Aktuális

Egyáltalán nem vagyunk felkészülve a klímakatasztrófára

Több billió dollárra lenne szükség, különben nagyon nagy baj lesz.

Egy 18 országot tömörítő nemzetközi szervezet, a Global Commission on Adaptation (GCA) jegyzi azt a jelentést, amelyből kiderül, hogy a világ felkészültsége a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásainak kezelésére „súlyosan elégtelen”.

A jelentés tartalmán olyan nevek is dolgoztak, mint Ban Ki-moon korábbi ENSZ-főtitkár, a Microsoftot alapító Bill Gates, de hozzájárultak többek között Kína, India és Kanada környezetvédelmi miniszterei, valamint a Világbank, illete az ENSZ környezetvédelmi divíziójának vezetői is.

A tanulmány szerint legalább egybillió (ezermilliárd) dolláros befektetésre lenne szükség az úgynevezett klímaapartheid elkerülésére. Így nevezik azt a forgatókönyvet, amelyben a gazdagok megússzák a klímakatasztrófa hatásait, a szegények viszont elszenvedik. Ez rengeteg pénz, azonban a GCA-jelentés szerint még így is kevesebb, mint amekkora költséggel a semmittevés jár.

Politikusok, kapjátok össze magatokat!

A tanulmányból az is kiderül, hogy a hatalmas összeg nem lenne akadály, ha meglenne a szükséges politikai akarat ahhoz, hogy felrázza a témával kapcsolatban elfásult emberiséget. Bár idézőjelbe teszik, a jelentés szerzői úgy fogalmaznak, „forradalomra” van szükség, hogy a globális felmelegedés hatásait jobban megértsük, illetve megfelelő tervezéssel olyan megoldásokat fejlesszünk ki, amelyek lehetővé teszik a katasztrófa megfékezését, de legalábbis hatásainak mérséklését.

A legfontosabb lépések között például egy korai figyelmeztető rendszert javasolnak a GCA szakértői a természeti katasztrófák mielőbbi észlelésére, de javaslatot tesznek például szárazságtűrő vetőmagok előállítására, valamint bizonyos part menti mangroveerdők helyreállítására (ezek a növények Európán és a sarkvidéken kívül minden kontinensen megtalálhatóak, ahol fontos részei a helyi élővilágnak, de például a partok erózióját is meg tudják akadályozni).

A világ több részén az aszály és a vízhiány… (Fotó: iStockphoto)

A kisebb léptékű, de hasonlóan fontos megoldások között említik például az épületek tetejének fehérre festését, hogy a hőhullámok idején minél kevesebb meleget nyeljenek el, ezzel segítve a nagyvárosok klímájának szabályozását.

A jelentés előszavában Ban Ki-moon, Bill Gates, valamint a Világbank újonnan kinevezett elnöke, Kristalina Georgieva azt írják: „a klímakrízis már itt van: hatalmas erdőtüzek pusztítanak világszerte, több nagyváros vízellátásával gondok vannak, aszály és óriási áradások pusztítják az emberek otthonait és megélhetését. A reakció pedig egyelőre súlyosan elégtelen.”

Nagyon aggódom a politikai vezetők rövidlátása miatt. Őket sokkal jobban érdekli, hogy meg-, illetve újraválasszák őket, a klímával kapcsolatos kérdéseket pedig nem tartják fontosnak. Ez jól látszik például az Egyesült Államok és Donald Trump esetében

– idézi a Guardian brit lap Ban Ki-moont a jelentéssel kapcsolatban.

Elkerülhetetlenek a súlyos csapások

A GCA jelentése nem finomkodik, úgy fogalmaz, hogy a klímaváltozás káros hatásai ma már elkerülhetetlenek, ha pedig nem teszünk megelőző lépéseket, 2030-ra újabb százmillió embert fenyegethet a mélyszegénység veszélye. Ennél is súlyosabb az ivóvízhez jutás helyzete: a tanulmány szerint a vízhiány akár ötmilliárd (!) embert is fenyegethet az előttünk álló évtizedekben, ez további feszültségekhez és népvándorláshoz vezethet. A partmenti régiókban az óceánok emelkedő vízszintje, valamint az egyre erősebb viharok kényszeríthetik költözésre az ott élőket. Ez további több száz millió ember elvándorlásával járhat, nem beszélve az anyagi károkról, azok mértéke akár az évi (!) egybillió dollárt is elérheti 2050-ig.

„Amit valójában látunk, az a klímaapartheid egyre növekvő kockázata, amikor a gazdagok kifizetik a biztonságuk árát, a többieknek pedig marad a szenvedés – idézte a Guardian Patrick Verkoojient, a GCA vezérigazgatóját. – Ez elképesztő erkölcsi igazságtalanság. Emellett minden ország saját érdeke, hogy befektessen az alkalmazkodást lehetővé tévő megoldásokba.”

….máshol az áradások miatt kell majd elhagyniuk az otthonukat az embereknek (Fotó: iStockphoto)

A szakember szerint, ha 2030-ig sikerül 1,8 billió dollárt befektetni öt fontos területen, abból több mint hétbillió dollárnyi haszna származna az emberiségnek, a katasztrofális károk elkerülésének és a befektetésekből táplálkozó gazdasági növekedésnek köszönhetően.

Emma Howard Boyd, a brit környezetvédelmi hatóság feje, egyben a GCA tagja arra figyelmeztetett, hogy Nagy-Britanniában 25 éven belül ivóvízhiány léphet fel, a gyakoribb áradások miatt pedig akár egész városok ürülhetnek ki.

A jelentésben arra is felhívják a figyelmet, hogy jelenleg aránytalanul oszlanak meg a klímakatasztrófa elleni harcra szánt pénzek: a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére például hússzor több pénz jut, mint az egyéb adaptációs megoldásokra. A GCA felhívta a figyelmet, hogy az üzleti vezetőknek ma már a klímaváltozás hatásaival is tervezniük kell a gazdasági döntések meghozásakor. Verkooijen ennek kapcsán azt javasolta, Franciaország példáját követve a világ országai tegyék kötelezővé, hogy az egyes vállalatok nyilvánosságra hozzák, működésük milyen környezeti kockázatokkal jár.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top