Az önbizalomhiányos emberek sajnos önbizalomhiányos gyerekeket nevelnek. Pedig a gyerekek sokáig elégedettek magukkal úgy, ahogy vannak. Nagy kár, hogy később valami félresiklik.
Táptalaj az önelfogadás helyett az önkritikussághoz persze mindig is volt. A magazinok, reklámok vagy óriásplakátok által sugallt – és mindig valami újdonsággal előrukkoló – ideálisnak kikiáltott nőkép lassan beépül az alapvető elvárások közé. Hogy mennyire hat ránk mindez, az jó ideje folyamatos vizsgálódás tárgyát képzi. Legutóbb épp a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete támogatásával indult egy felmérés a témában.
Mi úgy látjuk, sokan vallják, hogy aki nem átlagos, az szégyellje magát. Lényegében mindegy miért. Csak. Aki átlagos, annak sem jobb. Egyenesen szép? Ajjaj. A nők többsége durván félre van szocializálva, még ő kér elnézést, ha jól mer kinézni, illetve tagadja, ha így van, rejti az előnyeit, és nem tartja magát szépnek.
Zavar a fejekben
A kívánatosként feltüntetett, valójában nem létező arcok és testek miatt egyre több a táplálkozási és testképzavarral küzdő ember. A lányok 30 százalékának vannak evéssel kapcsolatos problémái. Egy régebbi felmérés szerint a magyar nőknek csak három százaléka tartja magát vonzónak, és 77 százalék elismeri, hogy valamilyen nyomás hatására dolgozik azon, hogy “szép” legyen.
Az ezt bevalló nők azonban leginkább csak támadásokat kapnak. “Testképzavara van? Biztos, hogy kövér, menne inkább kocogni, vagy keresne valami tornavideót a neten.” Az, hogy testképzavar, nem azonos az elhízással, a fanyalgók közül senkit nem zavar. “Ugyan már, az egész csak igényesség kérdése” – zúg a “csak jót akaró” tömeg. “Sportolj, hogy fogyj!” Ne azért, mert amúgy az egy jó dolog, hanem hogy ideális lehess végre-valahára. Hogy megfelelj. Kinek? Önmagadnak? Ugyan már. Rossz vicc az egész.
Glam-modell mint etalon
A magazinok rendületlen retusálása, mely testképünket, önelfogadásunkat is befolyásolja ugyanakkor, nem csupán egy sötét világ-összeesküvés, hanem sajnálatos módon mára már az olvasók elvárása is.
Hogy lesz valaki címlaplány? A recept valahogy így szól: végy egy nagy adag kemény munkát, vegyítsd remek genetikai adottságokkal, végül add hozzá a nem is túl titkos összetevőt, a retusálást. Kész. Ezzel a recepttel noszogat a magazinok világa, hogy olyasmire vágyj, amihez mindent el tudnak neked adni. Amíg élsz. Mert elérni sosem fogod, hiszen nem létezik.
A modelleken kívül az átlagos többiek vágyhatnak ugyanolyan fenékre, mint a címlapi, csak épp értelme nincsen. Bár lehet a saját testünket a legjobb formába hozni, de ez nem jelenti azt, hogy viasztestű topmodell lesz belőlünk. Ha másért nem, hát azért, mert élőben ők sem tökéletesek. A nők 85 százalékának, sovány, fitt, vega, vegán, paleo étrendet folytatóknak, sportolóknak, celebeknek és hétköznapi nőknek is van például narancsbőrük. Sima genetika.
A stria pedig? Ha hiszitek, ha nem, tízből kilenc nőnek van, és mivel ez egy kötőszöveti sérülés, afféle heg, el sem tüntethető. Csak hát a képeken a photoshop fedi.
De nemcsak a bőrünk, hanem az átlagos ember súlya is változik élete során ide-oda, ha máskor nem, hát a terhesség alatt, után. Ez a normális. A valóságban. A lapokban kevésbé. Ott az a hír, ha az amúgy a testéből érő modell hat héttel szülés után a kifutón vonul fehérneműben. Viszonyítási alap ez? Fenéket! Nyomasztás. Felé, feléd.
Mindannyian bűnrészesek vagyunk?
Sok fényes papírú lap szerkesztői szerint az olvasótábor igenis retusált, hibátlan, csillogó testeket vár, nem az életszagú igazit. Ezzel egy időben a netet felrobbantják a fotósorozatok a valóságot és a kiigazított fotókat összevető bejegyzések.
De nemcsak ezek mennek nagyon. Az arányos, szimmetrikus, photoshoppal tovább tökéletesített szépségideál ellenében mozgalom szerveződik. Pellengérre állítják a hagyományos szépséget, és az eddig előnytelennek vagy kevéssé esztétikusnak tartott dolgok lettek az új szépség ismérvei. A szőr a nőkön sztori megvan? Na, ennél csak a narancsbőrös/csíkos comb, vagy az épp aktuális divattól eltérő alkatú nő a nagyobb botránykő.
Magadnak akarj megfelelni!
Így vagy úgy, de mind ugyanazt a rollert hajtjuk. Igen, mi is. Rengeteg az elvárás és nyomasztó életcél ezeknek megfelelni. Leginkább azért, mert nem is lehetséges. Szerintünk a legjobb tanács talán az lehet, hogy hozd ki a legtöbbet magadból, de semmiképp ne rendeld alá az életed semmilyen idealizált nőképnek.
A szépségnek több köze van az önbizalomhoz és belső harmóniához, mint a ruhamérethez. Ne engedj a nyomasztásnak!
- Kerülhet-e összeégett arcú nő a címlapra?
