Ha egy mód van rá, kerülöm a távolsági buszozást, és emögött több iskolai történet is van. Például, amikor a kétsávos úton a sofőrünk megunta, hogy egy traktor mögött araszol, előzni kezdett, ám szemből feltűnt egy IFA. A lelassult busz alig bírta felvenni a tempót, a teherautó meg vészesen közeledett. A mellettem ülő osztálytársammal igencsak szorítottuk egymás kezét, mire összejött a besorolás. De volt szerencsém szerpentinen száguldozó sofőrhöz is, aki előszeretettel tolatott a szűk, hegyi utakon, bár egy parkolóból csak ötödjére sikerült kiállnia.
Lehet, hogy ezeket a helyzeteket veszélyesebbnek éreztem, mint amilyenek voltak, de arra megtanítottak, hogy nézzem meg a buszt, amire felszállok. Ha már a sofőrtől nem kérhetek próbavezetést, legalább ennyi biztonságérzetem legyen.
Romhalmaz az utakon
Nem mintha kívülről mindig látható lenne a baj. De van, hogy igen: a halászteleki iskolásokért például szakadt kerékkel gördült be a busz, amelyik úszásoktatásra hordta őket Szigetszentmiklósra – írtuk múlt pénteken. A hat kilométeres út forgalmas és balesetveszélyes, a rossz állapotú abroncs miatt a busz megcsúszhat, a sofőr elveszítheti az irányítást, amivel nemcsak a gyerekek, de más autósok életével játszik.
A szülők feljelentést tettek a busztársaság ellen, a társaság RTL Klubnak adott nyilatkozata szerint a szülőktől értesültek a hírről, és amennyiben tudomásukra jutott volna, azonnal megtiltották volna az út folytatását. Megkeresésünkre az egyik érintett szülő elmondta, hogy az iskola igazgatónője, amint értesült a dologról, azonnal az illetékes tankerülethez fordult, és bár a helyi önkormányzat nem fenntartója az iskolának, a polgármester is intézkedett. A nyilatkozó szülő szerint az úszásoktatásra a tankerület szerződött egy szigetszentmiklósi céggel, és a vállalat szervezte az utaztatást. Az ügyet követően a tankerület állítólag azonnal megszüntette a szerződést a céggel. „Nagyon felháborító volt ez a dolog és sokkoló. Sajnos, ma már ott tartunk, hogy nem csak azt kell elmondani a gyerekeknek, hogy idegenekkel nem állhatnak szóba, nem fogadhatnak el cukorkát, fagyit, nem mehetnek kiskutyát, cicát nézni. Óriási baj, hogy már arra is figyelniük kell, hogy milyen buszra ülnek fel” – mondja az érintett édesanya. Hozzátette: „A teljes műszaki állapotra nem lehet rálátásunk, de a gumikhoz azért talán érthetünk. Annyit tehetnek a szülők, tanárok, iskolák, ha kirándulást szerveznek, hogy már általuk ismert buszokat szerveznek, jó tapasztalatok alapján.”
A jármű műszaki állapotát persze nem a szülők dolga ellenőrizni, nem is az iskoláé. Ez a gépjárművezető kötelessége minden indulás előtt. Az Indexen közölt, a gumiabroncsokról az utazó gyerekek által készített fotókból úgy tűnik, ez az ellenőrzés jó ideje nem történt meg…
Teljesen kiégett egy magyarokat szállító busz Horvátországban – szintén áprilisi hír. A lángok a jármű hátuljában csaptak fel, épp egy alagútban. Szerencsére az utasok kijutottak, és senki nem sérült meg. Sajnos nem minden eset végződik ennyire szerencsésen sem itthon, sem külföldön: Madeirán német turisták haltak meg a közelmúltban, Oroszországban több gyermek életét követelte egy busztragédia. Két éve pedig az egész országot megrázta a veronai buszbaleset, melynek tizenhét áldozata volt.
A tragédiákból legalább annyi jó származott, hogy az illetékesek itthon is újragondolták a szabályozást. Ez nagyon is időszerű volt, hiszen a veronai baleset is vélhetően azért történt meg, mert nem volt elég szigorú az ellenőrzés.
Szakvéleményekből azóta kiderült, hogy már az autóbusz honosítási vizsgájánál is kozmetikázták az adatokat azért, hogy a jármű külföldi utakra is mehessen. Egy szerelő pedig bevallotta, hogy évek óta folyt az üzemeltető cégnél a póttartályok illegális beépítése. Az egyik érintett édesapa úgy gondolja, nem ezek voltak a tragédia kiváltó okai, de ha a busz tökéletes műszaki állapotú, talán kevesebb fiatal halt volna meg.
