A kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. Október 5-én a kormány Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely 2011. június 30-áig volt érvényben.
A vörösiszap szennyeződés a Torna patakon keresztül – a védőintézkedések következtében felhígulva – a Marcalba, majd a Rábába és végül a Dunába jutott. A Torna és a Marcal élővilága kipusztult, a Mosoni-Dunát a lúgos kémhatás csökkentésével sikerült megvédeni. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett.
Az érintett három településen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki. A kormány a károsultak támogatására alapot hozott létre. A közadakozásból összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították-fordítják. Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. A kormány összességében 38 milliárd forintot fordított a vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállításra, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemekben keletkezett károk elhárítására.
Vörösiszap-károsultak nyertek pert
A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. A Kúria 2014. február 12-én hozta meg első harmadfokú, jogerős döntését a kolontári vörösiszap-katasztrófával összefüggésben. A bírói fórum elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét, és 10 millió forint kifizetésére kötelezte a vállalatot. (A korábban született jogerős ítélet kimondta, hogy a Mal Zrt. tevékenysége veszélyes üzemnek minősül, ezért a cég annak szabályai szerint felel a történtekért.) A Kúria ugyanakkor részben megváltoztatta az ítélet indoklását, eszerint a katasztrófát elsődlegesen az iszaptározó építési hiányosságai, és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták, ami befolyásolhatja a Veszprémi Törvényszéken folyó büntetőpert is.
Kártérítési perekben azóta is születtek ítéletek, amelyekben a felpereseknek vagyoni és nem vagyoni kártérítést is megítéltek. Abból a 400 millió forintos keretből, amelyet 2015 februárjában különített el a kormány, szeptember végéig harminchárman kaptak összesen 91,5 millió forintos nem vagyoni kártérítést a vörösiszap-károsultak közül.
Fotók: bogArt
Korábbi cikkeink a vörösiszap-katasztrófáról:
- Te tudod, mi lett a vörösiszap-katasztrófa áldozataival?
- Vörösiszap – komoly bajban az állatok is
- Megrázó képek a vörösiszap-katasztrófáról
