Bevezetés a jóga világába

Ma már a jógát nyugaton is egyre többen ismerik, különösen a hatha jógát, melyet a test jógájának is szokás nevezni.
A jógán belül sok rendszer, módszer létezik, ezek mindegyike másra helyezi a hangsúlyt. Ami közös bennük, a cél, hogy az emberek megszabaduljanak a fölösleges zavaroktól, fájdalmaktól. Fontos mindegyiknél az elme lecsillapítása, megtisztítása. Az eredmény a béke, az öröm, az elégedettség, a nyugalom, a boldogság. Mi lehet ennél fontosabb mai „rohanó” világunkban?

Swami Vishnu Devananda mondta, hogy egy tonna gyakorláshoz kell egy gramm elméletnek társulnia. Mert elméletben könnyű egy hegyet megmászni, ám a gyakorlati kivitelezés az egészen más. A jóga szépsége az egyszerűségében rejlik. Elszántságon és megfelelő útmutatón kívül a testre, az értelemre, és a szívre van szükség. Na meg egy kis helyre, és időre a gyakorláshoz.
Bárki képes végezni a jógát nemre, korra, egészségi állapotra való tekintet nélkül.





A gyakorlás elkezdése után a hatás azonnal jelentkezik. Hajlékonyság, rugalmasság, életerő, egészség, tettrekészség, tökéletesebb légzés, keringés és emésztés, normalizálódott testsúly, szabályos izomtónus, finom érzékelés, tiszta agy, megnövekedett koncentrálóképesség, nyíltság, őszinteség, lelkesedés, és becsületesség jellemzik az igazi gyakorlót. Ez természetesen csak egy része a jótékony hatásoknak. A jóga felkelti a vágyat, hogy teljesebb életet éljünk, és eszközt is ad hozzá. Olyan útmutató, mely bárhol, bármikor használható. Egy eszköz a szunnyadó lehetőségeink felélesztésére, fejlesztésére, hogy mélyebb, gazdagabb, boldogabb, és kielégítőbb életet éljünk.

Ha ennyire jó hatásokkal bír, akkor joggal kérdezheti bárki, hogy miért nem gyakorolják többen a jógát?! A válasz nagyon egyszerű, még mindig valamiféle misztikus-titokzatos légkör lengi körül. A titokzatosság e fátylát szeretném „félrehúzni”, hogy teljes valójában megismerjük a JÓGÁT.

Aki elkezd a jóga iránt érdeklődni, az legelőször is magának a szónak a jelentésére, értelmére kíváncsi. Maga a jóga szó szanszkrit eredetű, egyesülést, egységet jelent. Egyesülés a magasabb természettel, a tökéletessel, a jóval, az egészségessel, a boldogsággal, a csodálatossal.

A jógi – ha férfi, jógini ha nő -, a testének, a szellemének a tökéletesítése révén igyekszik önmagánál nagyobbra nőni, és felszabadulni a csalóka látszat, a samsara, a maya árnyékvilág béklyójából, körforgásából.
A samsara (ejtsd: szamszára) az élet folyamatos körforgását jelenti.
A maya fátyla, az illúzió, hogy minden úgy van, ahogy látjuk, pedig a mondást nagyon jól ismerjük mindannyian, „semmi nem az, aminek látszik”.





Eleinte a jógát titokban tartották, a guru, a mester vagy tanító csak annak a tanítványnak adta tovább a tudást, akit arra érdemesnek tartott.
A tanítvány, szanszkrit nyelven cséla, 12 éves korában került a guruhoz, és vele élt 20 éves koráig. Akkor döntötte el, hogy családot alapít és világi életet él, vagy a spiritualitásnak szenteli az életét. Ha az utóbbit választotta, akkor bevonult egy ashramba, és ott élte le az életét.
Az ashram egy világtól távol lévő központ, ahová visszavonulhat bárki, aki jógázni vagy meditálni szeretne, távol a világ zajától és forgatagáról.
Aki a jóga útjára lép, azt sadhaka-nak, törekvőnek hívják.
A célt már ismerjük, legközelebb a négy ösvényt, a négy jógafajtát, ha úgy tetszik, elérhetési útvonalat mutatom be.