39 puszi és 7 ölelés

Sután, amolyan kétéves módon Sophie felé nyújtotta a színes fajátékot, melyet a kezében szorongatott. „Tessék, neked adom. Bár nem tudom, ki vagy, és egy kicsit zavar, hogy mindenki veled foglalkozik, azért a tiéd lehet, csak hallgass el végre” – körülbelül ezt halandzsázhatta hozzá. Ez volt az a pillanat, amikor tudtuk, hogy minden rendben lesz. Lola végül megbocsátja Sophie-nak, hogy megszületett. És ezzel kikanyarított egy jókora szeletet a neki járó családi rajongásból.

Alex húga, Danielle, furcsa lány. Biztosan elnézi nekem, hogy ezt írom, mert már vele is megbeszéltem a dolgot. Mint a második gyerekek oly sokszor, egész életében próbált felnőni a bátyjához. A bátyjához, aki mindig egy kicsit okosabb, mindig kicsit ügyesebb és mindig kicsit „kedvencebb” volt. Alex diplomázott, Danielle kimaradt a középiskolából. Alex körbeutazta a világot, Danielle Közép-Angliában vállalt állást. Alex megtalálta a boldogságot, Danielle még mindig keresgélt. A családi ebédek alkalmával csöndben üldögélt, és figyelt. Míg mi a Világ dolgairól csacsogtunk, ő fejben jegyzetelt. Beszélgetni nehéz volt vele, az egyszavas válaszokra nagy kihívás újabb kérdést építeni. De nem adtam fel, mert láttam, hogy csillognak hollófekete haja alatt bujkáló tengerkék szemei. (Danielle a legszebb lány, akit ismerek. Komolyan, még nem láttam nála szebbet. Csak gondoltam, jó, ha ezt is tudják.)

Aztán egyszer, 2005 őszén, amikor minket betemetett a Lola-várás izgalma, Danielle szinte észrevétlenül egyszer csak leült mellénk az ebédlőasztalhoz, és bekapcsolódott a csacsogásba. Mindenféléről, cipőkről, utazásról, tervekről beszélgettünk. „Hogy hívják?” – bukott ki belőlem a kérdés. „Ian – kuncogott Danielle. – Honnan tudtad?” Aztán csak mesélt és mesélt, és mesél azóta is, folyamatosan. Megváltozott, mondogatják a rokonok, pedig szerintem egyáltalán nem változott meg. Ez a kedves, vicces, szeretnivaló lány mindig is ott bujkált a hollófekete haj alatt. Sophie érkezésével pedig örökre kibújt alóla. Szóval mindenki örült a jövevénynek, kivéve egy bizonyos pocakos majdnem-kétévest.

Már akkor sejtettük, hogy baj lesz, amikor egy videotelefonálás alkalmával Lola rápillantani sem volt hajlandó a háromnapos Sophie babára. Aztán, amikor a nagymama (az ő külön bejáratú kedvenc nagymamája!) az ölébe vette a csöpp kislányt, tüntetőleg kivonult a szobából. Na, majd ha találkoznak, egyből beleszeret az unokahúgába – reménykedtünk. A nagy találkozás azonban nem hozta meg a várt sikert. Lola, ahogy meglátta Sophie-t, elbújt a nagypapája háta mögött, és csak egy jókora áfonyás süti hatására jött elő. Azt is jól eldugta, nehogy a kisbaba megkaparintsa magának. Úgy, mint a felnőttek szeretetét. Sértődött arckifejezése szinte az arcára csontosodott, amikor a karomba vettem Sophie babát. A törékeny testet a mellkasomra fektettem, és míg ő békésen szuszogott, próbáltam meggyőzni a lányomat, hogy simogassa már meg a kicsit, mert „Sophie nagyon szereti Lolát”. Negyvenöt perc alatt azt sikerült elérnem, hogy bal mutatóujját végighúzza a kisbaba talpán. Egyszer.

Másnap aztán Sophie éktelen hasfájással ébredt. Csak ordított és ordított egész délelőtt. Lola, mintha nem is hallaná az égzengést, békésen játszadozott, a babától biztonságos, mintegy nyolc-tíz méteres távolságban. Mi mindent megpróbáltunk, hogy segítsünk a hasfájós picin – hiába. Danielle éppen tisztába tette Sophie-t, amikor a szemem sarkából láttam, hogy Lola elindul felénk a színes fajátékkal. Kicsit megijedtem, mert olyan határozottan lépett oda, hogy azt hittem, menten a baba fejéhez vágja. De nem. Egy széles Lola-mosoly kíséretében Sophie felé nyújtotta kedvencét. Szegény kicsi lány, annyira meglepődött a váratlan gesztus láttán, hogy azonnal elhallgatott.
Sophie és Lola azóta barátok. A kicsi baba három nap alatt 39 puszit és 7 ölelést kapott nagylányunktól. Danielle szerint ígéretes popkarrier áll előttük: „Sophie és Lola”, a szenzációs lányduó újra a slágerlisták élén! Persze, Danielle, de azért ezzel még várjunk egy kicsit…

Még több az e heti Nők Lapjából: • Nőnek lenni jó (?) » • Drew Barrymore, az elveszett magyar kislány » • Akit a strucc megrúgott »  • A sámán konyhája » • Top 5 – a legrosszabb első munkahelyek » • Felfordult világ „Sárközyfalván” » • Gyümölcsízű édességek »  • Évike Tündérvölgyben »