Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár hétfőn egy interjúban jelentette be, hogy 2020-tól megszüntetik az OKJ-s képzéseket. A szakmát derült égből villámcsapásként érte hír, de dr. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnöke mégis derűlátó: azt reméli, hogy az eddiginél is fontosabb, fajsúlyosabb szerephez juthatnak a szakképzésben az általuk képviselt képzési helyek.
Dr. Zsuffa szerint régóta érett a reform. „Ideje volt, hogy egy új, a munkaerőpiac jelen viszonyainak és elvárásainak megfelelő rendszer váltsa fel a korábbit – mondja. – A tervek szerint 2020 szeptembere, az eddigi OKJ-s képzési rendszer kivezetése után megváltoznak majd a feladataink. Az eddigi hétszáz-nyolcszáz szakma helyett csak százhetven-száznyolcvan marad, amelyek alapjait kizárólag iskola jellegű képzésben, szakiskolában vagy technikumban tanulhatják majd a diákok. De a speciális ismeretek elsajátítása és az egyes szakmákon belüli szakosodáshoz szükséges oktatás továbbra is a felnőttképzés keretein belül maradhat; ez az a bizonyos élethosszig tartó tanulás, »lifelong learning«, amiről az utóbbi években olyan sokat hallunk.”
„Modernizálni szeretnék a szakképzést”
Az FVSZ elnöke szerint a felnőttképzésre továbbra is szükség lesz. Amikor arról kérdezem, miért nem egyeztetett velük a kormány a jövőre tervezett, átfogó változtatások bejelentése előtt, diplomatikusan válaszol. „Az országgyűlés által idén tavasszal elfogadott Szakképzés 4.0 nevű dokumentumban már szerepelt, hogy modernizálni szeretnék a szakképzést; hogy csökkenteni szeretnék a szakmák számát; hogy olyan képzési rendszert szeretnének, amely jobb, hathatósabb, rugalmasabb válaszokat adhat a munkaerőpiaci kihívásokra – fejtegeti. – Egyértelmű, hogy az eddigi kínálatvezérelt képzés helyett keresletvezérelt képzésre kell áttérni: olyan szakmákat, ismereteket kell tanítani a diákjainknak, amelyekre valóban szükség van a piacon.”
Az asztalosok munkájával ismerkednek fiatalok a 2019-es a Szakmák éjszakáján (Fotó: MTI/Mohai Balázs)
Dr. Zsuffa Ákos azt reméli, hogy az OKJ-s rendszer átalakításával a bürokrácia is átláthatóbbá, egyszerűbbé válik. „Két és fél évvel ezelőtt a Pest Megyei Kormányhivatal vette át a felnőttképzési ügyek intézését. Nem szeretném minősíteni, hogy ettől jobb vagy rosszabb lett-e az ügyintézés, de az biztos, hogy a tagszervezeteinknek három-négy különböző helyre kell adatot szolgáltatniuk – miközben gyakran azt sem tudják, pontosan miért. Azt reméljük, hogy ennek az áramvonalasításnak köszönhetően csökkenni fognak az adminisztrációs terheink – ahogy azt is, hogy a vizsgarendszer is az eddiginél rugalmasabb, függetlenebb, átláthatóbb lesz. És ha már vizsgarendszer: jó lenne digitális alapokra helyezni az új struktúrát, mert így sokkal gyorsabb, olcsóbb lenne, ráadásul kevesebb visszaélésre is adna lehetőséget mint a jelenlegi szisztéma. Ez jó irány lenne.”
Digitális tanagyagok, digitális tanárok
Az FVSZ elnöke szerint az is fontos lenne, hogy képzésben az eddiginél komolyabb szerepet kapjanak a digitális tananyagok és az e-learning. „Sajnos, ez a korszerű oktatási mód csak a múlt év végén került bele a vonatkozó jogszabályba – fejtegeti. – 2018-ig kellett várni arra, hogy a felnőttképzésben az e-learning ne egy misztikus, sokak által szitokszónak tartott fogalom legyen, hanem tényleges és jól használható képzési metódus.”
Dr. Zsuffa úgy látja, a legnagyobb problémát az egyre súlyosabbá váló tanárhiány jelentheti a szakképzés átszervezésében. „A képzett tanárok, oktatók hiánya valóban komoly és egyre súlyosabbá váló problémát jelenthet a középfokú oktatás egészében – ismeri el. – nem véletlen, hogy a szakképzés 4.0-ban megfogalmazott célok között is szerepel, hogy megpróbálják növelni a szakképzésben tanító minőségi szakoktatók számát, miközben a már meglévő szakembereket is tovább képeznék. Ezzel egy időben iskolafelújítási programokat is indítanak: Győrben tíz-, Miskolcon hatmilliárd forintot szánnak erre a célra. Szükség is van a modernizációra, hiszen vannak olyan tanműhelyek az országban, amelyek már a nyolcvanas években is elavultnak számítottak, és azóta sem nyúlt hozzájuk senki. De ezzel együtt is tény: a legnehezebb feladat nem ez, hanem az oktatói gárda bővítése, felkészítése, szinten tartása, motiválása és finanszírozása lehet.”
Dr. Zsuffa szerint a digitális tananyagok mellett „digitális tanárokra” is szükség lehet. „Egy tizennégy éves gyereket pusztán tankönyvekből tanítani ma már elég anakronisztikus lenne, szükség lesz a modern, informatikai alapú képzési technológiákra, programokra is.”
Kérdés, hogyan reagálnak a felnőttképzéssel foglalkozó cégek a változásokra
Az egyik legnagyobb nyitott kérdés természetesen az, milyen hatással lesz erre a méretes piacra a jogszabályi környezet átalakítása. „Ez valóban egy hatalmas piac, nagyon sok diákot, tanárt, munkavállalót, munkáltatót, céget érintenek a most bejelentett változások. De abban bízom, hogy továbbra is szükség lesz a munkánkra: annál is inkább, mivel azt olvashattuk a sajtóban, hogy a részszakképesítések továbbra is taníthatók lesznek a felnőttoktatásban, és jelentős szerepet vállalhatunk a specifikációkban is. Valószínűleg továbbra is lesznek olyan szakmák, amelyek nem kerülnek bele az állami szakképzésbe, ezek oktatása is nyilván a mi feladatunk lesz. A nemzetközi munkaerőpiaci környezet egyértelműen azt mutatja, hogy nagyon sok embernek lesz szüksége átképzésre is – márpedig egy felnőtt embernek sem kedve, sem ideje, sem motivációja nincs visszaülni az iskolapadba, így valószínűleg ezeket a programokat is mi vihetjük majd a jövőben.”
