy az ősz beköszöntével úgy érzem magam, mintha újjászülettem volna. Sokkal kiegyensúlyozottabbnak és boldogabbnak érzem magam, ami az elmúlt napok borús és esős időjárását tekintve, lássuk be, elég abszurd. Ezen felbuzdulva elkezdtem kutatni, hogy hogyan is hatnak az elménkre, illetve a testünkre az évszakváltozások.
Gyakran az évszakok alakítják a gondolkodásmódunkat
Átfésülve a szakirodalmat, a pszichológusok már számos bizonyítékot találtak arra, hogy az évszakok a gondolkodásmódunkat is formálják. A kognitív teljesítményünktől elkezdve a zenehallgatáson át egészen az ételfogyasztásunkig szinte mindenre nagy hatással vannak. Egy Belgiumban végzett tanulmány szerint például az embereknek nyáron a legnehezebb összpontosítani, télen pedig a legkönnyebb.
Bár nem mindenkit érint egyformán, a környezeti változások hatással vannak a viselkedésünkre és az energiaszintünkre is. Bizonyított, hogy befolyásolja a vérnyomást, a koleszterinszintet, az elfogyasztott kalóriák számát, sőt még olykor a születésszám ingadozását is megmagyarázhatja.
Ilyen hatással vannak ránk a különböző évszakok
Az ősz motiváló ereje
Ha az őszre gondolunk, akkor az aranybarna színek kavalkádja, a bekuckózós hétköznapok, a sok-sok tea és énidő juthat eszünkbe. Az évszak a hűvösebb hőmérsékletével gyakran elmélkedést és nosztalgiát vált ki az emberekből. A rövidebb napok és a hűvösebb időjárás felé való elmozdulás egyesek számára befelé forduló hangulatot eredményezhet, azonban gyakran a személyes növekedésről és változásról szól.
A tél és a szezonális érzelmi zavar (SAD)
Számos oka vannak annak, hogy az évszakok változása ilyen nagy hatással vannak a szervezetünkre, ennek egyik legfőbb oka pedig a napfénynek való kitettséghez köthető. Ez a szezonális hangulatváltozás gyakran egybeesik a szezonális érzelmi zavarral, azzal a típusú depresszióval, amely jellemzően az őszi és téli hónapokban fordulhat elő. Ez gyakran okozhat fáradtságot, szomorúságot, ingerlékenységet, továbbá megmagyarázhatja, ha fokozottabban kívánjuk a szénhidrátot. Úgy vélik, hogy a természetes fény csökkenése megzavarja cirkadián ritmusunkat és szerotonintermelésünket, ezzel is hozzájárulva a hangulatingadozásokhoz.
A tavasz energizáló ereje
A hosszabb nappalok, a virágzó fák és virágok, illetve a melegebb időjárás a megújult energia és az optimizmus jelképe. A napfény növekedésével együtt a pozitív gondolatok és érzelmek is gyarapodnak. Ezt „tavaszi lázként” is emlegetik. Javíthatja hangulatunkat azáltal, hogy növekedik a szerotonin, illetve a D-vitamin szintje is.
A napfény effekt
A nyár sokak számára kalandos és örömteli érzést hoz. A rengeteg napfény, a sok-sok szabadtéri tevékenység és nyaralás javíthatja a hangulatot és a jó közérzetet. A napfény nemcsak a szerotonin termelését serkenti, hanem az endorfinok felszabadulását is, amelyeket gyakran boldogsághormonoknak is neveznek.
Hogyan lehet megbirkózni a szezonális hangulatingadozásokkal?
- Rendszeres testmozgás: A testmozgás nemcsak a depresszióra, hanem a szezonális hangulatingadozásokra is jó gyógyír lehet. Mindamellett, hogy rendszert visz az életünkbe, javítja a közérzetünket, segít leküzdeni a hétköznapok okozta stresszt is.
- Mindfulness és meditáció: Az éber figyelem és a relaxációs technikák gyakorlása segíthet a stressz kezelésében, és az érzelmi egyensúly fenntartásában az év összes napján.
- Naplóvezetés: A szakértők szerint a gondolataink lejegyzetelése pozitív hatással lehet a hangulatunkra is. A naplóírás segíthet a problémáink rangsorolásában, tisztázásában, amelynek köszönhetően könnyebben megtaláljuk a megoldást.
- Töltsünk minél több időt a szabadban: Amennyire a lehetőségeink engedik, próbáljunk meg minél több időt a szabad levegőn tölteni, érdemes a nap folyamán némi sétát beiktatni. Abban az esetben, ha otthonról dolgozunk, érdemes napfényes helyet választani a munkavégzésre.