Az Ígéretes fiatal nő nyitányában a főszereplő Cassie (Carey Mulligan) részegen dülöngél egy bár kanapéján. A bárpultnál egy baráti társaság szúrta őt ki: három férfi, akik közül ketten azonnal a „könnyű prédát” látták benne. Az egyetlen, aki nem akar részt venni a párbeszédben, az az Adam Brody által megformált Jerry. A színész, aki a kifejezetten jófiús szerepeiről ismert, láthatólag ezúttal is egy tipikus kedves srácot alakít.
Odamegy Cassie-hez, megkérdezi, hogy van és segít a világáról nem tudó lánynak hazajutni. Aztán a közös taxiban időközben eszébe jut, hogy ő közelebb lakik: felmennek a férfi lakására, hogy ott aztán „józanító” célzattal még több piát töltsön a nőnek. Udvarias, vicces és figyelmes, sőt, udvarol is a lánynak: elmondja, milyen gyönyörű és lágyan megcsókolja. Azt valahogy nem veszi észre, hogy Cassie félig alszik és vissza sem csókolta.
Mikor aztán a nő bedől az ágyba, Jerry csupa helyesnek tűnő mondatot suttog neki („Semmi baj. Biztonságban vagy.”), és már hámozná is le róla a bugyiját, Cassie hirtelen színjózanná válik. Jerry pedig, a kedves, rendes srác, aki éppen megerőszakolni készült egy magatehetetlen nőt, leforrázva néz fel rá.
Számtalan ilyen nice guy rohangászik a világban, ahogy erre Emerald Fennell filmje is felhívja a figyelmet. Az Ígéretes fiatal nő egyik nagy bravúrja, hogy a „rendes” srácok leleplezéséhez az Adam Brodyhoz hasonlóan a kollektív tudatba tipikus jófiúként beleégett színészek segítségét használja.
És mivel a „nice guy szindrómás” férfiak általában Brody karakteréhez hasonló báránybőrbe bújt farkasok, ezért mérhetetlenül nehéz megkülönböztetni őket a valóban jó emberektől. A ténylegesen kedves, rendes, jófej férfiaktól. Az olyanoktól, mint amilyen Adam Brody legújabb szerepe volt: azaz Noah, a Bármit, csak ezt ne szexi rabbija.
Mert Noah minden mozzanatában bizonyítja, hogy ő nemcsak rendesnek mutatja magát, hanem valójában az. Így gondolja ezt Phoebe Rogers, klinikai szakpszichológus és párterapeuta is:
„Nem látunk sok egészséges férfi karaktert a képernyőnkön. Olyat, aki tisztában van az érzelmeivel, világosan ki tudja fejezni, ki ő, hogyan érez, mire van szüksége és mit vár. De Noah nagyon rendben van önmagával.”
Ettől válik a rabbi a nice guy totális antitézisévé. Csakhogy a Jerry-félék Noah-maszkot viselnek…De ha látszólag ennyire egyformák, miben lehet felismerni, hogy most akkor egy Jerryvel vagy egy Noah-val van-e dolgod? Mutatunk néhány alapvető pontot, amiket figyelembe vehetsz.
A legnagyobb red flag: tranzakcionális kedvesség
Egy önmagát rendes srácnak aposztrofáló férfi túlzottan kedves, barátságos és nagylelkű, annak reményében, hogy ez majd feljogosítja őt a neki „járó” viszont-szívességre. Ami az ő szótárában egyet jelent a szexszel.
Mert miért is pátyolgatta Cassie-t Jerry? Csakis azért, hogy később kihasználhassa a helyzetet. Ha azonban a „rendességét” nem jutalmazza meg a nő nemhogy szexuális, de romantikus figyelemmel sem, a „rendes” srác sértődött és mérges lesz – ezt ugyan az Ígéretes fiatal nő Jerry jelenetében nem, a többi nice guy-nál tűpontosan ábrázolja.
És mi történt akkor, mikor Joanne a Bármit csak ezt ne elején kihátrál a Noah-val való ismerkedésből, mert megtudja, hogy a férfinek nemrég még menyasszonya volt? Noah az, aki felveti, hogy maradjanak barátok, nem vár cserébe semmit, csak a lehetőséget, hogy tisztázza az eljegyzés körüli félreértéseket. A továbbiakban is úriemberként viselkedik. Azért kedves, mert ő egyszerűen az. Nem azért, mert további randit, netán szexet remélne Joanne-től.
