Annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyik meg sem születik

Balogh Judit, a Fauna Alapítvány elnöke

Az elmúlt év pozitív vagy negatív fejleményeket hozott az állatvédelemben Magyarországon?
A kormányzat részéről egyre nagyobb az odafigyelés az állatvédelemre, és ez mindenképp pozitív, viszont a gazdasági válság ezen a területen is érezteti hatását. Egyre több a kidobott állat, és egyre kevesebb forrásból próbálunk gondoskodni róluk. Az szja 1%-os felajánlásokból sajnos kb. 40 százalékkal kevesebb a bevételünk, mint pár évvel ezelőtt. Ugyan az állatvédelmi törvény hozott segítséget, de például az elkobzott állatok gondozására máig nem biztosítottak forrásokat. Több százmilliós tartozások gyülemlettek így fel az országban, és nagy bajban vannak emiatt a menhelyek.

Ha bármilyen törvényt meghozhatna az állatok védelmében, mi lenne az?

A végrehajtási rendeletek még nagyon hiányoznak az állatvédelmi törvény mellől. Mi már legalább húsz éve hajtogatjuk a mindenkori kormányoknak, hogy legyen egy állatvédelmi alap, amiből az olyan nagyobb volumenű ügyek rendezését, mint amilyen a Sopronban leleplezett illegális kutyakísérletek – kb. 200 kutyát kínoztak meg – esete volt, lehetne finanszírozni. Azt gondoljuk, hogy egy különféle tápszerekre kiszabott, alig 1 százalékos termékdíjból ezt könnyen lehetne finanszírozni. Fontos lenne az is, hogy a pénzből ne sintértelepeket, hanem inkább állatmenhelyeket finanszírozzanak.

Képzeljünk el egy ideális Magyarországot, ahol a pénz nem jelent korlátot az állatvédelemben. Mi lenne a Fauna Alapítvány számára az első lépés, amit ilyen helyzetben megtenne?
Persze a pénz is fontos, de ha az emberek, cégek és szervezetek szolidárisabbak lennének velünk, állatvédőkkel, az nagy segítséget jelentene. Például hiába próbáljuk elérni az egyik mobilszolgáltatónál, hogy a segélyhívásokhoz használt telefonunkra ne kelljen havidíjat fizetni, ők minket is üzleti ügyfélként tartanak számon. Egy másik példa, hogy például támogattuk az Állatorvosi Egyetem tudományos diákköri dolgozatai közül azokat, melyek állatvédelmi témában születtek, de amikor a múltkor hozzájuk fordultunk segítségért egy beteg, kéthetes kiscicával, gond nélkül állították ki a röntgenről és arról, hogy egy csontocskát kiszedtek a szájából, egy 18 000-es számlát. Egyszerűen hiányzik Magyarországon a szolidaritás.

Az elmúlt évből fel tud idézni egy olyan történetet, ami a saját, személyes sikere is volt az állatvédelemben?
Egy gazdát az állataival együtt ki akart telepíteni a fővárosi önkormányzat arra hivatkozva, hogy természetvédelmi területen legeltet, és a legnagyobb idei sikerünk, hogy sikerült neki és az állatainak szerezni egy befogadó települést. Még Szlovákiából is jelezték barátaink, hogy segítenének rajta.

Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője

Az elmúlt év pozitív vagy negatív fejleményeket hozott az állatvédelemben Magyarországon?
Örömteli dolog, hogy az állatvédelmi törvény egyre tagoltabban, részletesebben fejezi ki az állattartás felelősségére való rávilágítást. Magyarul: ez év júliusától például kötelező minden kiskutyába mikrochipet rakni, ami mindenképp nagy áttörés. Fontos, hogy olyan törvények legyenek, melyek házi kedvencek és haszonállatok esetében is szabályozzák a felelősségteljes állattartást. Csak az vegyen magához állatot, aki az állat egész életében tud és akar gondoskodni a tartásáról.

Ha bármilyen törvényt meghozhatna az állatok védelmében, mi lenne az?
Nekünk az a jelmondatunk, hogy annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyik meg sem születik. Ennek szellemében fontos, hogy szerintünk a leendő állattulajdonosoknak fontos lenne, hogy részt vegyenek mondjuk az önkormányzatoknál egy olyan rövid képzésen/tájékoztatón, ami felkészítené őket a rájuk váruk feladatokra. Ennek hiányában pedig nem kaphatnának ún. állattartási jogosítványt. E nélkül pedig illegálissá válna az állattartás. Sokan tudatlanul vesznek magukhoz állatot, amiről legtöbbször fogalmuk sincs, hogy kell etetni vagy tartani őket…

Képzeljünk el egy ideális Magyarországot, ahol a pénz nem jelent korlátot az állatvédelemben. Mi lenne az Orpheus számára az első lépés, amit ilyen helyzetben megtenne?
Olyan állatvédelmi területeket kellene nyitni, ami például a mostani gyepmesteri telepeket kiváltaná. Sintértelepek helyett inkább állatvédő központokra lenne szükség, ahogy ezt például Szegeden is sikerült megvalósítani. Ezt terjesztenénk ki az ország nagyobb településeire.

Az elmúlt évből fel tud idézni egy olyan történetet, ami a saját, személyes sikere is volt az állatvédelemben?
Volt egy eset, amikor egy csatornagödörbe esett egy kutya, és mire megtalálták, szegény már lényegében lerágta az egyik sérült lábát. Háromlábú maradt, de aztán begyógyult a csonk, és az örökbe adása is sikerült. Az ember által tartott állatokért az ember a felelős, és az ilyen történetek megerősítik ezt bennem.

Gabriel Paun, a Négy Mancs nemzetközi kampányigazgatója

Az elmúlt év pozitív vagy negatív fejleményeket hozott az állatvédelemben Magyarországon?
Negatív. Az európai uniós irányelvek, illetve előírások még mindig nem kerültek érvényesítésre a magyar szervek által – így a mai napig is kacsák ezreit tartják Magyarországon a kényszertömés ideje alatt testnagyságú ketrecekben, amiben még csak meg sem tudnak fordulni. Továbbá az EU által betiltott régi tojóketrecek még mindig nincsenek száz százalékig kivonva a forgalomból.       Ha bármilyen törvényt meghozhatna az állatok védelmében, mi lenne az?
Az állatkísérletek betiltásáról szóló rendeletet. Hihetetlen, hogy Magyarországon még mindig kutyák, macskák, nyulak és más érző állatok ezreit használják fel és kínozzák meg az állatkísérletekben.                                                                                                                Képzeljünk el egy ideális Magyarországot, ahol a pénz nem jelent korlátot az állatvédelemben. Mi lenne a Négy Mancs számára az első lépés, amit ilyen helyzetben megtenne?
Arról gondoskodnánk, hogy egyetlen kutyát vagy macskát se kelljen a sintértelepeken megölni. A kóbor állatok befogadására elegendő helyet lehetne teremteni, viszont nem szabadna elfelejteni a kóbor állatok ivartalanítását sem.
Az elmúlt évből fel tud idézni egy olyan történetet, ami a saját, személyes sikere is volt az állatvédelemben?
A mi sikertörténetünk Magyarországon a gazdasági állatok, ezen belül a libák sorsának jobbra fordulását foglalja magába. Libatartók százai végre felhagytak a töméses hizlalással és az állatok élve történő tolltépésével, és most már szabad tartásos, valóban boldog libákat tartanak, amivel felzárkóztak az európai színvonalú állatvédelmi elvárásokhoz.

Szépség kontra állatvédelem
Pornócsatornát indítanak az állatvédők