Családok, szerelmek, vágyak – versenyben a 3 millióért

Első körben huszonnyolc könyvet jelöltek a kiadók, ezek negyedét nők írták. Olvasni pedig egy titkos, egymást sem ismerő zsűri tagjai kezdték a regényeket, verseket, novellákat. Többhétnyi idő állt rendelkezésükre, hogy értékeljenek, online szavazzanak, és pontozásuk alapján összeállt az a tízes lista, ami így már szakmai vélemény – egyetemi és gimnáziumi irodalomtanároktól, könyvkritikusoktól, magazinok szerkesztőitől, irodalmi múzeumi szakemberektől, vagyis egy olyan körtől, akik egyszerre olvasnak szenvedéllyel és hivatásból – arról, melyek a 2012-es év legfontosabb, legjobb, legkiemelkedőbb magyar szövegei. Maradjunk most a nőknél, hiszen az arányuk tovább javult, tízből három könyvvel. Persze a minőség abszolút nem nemi kérdés, de hogy a kategória – női irodalom – azért létezik, nem kérdés, én például angol szakon kifejezetten imádtam a szerzőnőket bemutató, elemző kurzusokat. Hasonlóan imádtam az egyetemes angol és amerikai irodalom óráimat, mindössze annyit mesélek, hogy tényleg érdekes volt koncentráltan figyelni és elemezni női szövegeket, olyan élettapasztalást, hangvételt, humort és élményeket, melyek nőktől jöttek. 

Április közepén hirdetik ki a díjazottat, a három esélyes nő Bán Zsófia, Karafiáth Orsolya és Szvoren Edina. Bán Zsófia tanárom is volt ezeken az imádott egyetemi órákon, könyve, az Amikor még csak az állatok éltek érzéki, tapintható, szenzuális világot hoz. Bujaságot, fülledt Dél-Amerikát, hűtött tengerentúli repülőjáratot, újlipótvárosi köröket. „A kép: az élet császára. Múltja, jelene, jövője, története és emlékezete, egyszóval mindene van.” Fotókon, festményeken, mindannyiunk számára ismerős 8 mm-es családi filmeken át mesél történeteket szerelemről, vágyakról, meglopásról, anyaképről, Karády Katalinról.

Karafiáth Orsolya – akit a Nők Lapja Cafén is sokat olvashatunk – a Kicsi Lilivel van a listán, és érdekes módon Karády itt is feltűnik. A regényt megtörtént esetből írta. A 14 éves Liát Karádyért rajongó, húsz évvel idősebb osztályfőnöke rontja meg és kényszeríti hosszú, lelki nyomással terhelt kapcsolatba. Lia később, harmincévesen keveredik folyamatos harcba Amerikából hazatérő leszbikus főnöknőjével, a két történet és az alárendelt szerepek párhuzamosan futnak. Szórakoztató leírások oldják a szorongató világot, sok titokkal és hazugsággal egy mindeközben biztonságot kereső lányról.

Szvoren Edina már első regényével komoly figyelmet vívott ki, szájról szájra járt a hír, hogy érdemes olvasni, a kritikusok pedig Nádas Péterhez hasonlítják. Versenyben a Nincs és ne is legyen-nel van, ami családról, de inkább hiányról szóló történetek füzére, hol apa, hol anya nincs, de ami mindenhonnan hiányzik, az a szeretet. Pontos és erős szöveg, nem lehet csak úgy félig olvasni; annyira találóan, belülről ír a viszonyokról, csapdákról, ön- és mindenféle hazugságokról, hogy muszáj menni vele és saját viszonyainkon gondolkodni.

Felnőtté válás, párkapcsolat, hatalmi játszmák, szex, családok, szerelmek. Ismerős, saját témák három eltérő, de erős világú, jó könyvben. A másik hét is nagyon jó, de ez most a nőkről szólt. Hogy e tízből melyiket tartja a zsűri a legjobbnak, pár nap, és megtudjuk!