Ez az meghatározó különbség egy önmagát rendesnek aposztrofáló srác és egy tényleges jó ember között. De távolról sem az egyetlen.
Másban keresett megerősítés
A Noah-félék – a nice guy-októl eltérően – nem másoktól várják a külső megerősítést, magabiztosak és nem mások elfogadásához kötik az önbecsülésüket. Sajnos ugyanis sokszor a belső bizonytalanság és az elutasítástól való félelem indítja el a férfiakat azon az úton, melynek a végén a Jerry-típusúak tábora várja őket tárt karokkal. Mindent fenyegetésnek vesznek és rettegnek önnön alkalmatlanságuktól.
Noah azonban „teljesen jól érzi magát a bőrében. – magyarázza Rogers, aki szerint ezt a hatodik, az ickről szóló epizód húzza alá leginkább. – Noah tudja, hogy túltolja a szülőknél való bevágódást, de beleáll és elfogadja. Stabilan önmaga marad, és nem aggódik amiatt, hogy ez problémát jelentene.”
Egyértelmű és egyenes
Egy „kedves” fickó elrejti a szándékait és nem egyértelműen fejezi ki magát, míg egy jó ember nyíltan megmondja, mit akar, és nagyon világosan kommunikálja a céljait. A jó ember nem hagy teret a kétértelműségnek. Miután Noah és Joanne összejönnek, a rabbi a startmezőtől kristálytisztán fekteti le az elvárásait ettől a kapcsolattól.
„Nem vigaszkapcsolatot akarok. Valami valódit szeretnék. Nem csak szórakozni szeretnék, de ha te igen, azzal sincs semmi baj. Csak szeretném tudni”
– mondja a nőnek a konyhájában a sorozat negyedik részében.
„Világosan kimondja: »Ez az, amit akarok, nem azért vagyok itt, hogy játszmázzak, tényleg nagyon kedvellek« – mondja Rogers. – Már a legelején tisztázza a dolgokat, rögtön attól fogva, hogy randizni kezdenek. Megosztja a múltját, nagyon világos és határozott.”
A határok vajon mik?
Egy jó ember határozottan meghúzza a határait, ezzel tisztelet érdemelve és nyújtva a másik iránt. Hiába tart egy dobozt az exe cuccaival vagy veszi fel a nővel a kapcsolatot és hiába furcsa a családi kapcsolatainak dinamikája, ez az ő élete, ő pedig ezt nyíltan vállalja. Így, ahogy a párterapeuta is megjegyzi, lefekteti Joanne-nek a lehetőséget: „ez így van és kész, de át tudunk mindent beszélni.” Ezzel egyidejűleg húzza meg a saját határait, tartja tiszteletben Joanne-éit és érti meg a nő kételyeit.
Ehhez képest egy „rendes” srác sosem fog beleállni ilyen helyzetekbe, sőt gumigerincűként igyekszik kihúzni magát alóluk. Hiszen a célja az, hogy minél tovább fenntartsa a kedvesség látszatát.
Mártír-komplexus
Jerry soha az életben nem fogja beismerni, hogy hibázott. Dehogyis: hiszen Cassie becsapta, megvezette őt azzal, hogy részegnek tettette magát, tehát valójában ő itt az áldozat! Az önmagukat kedves, rendes srácnak feltüntető férfiak másokat, a körülményeket vagy a sorsot okolja a helyzetéért és lubickol a mártíromságban.
Ezzel szemben Noah, a jó ember epitómájaként felismeri a saját szerepét abban, ami történt, vállalja a felelősséget, és korrigálja a hibáit – mint ahogy az a Bármit, csak ezt ne ötödik epizódjában teszi. „Felborította a hétvégi programjukat, ugye? – magyarázza a szakember. – De őszintén bocsánatot kért, új időpontot javasolt, és gyorsan ráérzett arra, hogy a szituáció bántja Joanne-t. Az, ahogy vállalta a felelősséget, igazán szép gesztus volt.”
A bocsánatkérés, a hibák felvállalása és az ígéretek betartása, ahogy a következetesség is mind olyan pozitív viselkedések a pszichológus szerint, melyekről egy integritással rendelkező, Noah-féle srácokat felismerheted.