Egy tragédia utóélete
A baleset után kormányrendelet-módosítás történt. 2018. január 1-jétől szigorítottak az iskolai buszos kirándulások szabályain, és hatályba lépett az a rendelet 47/2017. (III. 17.), amely szabályozza a nevelési-oktatási intézmények által szervezett, országhatárt átlépő autóbuszos kirándulások biztonságát. Ennek értelmében:
- külföldi, iskolai kirándulás esetén az autóbusz nem közlekedhet nemzetközi forgalomban 23:00-04:00 között (az éjszakai vezetés tilalom alatti pihenőt a sofőrök kötelesek a buszon kívül tölteni)
- 13 évnél idősebb busszal nem lehet iskolai utat szervezni
- a kiskorúakat szállító járműveket digitális menetíró berendezéssel (tachográffal) kell felszerelni (ez a jármű sebessége, a megtett út hossza, az indulási-megállási időpont mellett a sofőr pihenőidejét is rögzíti. Egy nap maximum 9 órát lehet vezetni, a munkaidő sem lépheti túl a 13 órát)
- csak olyan vállalkozóval, céggel szabad szerződni, amelyik szakorvosi állásfoglalással tudja igazolni, hogy a sofőr nem szenved olyan alvászavarban, amelyik veszélyezteti a közlekedést
- a buszok engedély nélküli átalakítása büntetőjogi kategória lett: a szabály megsértése esetén nemcsak a cég büntethető, hanem a sofőr is
Bár az iskolai kirándulások szervezése továbbra is az oktatási intézmények hatáskörében marad, az adott fenntartó felelős a jogszabályok betartatásáért. Emellett nem baj, ha mi, szülők is mindent elkövetünk azért, hogy kiderítsük, valóban rendelkezésre állnak-e a szükséges információk a szolgáltató kiválasztásához, azaz a felelős döntéshez.
Érdemes buszozni?
De vajon mit mérlegel egy pedagógus, amikor arról dönt, hogy milyen közlekedési eszközt választ a kiránduláshoz, táborozáshoz? Többekkel beszélgettünk a buszozás előnyeiről:
● a gyerekek egy helyen vannak, így könnyebb átlátni, hogy ki, mit csinál – lényegesen egyszerűbb fel- és leszállítani őket, mint egy vonatról. Ha vonatoznak, több felnőttre van szükség a felügyelethez: nem kis feladat 30-35 gyereket összefogni egy forgalmas állomáson.
● Nincsenek annyira időhöz, menetrendhez kötve – spontán alakítható a program, nem baj, ha elhúzódik valami. Csak a buszsofőrrel kell egyeztetni.
● Busszal olyan helyekre is el lehet jutni, amiket vonattal nehéz megközelíteni, mert mondjuk, többször kell hozzá átszállni. Ilyenkor a késések tovább bonyolíthatják a helyzetet.
Hátrányokat is sorolnak: azokban az iskolákban, ahol a szülők kevésbé tehetősek, ritkábbak a bérelt buszos kirándulások, mert ennek a költségét sok szülő nem tudja vállalni. Továbbá:
● a gyerekek egy része nincs hozzászokva a közösségi közlekedéshez, ezért nem árt, ha tanulnak valamit az utazás kultúrájáról – a külön buszon erre kevésbé van lehetőség. A tanárok egy része azt mondja, hogy a vonaton a külső ingereknek és a környezetnek is van fegyelmező ereje, a gyerekek jobban viselkednek ott, mint a buszon. Persze, ha mégis baj van, az idegenek előtt kínosabb.
● A vonaton van mosdó, fel lehet állni – míg buszozáskor külön programot jelent a pihenő megtartása, megy vele az idő.
● Nem ritka, hogy a gyerekek fizikailag nem bírják a buszt, émelyegnek, hánynak útközben.
Tanári kontroll
Ha a mérleg nyelve mégis a busz felé billen, akkor a pedagógusok a korábbi években már bevált társaságokat, vállalkozókat keresik. Az általunk megkérdezetteknek azonban több olyan ismerősük is van, akit az utóbbi két évben már nem tudtak megbízni. Egyikőjüket épp azért, mert egy öreg Ikarusszal dolgozott, amivel a hatályos szabályozás szerint már nem lehet gyerekeket szállítani.
A bizalmi alap és a 13 évnél fiatalabb jármű még nem elég: a tanárok azt mesélik, hogy az iskoláik Szervezési és Működési Szabályzatában (SZMSZ) is le van írva, hogy a kirándulás szervezésekor be kell kérniük a szállító cégtől a jármű műszaki állapotáról, illetve a személyi és tárgyi feltételekről szóló nyilatkozatot.
Elvileg tehát a korábbinál nagyobb kontroll van a kezükben, de sokan még mindig inkább a kapcsolatokban, ajánlásokban bíznak: ha például a korábban bevált cég nem tudja vállalni az utaztatást, szívesen veszik tőlük a tanácsot arra vonatkozóan, hogy a versenytársak közül kit érdemes keresni. Azoknak a pedagógusoknak, akiknek nincs ilyen segítségük, ajánlott olyan cégeket keresni, amelyek a honlapjukon képeket és műszaki információt tesznek közzé a járműparkjukról.
A „busztéma” most a kirándulások, táborok miatt különösen aktuális, de nem szabad megfeledkezni a téli síszezonról vagy a tanév közben esedékes tanulmányi- és sportversenyekről sem. Az alkalmi utak mellett számolni kell az olyan rendszeres programokkal is, mint a halászteleki úszásoktatás – vannak gyerekek, akiket heti, napi szinten utaztatnak csoportosan. De a biztonságukra nem csak az iskolai utakon kell figyelni, hiszen ott vannak a helyközi- és távolsági járatokon, az utazási irodák járatain, családi programok alatt. Fontos lenne, hogy mindenütt biztonságban legyenek.