Először azt hittem, a hír fele tréfa, aztán végigolvastam az Index cikkét, és rájöttem, hogy tévedek.
Valóban megtörtént a múlt héten, a tanítási év utolsó hetében, hogy több tucat diák ultimátumot kapott a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola igazgatónőjétől: vagy másik iskolát keresnek, vagy fegyelmit indít ellenük, és kirúgja őket. Ezt így, a szülők bevonása nélkül, az érintettek szerint három perc/gyerek forgatókönyvben levezényelve. Az ok: füveztek.
Az ügy egyes részletei még nem teljesen ismertek, de ez igazán nem az újságírókon múlt. Megkeresték mindenekelőtt Duna Katalin igazgatónőt, aki tagadta a történteket, ők nem rúgtak ki senkit – zárta a témát rövidre. A kérdésre, mely szerint akkor mégis miért beszél mindenki erről ma Füreden, ezt felelte:
„Biztosan unatkoznak az emberek.”
Merő egy szívás (Profimedia)
Amit eddig tudunk:
- Néhány hónapja kiderült, hogy az iskolai kézilabdacsapatának fele füvezett. Miután egy tanár feljelentette a diákokat, kitették őket a kézilabdacsapatból, de a tanulmányaikat az ügy ekkor még nem érintette.
- Utána nem sokkal a rendőrség nyomozásba kezdett. Múlt héten harminc-negyven gyerek otthonában razziáztak, drogot kerestek, illetve előállították a középiskolásokat, akiktől vért és vizeletet vettek.
- A kihallgatáson, amin a szülők nem vehettek részt, a diákok beismerték, hogy füveztek, például a legutolsó osztálykiránduláson. (A diákok közül van, aki elmúlt tizennyolc éves, a legtöbben 1-2 éven belül érettségiztek volna.)
- Az igazgatónő behívatta a diákokat egyesével (szintén a szülők jelenléte nélkül), és közölte velük: vagy keresnek a hátralevő két hétben maguknak egy másik iskolát, vagy fegyelmit indít ellenük, és kirúgja őket.
„Fél tizenkettőkor telefonált haza a gyerek, hogy ki van baszva az iskolából” – foglalta össze az Indexnek feldúltan a kirúgás körülményeit az egyik szülő, aki nehezményezte többek között, hogy az igazgatónő meg sem hallgatta őket, holott sorsdöntő kérdésről van szó. (Az egyik szülő szerint nekik több millió forintjukba fog kerülni az iskola döntése, mivel a gyereket egy másik, messzebb lévő városba kell majd járatniuk, ami viszont azt jelenti, hogy a családi vállalkozásból az egyik szülő kiesik, mert neki kell majd a gyerekkel költöznie.)
„Mégis, melyik iskolába vigyük?” – kérdezte egy másik érintett szülő, aki szerint szinte esélytelen, hogy a megye bármelyik gimnáziuma átvegye a gyerekeket a botrány után.
Szerinte ha azon az alapon rúgnának ki diákokat, hogy ki próbálta már ki a füvet, nem maradna középiskolás Magyarországon.
A szülők megkeresték Balatonfüred polgármesterét, illetve alpolgármesterét, akik eddig nem sok érdemi lépést tudtak tenni az ügyben. (A szülők szerint őket is elhajtotta az igazgatónő.) Ennek ellenére azt ígérték az Indexnek, hogy tájékozódnak a részletekről, illetve az önkormányzat álláspontja szerint jogilag nem távolíthatják el a fiatalokat, hiszen azt egy hosszadalmas fegyelmi eljárásnak kell megelőznie. (Arra, hogy a történet ezen a ponton érdemi fordulatot vegyen, nincs sok esély, mert az iskola fenntartója nem az önkormányzat, hanem a Klik.)
Ennek ellenére dr. Bóka István polgármester véleménye az, hogy egy-két füves cigi miatt nem kellene kirúgni a srácokat, hiszen régen is cigiztek, ittak a diákok titokban. (Mi is, többek között, épp az osztálykiránduláson, harmadikban, emlékszem, sima kólának álcázva a boros kólát. Büszke nem vagyok rá, de örülök, hogy nem rúgtak ki, bőven elég volt a fejmosás.)
A szülők szerint épp a fegyelmi eljárást szeretné megspórolni az iskola azzal, hogy ultimátumot adott a diákoknak. Egy ilyen botrány ugyanis sokat ártana az iskola jó hírének. (Az eddigi események vajon nem ártottak?)
„Ennyire nem lehet kibaszni a gyerekekkel. Ez kódolva van a mai rendszerbe, az életvitelbe, hiszen a gyerekek egy része jómódban él, és a kisebb településeken intellektuálisan nem történik semmi.”
A jómód talán itt mellékes, szerintem legfeljebb a drog fajtája függhet össze a jómóddal, nem pedig maga a droghasználat. De nem szeretnék vitatkozni a szülővel, van elég baja. És nem is ez most az igazán érdekes kérdés, hanem a mondat második fele: intellektuálisan nem történik semmi?! Ha én iskolaigazgató lennék azon a környéken, ez az észrevétel lehet, hogy szíven ütne…
Elgondolkodtató az eset kapcsán az is (nem tudom, csak úgy kérdezem), hogy feljelentgetések helyett tulajdonképpen mit tett meg az iskola azért, hogy a gyerekek képben legyenek általában a drogokkal kapcsolatban? Beleértve a füvezés jogviszonyukat érintő következményeit is. Hány prevenciós előadást, beszélgetést, workshopot, projektet, filmvetítést, tudom is én, mit szerveztek a tanárok, az élen az igazgatónővel azért, hogy egy ilyen helyzetet megelőzzenek?
Vagy ez az egész egyedül a diákok és a szülők felelőssége? És tényleg arányban áll néhány füves cigi elszívása a kirúgással? Biztos, hogy derékba kell törni egy sor gyerek életét azzal, hogy arra kényszerítjük őket, hagyják ott a közösséget, ahova eddig jártak, az oktatási intézményt, amire a jövőjüket részben felépítették? (A szülőket pedig arra, hogy oldják meg ezt a helyzetet két hét alatt, egy tizenháromezres vidéki városban?)
Többféleképpen meg lehet előzni, illetve (ha már baj van) oldani egy ilyen helyzetet. Mert amúgy valóban: nem kellene füvezniük a diákoknak. De vajon mi lesz ennek a lépésnek az eredménye? Az, hogy a többi diák a félelem miatt nem fog többet füvezni az iskolában? Vagy az, hogy elgondolkodik azon, hogy egyáltalán nem kellene füvezni?
Az igazgatónő mindenesetre választott egy olyan utat, amire a radikális jelző is épphogy csak illik. Mert túl azon, hogy mi lesz ezzel a néhány tucat diákkal, mit is üzen ez az egész a többieknek a balatonfüredi középiskolában? Hogy egyetlen botlás, és véged, az egész hátralévő életedre megemlegeted. Mert én, az igazgató autoriter módon így döntöttem, anélkül, hogy meghallgattalak volna téged és a szüleidet.
Így kell felnevelni a másik álláspontján elgondolkodó, hibáiból tanulni képes jövő nemzedéket. Netán mégsem?
