Szeretem a családomat, de amikor az első babánk született, az agyamra mentek teljesen

Olga

Egy baba születése alaposan fel tudja forgatni egy család életét, pláne akkor, ha a nagyszülők túlzottan bele akarnak folyni a friss szülők életébe.

Gyakori probléma a baba születése után, hogy a szülők és a nagyszülők között ellentét alakul ki, ami akár elmérgesedő konfliktussá is válhat. Anna három gyerek édesanyja, és ahogy visszaemlékszik, az első baba születése után volt a legnehezebb megértetni a nagyszülőkkel, hogy a döntéseket bizony a friss szülők hozzák és elsősorban anya, apa és baba számít már szűk családi körnek.

„Szeretem a családomat, de amikor az első babánk született, az agyamra mentek teljesen. Ugyanúgy túlzásba estek az én szüleim, mint az anyósom és apósom, szóval ebben nem volt semmi különbség köztük. Mintha a szülés után kicsit megőrültek volna, elkezdtek bombázni a kéretlen tanácsaikkal, és folyamatosan ott akartak lógni nálunk, ami egy idő után kezdett kifejezetten fárasztó lenni. Ha nem az anyám ugrott fel, hogy kéretlenül segítsen, akkor biztos, hogy betoppant váratlanul az apósom – miközben én egyfolytában szoptattam –, hogy valami kis fajátékot hozzon az amúgy egy hónapos csecsemőnek, aki még az orráig sem látott. Aztán felcsöngetett az anyósom is, biztos, ami biztos, mert ha a papa megpuszilhatta az unokáját, ő nehogy kimaradjon, és különben is, sütött nekem almás pitét, hogy legyen elég tejem.

A legnehezebb az volt az egészben, hogy értékelni akartuk a jó szándékot és örültünk, hogy ennyire lelkesek, de túl sok volt a jelenlétük.

Így aztán találnunk kellett valamilyen megoldást arra, hogy ne tiporjanak páros lábbal a privát szféránkban. Végül vállaltuk a kockázatot, hogy megbántjuk őket és elmondtuk nekik őszintén, hogy muszáj felállítani a határokat, ha jó viszonyban akarunk maradni. Annyit elértünk vele, hogy azóta legalább váratlan látogatások nincsenek, hanem felhívnak, ha unokázni szeretnének.”

Szülés után könnyen kialakulhat konfliktus a túlzásba eső nagyszülőkkel (Kép: Getty Images)

Zoé nem volt ennyire szerencsés az anyósával, aki a baba születése óta még nagyobb fokozatra kapcsolt a menye kritizálásában. „Nálunk főleg anyóssal van a probléma. Az én anyám megértette és elfogadta, hogy a baba körül mi hozzuk a döntéseket, és hogy az ő nevelési, babagondozási ismeretei nem érvényesek már mai szemmel. Az anyósom viszont nem bírja megállni, hogy ne akarja átvenni az irányítást, egyszerűen megőrjít, hogy mindenbe beleszól, amikor itt van nálunk. Mondtam is a férjemnek, hogy ha így folytatja, nemes egyszerűséggel el fogom tiltani az unokájától, és nem engedem be a lakásunkba.

Amint belép az ajtón, az anyós elkezd morogni. Szerinte túl nagy a rendetlenség, nincs elmosogatva, nem főztem neki kávét, és a szennyes is tele van.

Rögtön rázendít a monológjára, hogy bezzeg amikor ő volt fiatalasszony, neki voltak pici gyerekei, mindent képes volt elvégezni a ház körül, és még arra is maradt ideje, hogy naponta új ebédet főzzön. Én meg itt tespedek, a szoptatásra fogom a lustaságomat, lefekszem aludni fényes nappal, miközben folyik ki a mosatlan a mosogatóból, és annyit nem bírok megtenni, hogy főtt ételt rakjak az uram elé, még azt is rendelni kell. Mindezt egyszer is sok meghallgatni, hát még olyan gyakran, ahogy az anyósom idejön unokázni. Szerintem ezt a helyzetet a férjemnek kell megoldania, oda kell állnia az anyja elé és lefektetni a szabályokat, remélem, hogy ezt hamarosan meg is teszi, mielőtt felmondják az idegeim a szolgálatot.”

Zoé és Anna élményei gyakoriak a friss szülők között, és leginkább az egyenes, őszinte kommunikációval orvosolhatók ezek a konfliktushelyzetek. Még akkor is ez a legjobb út, ha sértődés lesz a vége, mert inkább bántódjanak meg a nagyszülők egy kis ideig, mint hogy hosszan tartó viszály alakuljon ki a családtagok közti feszültségből, hiszen annak aztán tényleg csak a gyerekek látják majd a kárát.

Ez is család!

Mostanában annyian akarják megmondani, hogy kikből nem lehet család. Számunkra, az nlc-nél az a legfontosabb, hogy megmutassuk, mindegy, hogy férfiak vagyunk vagy nők, van gyerekünk vagy nincs, vérségi kapcsolat köt össze minket vagy sem. A fő az, hogy otthon legyünk valahol a világban. Egyszerű, hogy kik alkotnak családot. Azok, akik annak érzik magukat, és akik tesznek érte. Erről szól az Ez is család. Egy éven át az nlc-n!